Fejezet

 1     8|      Ah! Maga az, édes lelkem? Adjon isten! Ilyen adta semmiházia!
 2    10|       jutott, alig tudta, hogy adjon túl hirtelen rajta.~Hát
 3    13|     etetés előtt, szénát elébb adjon nekik, azután abrakot; a
 4    14|        s messziről köszönté.~– Adjon isten jó reggelt, húgám!
 5    14|  keresed ugye? En vagyok az.~– Adjon isten kigyelmednek is –
 6    15|      hangján szólt hozzá: „Hát adjon kegyelmed egy kardot, mert
 7    18|    mondta Szerafinnek, hogy ne adjon be valamit a rostélyon.
 8    20|        engem fuvarba rögtön.~– Adjon isten – felelt András gazda
 9    20|     egyszer sem hallott.~– Ah! Adjon isten édes lelkem. Csakhogy
10    26| embernek akarja hívatni magát, adjon e szerencsétlen teremtésnek
11    27| embernek akarja hívatni magát, adjon e szerencsétlen teremtésnek
12    31|  bámulni fog, ha ezt meglátja. Adjon kérem egy ív tiszta papirost,