Fejezet

 1     2|           a szegény özvegyasszony szíve! Óh, milyen kár, hogy a
 2    10|      nyitva, mikor a férfi karja, szíve gyűlöli az álmot, mikor
 3    13|         ismerték csókoló ajkai, s szíve repesett, és keze a pisztoly
 4    16|        Hiszen már helyben voltak.~Szíve oly sebesen dobogott, erei
 5    18|        voltak pillanatai, amikben szíve szerint óhajtotta, hogy
 6    21| hitvestárssal, és a halált hordja szíve fölött. Ezen meg lehetne
 7    22|        hallgatta a vihar zúgását, szíve dobogását. Vándorolt sötét
 8    26|          helyen betáblázva.~Judit szíve elfacsarodott e látványra,
 9    26|       hitte, hogy most mindjárt a szíve fog megszakadni.~– Nem…
10    27|          helyen betáblázva.~Judit szíve elfacsarodott e látványra,
11    27|       hitte, hogy most mindjárt a szíve fog megszakadni.~– Nem…
12    33|       vissza kezét. – Önnek rossz szíve van!~Azzal egy szóra sem
13    34|       vált meg tőle: „önnek rossz szíve van”, a hideg álomrém újra
14    34|    kedvesem, el ne felejtsd!~Holt szíve felett nefelejcs fűve zöldül ~