Fejezet

 1    El|  közöttünk; hány áldozatot és mily nagyokat vitt magával, akiknél
 2     2|       üt.~Hát még tudományára mily büszke volt. Béla mindig
 3     7|     volt zúzva e sorok alatt!~Mily alacsony rágalom!~Mi kegyetlen
 4    14|     kapta.~– Ön emlékezik rá, mily irányban vonult, mekkora
 5    17|   kell éledni attól újra.~Óh, mily édes volt e szavak zengése
 6    22| jelenté, hogy Judit kilépett. Mily hosszan tapsolnak eléje.
 7    22|      borzadok, hogy itt vagy! Mily boldog vagyok, mily kétségbeesett!”~
 8    22|     vagy! Mily boldog vagyok, mily kétségbeesett!”~A külső
 9    23|   lelkemen.~Ez a fantom engem mily régóta gyötör; milyen állhatatosan
10    30|    minden körme tőle. Nézzed, mily patriarkális arc, barna,
11    30|      gyapotból volna rárakva. Mily mélabús színezet minden
12    34|     aki neki nem vétett soha, mily irtóztató büntető ostort