Fejezet

 1    10|        Galambjaim? – szólt a korcsmáros élesen szemügyre véve a
 2    10| szóra megemelinté sapkáját a korcsmáros a jövevény előtt, s halk
 3    10|      Éhes ember jó fizető.~A korcsmáros tartotta a tenyerét az ígért
 4    10|    hitték, hogy mosakodik.~A korcsmáros mindjárt kifogott egyet
 5    10| szentimentalizmust száműz.~A korcsmáros aztán kivitte a galambot
 6    10|     fojtsam meg – nevetett a korcsmáros ravaszul az utána tódulóknak –,
 7    10|  mint hogy nevetett rajta.~A korcsmáros aztán felment a padlásra;
 8    10| város csonka tornyai felé.~A korcsmáros utánanézett, míg fehér szárnyait
 9    10|  arra nézve úgyis mindegy.~A korcsmáros látva, hogy nagyon köztudomású
10    10|      helyen – biztosítá őt a korcsmáros.~Melchior még ott szivarozgatott