Fejezet
1 El| politizálnának. Írjatok úgy, hogy az elmondott mese
2 1| festve, hármat kocogtasson, úgy az nagyon rossz szem lett
3 1| meggyőződésre lehet jutni, úgy tűnik ki, hogy a sárga kapu
4 1| organizáció hozassék be; úgy vélekedvén Hargitayné asszonyság,
5 1| csodabogarat mi lelte, hogy úgy visszaszaladt? – kérdi János,
6 1| figyelmeztető bejelentés azonban úgy látszik, hogy használt,
7 1| Gyermekkorunktól kezdődik.~– Úgy, Lávay úr nagyon fiatal
8 1| bajuszát, üstökét most is úgy kiviaszkolja, hogy ég felé
9 1| megegzercírozza. Tudja-e még, mikor úgy félt a vén zsidótul a szomszédban,
10 1| És én azt mondom, hogy úgy kerüljön valaha szemem elejbe
11 1| piros nyakkendőt viselt, s úgy tetszett abban a percben,
12 1| Hargitaynak, ki mellette ült: „Úgy látszik, hogy gondoskodott
13 1| kabátosra, akinek a nevét úgy fogják átkozni, mint Dózsa
14 1| okosan tevé. Ahogy jött, úgy el fog múlni.~– Ne higgye
15 1| pillanat megragadására, de Béla úgy látszik az az ember, aki
16 1| Nyílt, őszinte sima arcán úgy meglátszott, hogy nem is
17 1| kedélyesen nevetett rajta, hogy úgy elevenére találtak. Ő nem
18 1| hoztál melegebb sált, János? Úgy fázom.”~Úgy fázott, ha arra
19 1| sált, János? Úgy fázom.”~Úgy fázott, ha arra gondolt,
20 2| szólítani fel e célra?~– Úgy? Tehát még jobb.~A gőzös
21 2| ismerősök vagyunk!~– Nekem is úgy tetszik – szólt a főhadnagy
22 2| együtt csaptunk fel; te, úgy látom, sokra vitted, engem
23 2| feltalált, új ismerősével, úgy, hogy végre Holdvárynénak
24 2| fenséges uram, hogy csak úgy zúg!” És olyan időben nem
25 2| Komolyan beszélsz?~– Úgy hiszem, hogy nincs álarc
26 2| olyanra találni, aki őt úgy szeresse, mint anyja szerette.
27 2| Pusztafi hevesen. – Ha nem úgy szólt volna, akkor kellene
28 2| akartalak én keseríteni. Csak úgy mondtam, mert tudod, ezek
29 2| innen az úr mindjárt, mert úgy a hátához verem egybe ezt
30 2| Pesten is: „hogy az én fiamat úgy bántsa valaki, hogy én megverem!”~–
31 2| Miért?~– Azért, mert úgy látom, hogy neked nemcsak
32 2| a beretirálóhoz. – Majd úgy járt ön, mint Krétai Miló.~–
33 2| a holnapi szónoklattól? Úgy sajnáltuk valamennyien.
