Fejezet

 1     1|          nagy szerencsétlenség.~– Kivált nálad.~– Megengedj, én még
 2     2| respektálni fogja a felséges nép, kivált ha a tollas forgóját is
 3     2|          beszélni, de a mátkások, kivált a boldogtalanul szeretők,
 4     2|           értett semmiféle élcet, kivált ha Béláról volt szó.~– Óh,
 5     3|      visszaforduljon és elmenjen?~Kivált mikor a mellékteremnek azon
 6     4|      olyan soká ne volna az este. Kivált az a néhány óra, míg a processzió
 7     8|  katonának szégyen volna viselni, kivált huszárnak; nem néz sem jobbra,
 8     9|    kényszerítette volna a sorsát.~Kivált mikor a napi munka után
 9    10|   keresztül kell magát színlelni; kivált mikor az ellenfél is ügyes
10    11|         kaptam, s amik kiújulnak, kivált „ilyenkor” – tavasszal.~–
11    18|           volt, ahogy szenvedett, kivált, hogy bizonyos hírt nem
12    20|       Nehéz ám most levelet írni, kivált bujdosó embernek.~– De hogy
13    20|      jelenleg a magyar népben, de kivált a volt kiváltságolt osztálynál
14    22|          olyan féltékeny volt, de kivált azokra, akik a hintókon
15    24|        megvannak a saját nézetei, kivált ha a kérdés a kormányközegek