Fejezet

 1     6|            leszek. Abban az órában, amidőn ez megtörténik, semmim sincs,
 2     7|      szerettem!~Te nem sejtéd, hogy amidőn utolszor megcsókolál, az
 3     8|        szalmás lábad!”~Tehát éppen, amidőn Bárzsing úr becsörtetett
 4    10|   gyönyörűségei jutottak Fertőynek, amidőn unokahúga, Judit öröksége
 5    15|         nehezült e percben keblére, amidőn lelke és teste minden erejére
 6    17|           akkor is jelen tud lenni, amidőn az egész porhüvely lakálytalan
 7    19|         gondolhatta magában Vencel, amidőn azt az indítványt tevé bajtársának,
 8    20|             fogok megfeledkezni; de amidőn a státus érdekei kívánják,
 9    22|          vonásaiban a valót, akkor, amidőn alakoskodik.~Ha lehetne
10    22|       látták őt abban a jelenetben, amidőn egyedül marad, és töprengve
11    22| pokolfeketével riasztón kifesti, és amidőn megjönnek a hírrel, hogy
12    23|       történt vele a minap az, hogy amidőn nejét íróasztala mellett
13    30|     eljusson, úgy hogy azon időtől, amidőn az ablak alatt elment, addig,
14    33|         titkolóztam nőm előtt, hogy amidőn a kikerülhetlen csapással