34 3| fogják mondani: pecsovics. Úgy jár, mint Nagy Pál; tegnapelőtt
35 3| jól, hogy e végrendeletben úgy meg lesz kötve a kezed,
36 3| vehetett ki belőle, pedig úgy odatapadt a kulcslyukhoz,
37 3| után tekintve, két öklével úgy tett, mintha valami képzelt
38 3| kerülnie; azonban meglepetésére úgy találta, hogy a hallott
39 3| A rózsakoszorúval fején úgy tűnt fel – mint egy menyasszony.~
40 3| szépségeket nyalábra foga, s úgy oldá meg a kérdést, hogy
41 3| fonják, s azt teszi fel úgy a kisasszony.~Hargitayné
42 3| önkénytelen felsóhajtott, akkor úgy tűnt elő, mint egy idvezült,
43 3| volna írni, nekem írt volna. Úgy látszik, rólad többet tesz
44 3| legközönyösebb tárgy is úgy hangzik, mintha mérges vita
45 3| aligha beszélnek.~– No, úgy megnyugszom kedves bátyám
46 3| Igenis, tekintetes uram; úgy megörült neki, mikor a levelet
47 4| repkedtek a derült légben: úgy látszott, mintha az egész
48 4| közelében légy, mert én úgy érzem, valami baj történik
49 4| minden ilyen ünnepélynél úgy érzem magamat, mint a macska
50 4| háztetőkig; s az örömriadal úgy hömpölyög odább-odább, amint
51 4| mert azután egy perc múlva úgy össze fogják törni ezt a
52 5| eddigi morajnál: az emberen úgy végigborzong valami. Azután
53 5| Csákója sem volt a fején, úgy vágtatott hajadonfővel a
54 5| víz tömege okoz.~S eközben úgy érzé, mintha csendesen emelkednék
55 6| megszorítva a költő kezét.~– Úgy nagyon értéktelen tárgyak
56 6| nevetséges rajongás, de én úgy vagyok meggyőződve. A gyászév
57 6| meggyőződve. A gyászév leteltével, úgy ígértem Bélának, hogy nejévé
58 6| teremte újra.~Egyszer csak úgy tetszék neki, mintha e zsibongás,
59 6| ábrázoló papirosok közé, s úgy szeretett volna – letépni
60 7| ragyogó volt.~Hanem azután úgy nyár vége felé kezdett úgy
61 7| úgy nyár vége felé kezdett úgy látszani, hogy a toll nem
62 7| a tartalom rosszaságát.~Úgy volt.~„Kedves unokahúgom! –
63 7| fogja mondani: ím, valóban úgy van az!)~– Megyek veled.~
64 7| lelkemmel valóban, igazán egy, úgy az én kezemen keresztül
65 7| gondolatot érzed, ami énnekem úgy fáj, lehetetlen, hogy a
66 7| szokta, a hajnalsugár éppen úgy szűrődik át az ákászokon,
67 7| égett még íróasztalán. Azt úgy feledte.~Judit oda sietett,
68 7| azután is égve maradt. Ő is úgy feledte-e, vagy tán gondolá: „
69 8| tábori alélelmezési biztos. „Úgy? hát prófuntkomisszárius?
70 8| eltaszítottam előlem, csak úgy kalimpázott. Még ő engem
71 8| veret! Csak ne szeretném úgy ezt a várost! Ma elmennék
72 8| tudok már megválni innen; úgy megszoktam ezt a rossz kövezetet,
73 8| Áhítatosság óráit”, és úgy tapasztalá, hogy nem tud
74 8| kinn szállásolva is éppen úgy közel érik a várat, mikor
75 8| majd letörte a vállát, s úgy elbámult a cifra egyenruhára,
76 8| mikor eléred, üsd”, mégis úgy látszik, hogy szükséges
77 8| Megbolondult az úr?~– Nem úgy lévén.~– Tréfálni akar velem,
78 8| Szuronyszegezz! Rohamra!” úgy elszelelt Bárzsing úr elől,
79 8| bír megmenekülni, pedig úgy látszik, mintha arcvonásainak
80 8| azt gondolta magában tehát úgy kell neki! Legyen tehát
81 8| szólt fogait összeszorítva, úgy szűrve a levegőt azokon
82 9| hullócsillagok nem értek el; úgy híják, hogy cigánymező.
