Fejezet

 1     1|    minden elcsendesült, alig hangzik annyi nesz, mintha valaki
 2     1| fontos értekezésünk.~– Ah! – hangzik erre a gunyoros félkacaj
 3     2|     mely szóról szóra ekképp hangzik:~„Igen tisztelt honleány!~
 4     3|  legközönyösebb tárgy is úgy hangzik, mintha mérges vita volna.~–
 5     3|    illetőnek.~A levél ekként hangzik:~Kívül »Tekintetes, nemes,
 6     4|      érkező gőzhajót; minden hangzik a földtől a jegenyék tetejéig
 7     5|    valami nagy, erős kiáltás hangzik; nagyobb, élesebb, áthatóbb
 8     8|     hold.~– Állj! Ki vagy? – hangzik egyszerre a lovak előtt.~
 9    13|     világból; néhol pendülés hangzik: valaki a kardját törte
10    25|      annak kissé szokatlanul hangzik az ő szájából az „asszonynéném”