Fejezet

 1    15|   Kocsi, ló ott marad a tanyán halász komámnál. Nem fél tensasszonyom
 2    15|        kezeit összekulcsolva a halász előtt –, nekem még ez éjjel
 3    15|      nem lehet – szólt az öreg halász fejét megrázva. – Még ha
 4    15|        elmondani nem szabad. A halász pedig csak a vállát vonogatta,
 5    15|   hangján voltak mondva; a vén halász leráncolta bozontos ősz
 6    15|      átmenni még ma! Muszáj!~A halász nagyot sóhajtott lelkéből.~–
 7    15| magánkívül szorítá meg az öreg halász kezét, tán meg is csókolta
 8    15|      volt, hogy amiért az öreg halász a kész veszedelemnek nekimenni
 9    15|          dörmögé magában a vén halász.~Egész olyan idő volt, amilyenben
10    15|      legelőször beszállt a vén halász; András tartotta azalatt
11    15|       azalatt a kötelet, míg a halász besegíté Juditot, azután