83 9| el nem fér; aki nem fér, úgy segít magán, megvásárol
84 9| akart volna megtudni fiáról; úgy leste a kedvetlenül hullatott
85 9| öregasszonynak ez a kérdése, ki úgy remegett egyetlen fia életéért,
86 10| utaztatott; – másikat meg úgy egy helyhez ragasztott,
87 10| egymást rég szerető szíveket úgy elválasztott, hogy még csak
88 10| jövevény fejét lehajtsa: úgy tele volt már minden zug
89 10| szóltam semmit.~Melchior úgy tett, mint akinek a rejtett
90 10| végig megtanult könyv nélkül úgy, hogy egy betű nem hiányzott
91 10| a csalódás nem kár. Aki úgy lakott jól a kakassal, mintha
92 11| kétágú akácfa; egy bomba úgy esett a két ága közé, hogy
93 11| pattant szét. A széthasadt fa úgy nyomorékul is kivirágzott,
94 11| álomlátásokat leírni ébren, úgy ahogy azok álmodva voltak?
95 11| hosszat”, azonban a hadastyán úgy viselkedett iránta, mint
96 11| vette nagyon. Még mindig úgy fél, úgy retteg, és nem
97 11| nagyon. Még mindig úgy fél, úgy retteg, és nem mer kibújni
98 11| kenetlen hangon, mely éppen úgy csikorgott, mint minden
99 11| elmúltak. Nekem ez az egész úgy tetszik, mintha mind csak
100 12| és halovány mind a kettő. Úgy hasonlítanak egymáshoz,
101 12| lövés érte.~Pusztafinak úgy kellett magával vonszolni
102 12| Pusztafi Róbertnek; maga is úgy tett.~A kozákok megálltak
103 12| vizsgálták elébb a víz fenekét, úgy haladtak odább. Lubickolásuk
104 12| melynek oltalmára a menekvők úgy számítottak; alig puskalövésnyi
105 12| és eltemess… Eltemess, úgy, hogy rám ne találjanak:
106 12| tegnap), eltemetlek téged úgy, hogy sem ádáz fenevad,
107 12| zsarátnak pont felé közelítve úgy rémlett előtte, mintha e
108 12| gyújtotta azt, s azután úgy járt vele, mint a fáklyával.~
109 12| Zeleji Róbert.~Az ifjú, kit úgy szeretett a hölgy, kit úgy
110 12| úgy szeretett a hölgy, kit úgy becsült a jó barát, kiről
111 13| Meghunyászkodva?…~– Nem úgy. Álruhában. Közönyösen.
112 13| nevedre nem hozok; s ha úgy körülhálózna bennünket a
113 13| tanúsítják, hogy a sietség erős. Úgy bámult minden ember a velük
114 13| szekérről a földön; Kapor uram úgy kilökte a fél könyökével
115 13| téged is, magam is. Isten úgy legyen lelkemnek irgalmas…~–
116 14| a bizonyos halált várja, úgy azt igen irigylésre méltó
117 14| lepellel volt leterítve, de úgy, hogy a fej, a térdek, könyökök,
118 14| nevével, mint férfi, és úgy térni vissza.~– Mire gondol
119 14| márványtiszta homlokon. Az is úgy illett rajta. Őt még az
120 14| a kocsiülésen átlépni, s úgy a hátulsó szénaülésre telepedni,
121 14| már ezt a hangot valahol. Úgy lévén! Tehát Örzsi lévén,
122 14| kettő fölött, hogy csak úgy porzott bele az út, mely
123 14| hogy láttalak valaha.~– Úgy? – szólt a leányzó, s hangja,
124 15| csárdáknál Kapor uram csak úgy beszélt Judittal, mintha
125 15| csak kellene? hátha csak úgy kell, ha lehet? – de a rettenetes „
126 15| segített neki a leszállásban, s úgy szerette volna valamivel
127 15| özvegye ne sírjon. Aztán minek úgy sietni! Holnap megnyitják
128 15| én azt nem mondhatom el, úgy ahogy van. Istenem, én istenem!~
129 15| Judit keze után kapott, s úgy tartá őt magával együtt
130 15| halálszemű ablakokkal.~András úgy sietteté a maradozót: „Menjünk,
131 15| állna előtte, bár vezetője úgy vonná el onnan.~Ez a ház –
132 15| gyomromat.~Judit is csaknem úgy érezte.~– Bizony pedig ez
133 15| pedig nagyon nehéz nőnek úgy kacagni, ahogy a férfiak
134 15| Nemigen tolakodott előre, úgy számítva, hogy vége felé
135 15| volt az alakoskodás.~Judit úgy érzé, hogy mindjárt el fog
136 15| belé.~És eszerint nem lehet úgy, mint ő kiszámítá, a huszonegyből
137 15| díjad, ami még kijár.~– Úgy? Igaz. Köszönöm.~Az öreg
138 16| szekérről, Kapor András úgy emelgette le karjai közt.
