Fejezet

 1     5|      gyávaság volna. De íme a sors maga akarja most. Tehát
 2     6|       hiteti el velem, hogy a sors valami küldetést bízott
 3     6| melyen függetlenül nézhetek a sors elé, ha az kedvét találja
 4    13|      újra fel tud állni, ha a sors lesújtotta. Újra fogjuk
 5    13|      körülhálózna bennünket a sors, hogy nem volna más váltság,
 6    13|       martalékul látott már a sors tőreiben elesni, s aki most
 7    14|   változáson vitt keresztül a sors, s amíg a belvárosból visszatért
 8    15|     utcán Kolbay őrnagy, ki a sors merő fordultával előjött
 9    17|      háborodott lélek, mert a sors végzetében nem akar megnyugodni,
10    21|       engemet fog elérni ez a sors, mert én asszony vagyok,
11    22|   tovább; bevégzi azt, amit a sors úgyis bevégzett már. Hulláját
12    29|       de ő azt mondta, hogy a sors elégtételt fog adni, minek
13    34|  dolgaimnak indexét készíti a sors. Testem, lelkem csak feloszlása