Fejezet

 1     6|          éjszaka – dörmögé a vén cseléd –, tizenegy óra már délnek.~
 2     6|          sokba kerül, s a bejáró cseléd ehhez nem ért; főzés közben
 3     9|       melegedett az egész tanya.~Cseléd nélkül el lehetett lenni.
 4    13|          kocsi odább robogott; a cseléd egy „megáldj isten”-t kiáltott
 5    14|       zenész, súgó, öltöztető és cseléd. Judit sebhelyéről homlokán
 6    14|        akármeddig; tudom, városi cseléd nem kel korán.~– Ne féljen,
 7    14| észrevenné.~– Okosan gondolta. A cseléd fog odamenni. Elmondom,
 8    22|     ajtaja mögé húzta magát, s a cseléd nem vette őt észre.~Amint
 9    22|         Bélát elrejté, mielőtt a cseléd belépett volna. Már akkor
10    22|      elmúlik az álmatlanságom.~A cseléd mindent elhitt szépen. Vannak
11    28|      azon félőrültnek híresztelt cseléd ön volt, csupán egy asszony
12    29|       vagyok, s nem kényeskedem.~Cseléd jött be az ajtón jelentve,
13    31|    dicsérni, akkor aztán, mint a cseléd, úgy szolgál bennünket.”
14    33|         Mindenki elhallgatott. A cseléd jelenté, hogy itt a bérkocsi.