139 16| amit maga után hagyott, úgy áthűtötték a levegőt, hogy
140 16| zöld mezőt.~Judit keble úgy szorult e magányban; annyiszor
141 16| volt jártányi ereje már.~És úgy szeretett volna sietni!
142 16| szeretett volna sietni! Úgy igyekezett előre. Az út
143 16| rebegé Judit.~– De már azt, úgy segéljen, nem teszem, amíg
144 16| oly sebesen dobogott, erei úgy lüktettek; a nagy öröm volt
145 16| mellette hidegvérrel; pedig ha úgy tudná, mint András, hogy
146 17| gondolatnak!~A kárhozatot úgy festi az írás, mint sírás
147 17| hangját.~Mint a galvánütés, úgy futotta be a hang egyszerre
148 17| holt ember vagyok így is, úgy is. Mi az én életem ezután?
149 18| kacagott.~– Bizony, ha Volozov úgy állja a tüzet férfiak ellenében
150 18| be valamit a rostélyon. Úgy egy kis öt pengő forintos
151 19| vele elégedve; legalább úgy mosolygott arra a mogorva
152 19| megfelezni vele jópajtásilag.~Úgy tett tehát.~Hubert, a sütőlegény,
153 19| semmiféle liaisonja, mert ez úgy jelent meg, ahogy valami
154 20| tintát és papírt is kap.~Már úgy is csúfolták a szegény öreget,
155 20| végigsietni a hadastyánt. Úgy tetszék, mintha egy szekeret
156 20| is elfelejté térdeiben, úgy iparkodott mentül előbb
157 20| dohánytermesztő föld levén, úgy vétetik, mint kerti föld.~
158 21| meghívták kastélyukba, s úgy illett, hogy Szerafin a
159 21| teljes öntudattal bírt, s azt úgy ápolta, mint a bibliai sáfár
160 21| s Szerafinnek ez az öröm úgy fájt; ő okozta azt, de nem
161 21| homlokán a haj kétfelől úgy van felborotválva, hogy
162 21| kifejezést ad. Amellett éppen úgy tudja nyakába húzni a fejét,
163 21| felelte:~– Ha nagyságod úgy találja, én abban is megnyugszom.~–
164 21| nevére van keresztelve.~– No úgy hiszem, Semiramide asszonyság
165 21| Nos, meister Fritz, nem úgy híják-e ezt az új szépséget,
166 21| Abban a percben az álkertész úgy ütötte öklével arcul a kérdezőt,
167 22| mely az utcán végigrobog, úgy tud haragudni: mit háborgatja
168 22| látni őt most! és mégis úgy óhajtaná azt.~Látni őt,
169 22| lehetne belépti jegyet kapni úgy, hogy a pénztárhoz ne kellene
170 22| pecsétes levelek. Mindezeket úgy híják színpadi nyelven,
171 22| nejével találkozhatott? Judit úgy érzé, hogy e gondolat alatt
172 22| égette magát annak, aki úgy vágyott azt meglátni.~Judit
173 22| öléből meg nem mozdította. Úgy ült ott, mint egy halott.
