Fejezet

 1    17|     Juditot eltemessék. Ő él! Nézzed! Mint mosolyog! Nem, nem!
 2    17| küzdelem ez a halál ellen!”~– Nézzed, nézzed; nem veszed-e észre,
 3    17|       halál ellen!”~– Nézzed, nézzed; nem veszed-e észre, hogy
 4    17|     életét kedvese keblébe.~– Nézzed! Nem látod?~– Mit?~– Mit?
 5    30|     hogy Béla is az legyen.~– Nézzed ezt a fiatal kölyket, alig
 6    30|    aztán az egész banda feje. Nézzed, mikor a fejét hátraveti,
 7    30|   fogsz, mint egy kisasszony. Nézzed, hogy vonaglik minden idege,
 8    30| kölyök! Hát azt a vén brugóst nézzed! Tegnap vályogot vetett,
 9    30|      sáros minden körme tőle. Nézzed, mily patriarkális arc,
10    30|      hölgyek nem mozdultak.~– Nézzed – szólt a herceg Bélához –,