Fejezet

 1     1| megjelentén, Szerafin kisasszony eléje lebben, s kezét nyújtja
 2     2|    Mielőtt kezét nyújtotta volna eléje siető barátjának, ezt kérdé
 3     2|          miatt azon sorsnak megy eléje, hogy elszakítva azon szellemtől,
 4     3|      legnyájasabb mosollyal siet eléje, míg Judit kisasszony szenv
 5    13|           a háta mögül csendesen eléje nyúlt egy fehér asszonykéz,
 6    16|  Tensasszony! – kiálta a házi nő eléje sietve. – Kegyed az?~– Én
 7    22|           Mily hosszan tapsolnak eléje. Vajon kik lehetnek azok?
 8    25|         jőni az angolkert felől.~Eléje sietett.~– Ugyan örülök,
 9    25|       szemközt jőni látja, s még eléje siet. – Ugyan miben lehetnék,
10    29|        válasz után. Béla odaveté eléje az asztalra az okiratot,
11    33|      fiatalúr elkezd hadarni egy eléje tett iratcsomagból valamit,
12    33|          emelni; csak odarogyott eléje, és azt rebegé: „Taposson
13    33|             Micsoda képpel fogsz eléje kerülni? Nem utasítja-e
14    35|       vonta, akkor a szürke alak eléje nyújtá kezét, két ujja között
15    35|     segíté ülni. És azután őmaga eléje állt, és elmondá neki röviden:~–