174 22| az a bohó színházi szolga úgy hívatja magát, hogy Tihamér.~–
175 22| világban a napi közlönyök úgy beszélnek már, mint megszokott
176 22| irtózott, azt mutogatta úgy, mint dicsekedést.~Hisz
177 22| hogy e rövid napokat is úgy sírja le, úgy vérezzék el
178 22| napokat is úgy sírja le, úgy vérezzék el könnyein keresztül;
179 23| legombolyítaná saját motollájára, úgy, hogy a pillebáb pusztán
180 23| kettészakadt közöttünk az élet, úgy folytatja azt tovább az
181 23| Kopotnyikot főzzön neki”.~Én úgy haragudtam Róbertre, amiért
182 23| magára vállalta azt.~Én úgy örültem neki, hogy nem engem
183 23| földre, hogy megverjék, akkor úgy fájt a szívem, majd megszakadt.~
184 23| szép kis fehér halott volt.~Úgy haragudtam rá, hogy minek
185 23| jönne többé vissza.~Valami úgy kényszerített, hogy tegyem
186 23| fejét hátrafordította, s úgy nézett rám vissza hidegen;
187 23| de meg nem tudott szúrni. Úgy érzettem a vas hidegségét.~
188 23| hallgattam mind csendesen. Szívem úgy dobogott, hogy dobogását
189 23| ma itt fog aludni.~Nekem úgy tetszett, mintha meg kellett
190 24| fogadta.~– Kedves barátom! Úgy találom, hogy jó volna,
191 24| Lávay Béla meghalt.~– Vagy úgy?~– Vajon ki lehet a szép
192 24| az enyémet, hanem éppen úgy kérem azt titokban tartani,
193 24| pedig úri szokása ellenére úgy intézte, hogy a neve tökéletesen
194 25| Kóstolja inkább sóval, úgy jobb.~– Köszönöm a sót.
195 25| Kedves asszonynéném, úgy látszik, hogy régen hallott
196 25| majd megfulladt.~Fertőy úgy volt, mint mikor a pápaszemes
197 25| hogyan járt Juno.~– Hát úgy járt, hogy egy virágot megszagolt,
198 25| nem lehet!~– Bizony pedig úgy van. És még csak annyira
199 25| és menni készült.~Blumné úgy marasztalta még, úgy sajnálta,
200 25| Blumné úgy marasztalta még, úgy sajnálta, hogy ez így történt,
201 25| mint a gazdájuk, éppen úgy összevissza szabdalva, fűrészelve,
202 25| homlokára fűztek, s mely úgy nőtt, zöldült tovább évről
203 25| kegyed szalmát. És csakugyan úgy történt, ahogy kegyed mondá.
204 26| külélet gondjai; utoljára úgy megszokja azt az ismerős
205 26| minden indulatja, éppen úgy lesi az ő lépteinek hangját,
206 26| csengetést hallok, mindig úgy összerezzenek – szólt Judit –,
207 27| külélet gondjai; utoljára úgy megszokja azt az ismerős
208 27| minden indulatja, éppen úgy lesi az ő lépteinek hangját,
209 27| csengetést hallok, mindig úgy összerezzenek – szólt Judit –,
210 28| öregasszonyt. – Mikor az öreganyák úgy szeretik azokat a kicsi
211 28| beszélhessen vele –, ön úgy látszik, hogy engemet mindenáron
212 28| orangéria virágait?~– De – igen, úgy rémlik előttem. Azóta sok
213 28| bajba csakugyan belehalt. Úgy tudom.~– Rosszul tudja ön;
214 28| rokon. Ön fiatal ember, s úgy veszi fel a dolgot, ahogy
215 28| ezt mondta férje előtt: „Úgy megijedtem, hogy ha lett
216 28| mind igen jól tudtam.~Béla úgy vette észre, hogy ebben
217 28| esetek, mikor az embert úgy kiszorítják a világ szeme
218 28| önnek gondolóra venni éppen úgy érdekében áll, mint nekem.~–
219 29| a józan filozóf azonban úgy veszi a dolgot, hogy a divat
220 29| kezet szorít, s négynek csak úgy int a kezével, kalapját
221 29| poétákat a Pilvaxból csak úgy köszönti, hogy „szervusz”.
