Fejezet

 1     5|        szónokolni, mert valóban érzi is azt, amit mond. A nemzeti
 2     7|    tekintve a magasba, mint aki érzi, hogy most már nem egy,
 3    17| mirtuszlevelek szúrását már nem érzi homlokán; hallja, midőn
 4    17|        átadhassuk neki”, és nem érzi, mikor azt lehúzták. Hallja
 5    17|         nap, és a napsugárt nem érzi arcán, nem tudnak felőle
 6    17|         Óh, e szavaknak melegét érzi a lélek az éktelen éj fagyain
 7    21|        gondolattól egy istennek érzi az ember magát. Az nagyon
 8    30|      kinyitni: erősebb volt. Ön érzi, hogy erős, s tudja, hogy
 9    30|        gyötör. Minden porcikája érzi azt, amit húz, s az egész
10    32|       volna nő, ha nem sejtene. Érzi, mindennap látja, hogy mellőzve
11    33|         tért, de még mindig úgy érzi magát, mint akit igen műszabályosan
12    35|         ilyenkor, hogy „vesztit érzi”.~– Óh, az ilyen szép asszony