Fejezet

 1     7|        Mily alacsony rágalom!~Mi kegyetlen ármány!~Tehát ez a színpadi
 2    10|         mi célra van ez? – kérdé kegyetlen sandítással a biztos. –
 3    15|          mondani.~És Judit olyan kegyetlen volt, hogy elfordítá tőle
 4    15|         a csel sikerüljön. Óh, e kegyetlen gondolatáért nagyon meg
 5    16| alakjának.~És az időjárás is oly kegyetlen volt.~A tegnapelőtti zivatar
 6    21|      kőkemény szívet, egy hideg, kegyetlen szívet egy még keményebb,
 7    22|      tűnik fel ugyanegy arcon, a kegyetlen fagyon keresztüllövellő
 8    32|   eltakarja.~– Bátyám. Ön nagyon kegyetlen hozzám.~– Dobasson ki, kérem;
 9    32|     kéznél, mert amit mondok, az kegyetlen dolog fog lenni.~– Meghallgatom.
10    34|      ilyenkor társalgott azzal a kegyetlen üldözővel, amit az érző
11    34|     világot szidni, de senki oly kegyetlen kritikát nem mondott ellene,
12    Ut|           amelyen Zichy Nándor a kegyetlen ítélet folytán megfosztatott
13    Ut|       Ellenben megvolt vele az a kegyetlen mulatságom, hogy a cenzor