222 29| hanem felveszi a divatot, úgy, ahogy készen kapja a boltban.~
223 29| susogott a szendergőhöz:~– Úgy, úgy, lelkem kisfiam, ha
224 29| susogott a szendergőhöz:~– Úgy, úgy, lelkem kisfiam, ha te megnősz,
225 29| sem tud borulni; az ember úgy óhajtozik egy kis zivatar
226 29| zivatar után.~Mert az életben úgy van az: a legjobb asszonyok
227 29| rongyosak már a színfalai, csak úgy csügg róluk a ponyva. Biz
228 29| hármat-hármat ugrott a lépcsőkön, úgy törte fel magát az emeleten,
229 29| tizenhárom krajcárt. Csak úgy szakad az eső, fúj a szél.
230 29| levél Juditot meghatotta.~– Úgy látszik, hogy engemet denunciálnak
231 30| vele, s egy pillanatban úgy tetszék neki, mintha az
232 30| Abban a chamois kabátban.~– Úgy? Az is egy színésznőnek
233 30| szándékom van vele. Tegyünk úgy, mintha semmit se tudnánk
234 30| urodalom jogigazgatóságát csak úgy egy álom alatt elnyerni
235 30| minthogy nődet rágalmazta, úgy beledobtad az akváriumba,
236 30| megkérdezed a másiktól. Úgy is illik. Nőd bizonyosan
237 30| befutották a pagoda tetejét, s úgy csüggtek le világoszöld
238 30| festett kínai függönyöket, úgy hogy annak, aki be akart
239 30| hátulsó ajtóig eljusson, úgy hogy azon időtől, amidőn
240 30| piros ajkai, égető szemei úgy követelték még az életet.~
241 30| ott egyedül.~Béla is éppen úgy meg volt lepve, mint Szerafin,
242 30| szembeállítá őket. A csigaút úgy hozta, hogy éppen csak akkor
243 30| útmutatójának lenni. Nézzen úgy kegyed, mintha nem volnék
244 30| Ön játszik velem, éppen úgy, mint gyermekkorunkban,
245 30| a beszélgetést.~Szerafin úgy borzongott utána.~– Menjünk
246 30| nem felelt senki. Bizony úgy van. Bizony úgy. Szegények,
247 30| Bizony úgy van. Bizony úgy. Szegények, hová lettek?
248 30| művész Ole-Bullnál. Csak úgy félszemmel kacsint le ránk,
249 30| asszony” egészségéért; a bor úgy villogott poharában, mintha
250 31| felelé „Mátyás”, s az ember úgy tudta eddig, hogy nagyapja
251 31| halottaktól, s ha megkapták, úgy elhitték, hogy az mennyire
252 31| nem kell a látogatásra úgy kikeresnünk éppen az etikett
253 31| kezét az asztalra leteszi, úgy, hogy a hüvelykujjai egymáshoz
254 31| asztalon vannak.~Blumné úgy tett, mint aki neheztel,
255 31| asztalkára – szólt Blumné –, úgy, hogy a kisujjai az én kezem
256 31| halvány mosolygással, s úgy tetszék neki, mintha az
257 31| akkor aztán, mint a cseléd, úgy szolgál bennünket.” Azután
258 31| kisdede mosolygó arcát, úgy védelmezte szívét e nehéz
259 31| Béla az én „uram”.~Nálunk úgy híják a nők férjeiket, hogy „
260 32| szerelmében miatta merészelt!~– Úgy van. És Judit szép, okos
261 32| cselszövő asszony lehet.~– Úgy van. Nagyon rossz-szívű
262 32| az nagy számadás lesz.~– Úgy együtt fogunk utazni, holnap
263 32| nagybátyjának neve idézett elő, úgy hatott rá, mint egy üdülő
264 32| végső szótagot az öreg. – Én úgy tudom, hogy csak hozzád.
