Fejezet

 1     5|       az utcán egy öregasszony, kezeit tördelve, ez már a part
 2     5|      csendesen összetevé mellén kezeit, és szemeit most már lehunyta.
 3     6|   esernyőjét, s tovább bicegett kezeit dörzsölve örömében, hogy
 4     7|         És azután összekulcsolt kezeit ölébe nyugtatva, sokáig
 5    15|       kegyelmedet – szólt Judit kezeit összekulcsolva a halász
 6    15|         istenem!~Judit sírva és kezeit tördelve járt fel s alá
 7    15|       csak akkor csapta össze a kezeit: „No még ilyet sem látott
 8    15|        látta volna akkor, amint kezeit fejére kulcsolta, amint
 9    22|         üvegét nézte merően, és kezeit öléből meg nem mozdította.
10    26|         Lávayné ökölre szorítva kezeit. – Vagy letépem fejedről
11    27|         Lávayné ökölre szorítva kezeit. – Vagy letépem fejedről
12    28|    jogom volt.~Béla összecsapta kezeit. Talán tapsolt az ügyesen
13    30| kettőjük között áll.~Összetette kezeit, fölnézett Bélára, s oly
14    30|    megfogta annak összekulcsolt kezeit.~– Szerafin! Az a csapása
15    33| sebesült, a halavány asszony, s kezeit halántékára tapasztva, egy