265 32| felugrálunk székeinkről, és úgy fogunk kiabálni egyszerre,
266 32| férjétől, és lesz az, amit úgy hínak, hogy „szépasszony”.
267 33| elébb megteszi kegyed. De ha úgy kívánja, itt hagyom. Fél
268 33| itt hagyom. Fél egyre, úgy hiszem, itt leszek.~– Fél
269 33| elválasztá őket egymástól, úgy kacagott egyedül egymagában.~„
270 33| Perflex. Én minderre éppen úgy nem emlékezem, mint egy
271 33| magához tért, de még mindig úgy érzi magát, mint akit igen
272 33| adag bifsztekért.~– Ez, úgy látszik, mindent Fertőyre
273 33| jegyző elmondta nekem.~– Úgy, kérlek, légy szíves nőmhöz
274 33| sok köteles irkafirkával úgy eltelt az idő, hogy sietnie
275 33| meg akar verni valakit.~– Úgy kell neked – mondá magában
276 33| Melchior következett, az is úgy bánt vele. Béla úgy érzé
277 33| az is úgy bánt vele. Béla úgy érzé magát, mint akit egyszerre
278 33| sárga földig verte őket. Úgy morzsolta őket össze, ahogy
279 33| áll velük szóba, akiket mi úgy gyűlölünk; akkor ő jobban
280 33| Bélának Szerafin válóperét úgy siettetni. Ma reggel egy
281 33| utánzó névtelen levéllel úgy megszomorított valaki (most
282 34| törvény szigorú volt iránta. Úgy ítélt fölötte, mint a közvélemény.~
283 34| Álnév volt aláírva.~Szerafin úgy szíven találva érezte magát
284 34| magát. Azután minden ruha úgy állt rajta, mintha azt csak
285 34| is egyáltalában kioldani. Úgy tetszett, hogy most is vagy
286 34| kijózanodnám egyszer egészen úgy, hogy minden érzésemnek,
287 34| Hazájának.~Pusztafi felkacagott, úgy hangzott a kacagása, mintha
288 34| folytatása lesz ez. Látod, én is úgy vagyok a világgal, mint
289 34| jól, de jól oldalba. Nekem úgy látszik, mintha rám is ragadt
290 34| azóta nőtt, fehér volt, úgy nézett ki vele, mint egy
291 34| milyen vén fecsegő lettem. – Úgy szaporítom a szót, mintha
292 34| állapotot.~– Bajtárs: e biz úgy van. Mikor az ember fiatal,
293 34| akire ráismertem a bakon. Úgy hiszem, Vencelnek híják.
294 34| borravalót adtam neki; és én úgy olvastam a regényekben,
295 35| kapaszkodik egy tétova eszméhez; úgy rémlik, mintha lett volna
296 35| tizenkét órakor… Szerafin úgy összerezzent, midőn az óra
297 35| hely Szerafint illette.~Úgy került, hogy mellette azt
298 35| ember állt előtte.~– Biz úgy, öcsém, csak nyargalj, ha
299 35| minden selyem.~Pusztafi úgy gyűlölte a selymet! Mindenkit,
300 35| zilált alakra. Pedig valami úgy kényszeríté, hogy hozzá
301 35| ecetet, repülősót, mert úgy látszik, hogy őnagysága
302 Ut| Utóhang~Ha valamely munkámhoz, úgy bizonyára a Politikai divatok-hoz
303 Ut| gúnyt is űztek belőlünk: úgy hogy a katonai törvényszék
304 Ut| tovább szenvedni nálamnál. Úgy látom, hogy a nemességét
305 Ut| én lapomnak a publikuma úgy széjjelszaladt, hogy a második
|