Fejezet
1 1| sodronyok; melynek azonban jó híre nem egyúttal jó szerencséje
2 1| azonban jó híre nem egyúttal jó szerencséje is.~Azon időben,
3 1| vidékről bevetődő utas igen jó fogalmakat szerezhetett
4 1| magában Venci: nektek ez is jó.~Jó is, mert nagyon nevetnek
5 1| Venci: nektek ez is jó.~Jó is, mert nagyon nevetnek
6 1| elvenné évei számát, másik jó hírét, harmadik nevét, negyedik
7 1| poétákat, a poéták meg a jó bort, s Neszmély ide közel
8 1| nevet olyankor soha. Nem jó jel! Nagyon mély dolgokon
9 1| esze, ahol másé. Pedig nem jó öcsém uramnak az a republikánus
10 1| tartsa, mert különben a jó kisasszony már húsz év óta
11 1| ellenségeinek, amit azok jó barátairól beszélnek?~–
12 1| Nekem most nincsenek jó barátaim.~– Én megígértem
13 1| házáról.”~– Az élc elég jó.~– Egy másik úr egy harmadik
14 1| tudom, amiket beszéltek. Jó kútforrásaim vannak. Hargitayné
15 1| megverekedhetik, megint jó barátok lesznek; ha szeretőjéhez
16 1| ellenük tudott. Ez igen jó manőver; ha egy társaságban
17 1| szeret nagyon.~– Hát az nem jó?~– Aki nagyon szeret mint
18 1| inkább szerette azt, mint a jó vívómester, ha tanítványától
19 2| kihagytak e jelenésből.~– Az nem jó gondolat – szólt Lávay –,
20 2| zúg!” És olyan időben nem jó, ha valaki a szívével van
21 2| bőrük le van húzva. A két jó barátnak még olvasmánya
22 2| a házon.~Béla anyja azon jó régi világbeli asszonyok
23 2| ha a fiúk megnőnek, s a jó öregek nem akarják azt megérteni.~
24 2| egyetemről. Hogy dicsekedett a jó özvegy fiacskája fényes
25 2| nagyra megnőnek! Oh, milyen jó volna, ha mindig olyan kicsinyek
26 2| legjobban szeret; drága jó ételek: Pusztafi nem győzi
27 2| szótlanul nézi tányérját, s ha a jó öreg erőszakkal rakja elé
28 2| is, ha itt nem kapható.~A jó öreg ajkai síráshoz közel
29 2| keze után.~– Minden nagyon jó, ami itthon van, anyám;
30 2| mondtam én azt neked: nem jó nekünk nagyobb szerencsére
31 2| szólt aggó célzással a jó öreg.~– De hát anyám is… –
32 2| jószágunk, kimegyünk oda; te jó gazda vagy, én takarékos,
33 2| anyja kezét és arcát; a jó öreg átölelte, s csendesen
34 2| kedvet hozott a társaságba. A jó asszonyság aztán egészen
35 2| asszonyság aztán egészen jó humorba jött: rábízta Pusztafira,
36 2| öltönyrészekről beszélnünk, de azt a jó ötletét csakugyan örökre
37 2| volt menyasszonyát. Ez is jó lesz egy kőnek Béla ellen
38 3| Mit csinál ilyenkor a „jó társasághoz szokott ifjú”?
39 3| us ugyan körülírja: „ha a jó társasághoz” szokott ifjú
40 3| a nézetben volt, hogy a „jó társasághoz szokott ifjú”
41 3| teneked a száraz kenyér is jó? De az egész ország birtokos
42 3| csapott a hátára e szókkal:~„Jó napot Jankó!”~Bárzsing úr
43 3| kedves Bárzsing. Magának jó ízlése van az ilyenekben.
44 3| Bárzsing úr, megemlékezvén a „jó társasághoz szokott ifjú”
45 3| esetre, hogy mi történjék a jó társasághoz szokott ifjúval,
46 4| Eredj, te balga! Nagyon jó, hogy el nem mondtad. Hiszen
47 4| meggyőződésük az, hogy amikor ilyen jó nap van, akkor minden polgárnak
48 5| előre-hátra, mint kinek jó tanács nem jut eszébe. Egy
49 5| eszébe. Egy csoport, mely jó előre haladt a város utcáin,
50 6| magyar földön; nem azon jó bajuszos, szakállas arcok,
51 6| legelőször. Ma tehát epochális jó napomnak kell lenni!~– Megbocsát
52 6| kegyednek szolgálatára?~– Jó tanácsával.~– Azt előre
53 6| akaratomat?~– Kegyed valóban igen jó rendőrséget tart szép szemeiben.~–
54 6| színésznő pályafutásához.~A jó nagynéne sietett mindjárt
55 6| Erős szavak. Hanem azt is jó lesz kegyednek előre látni,
56 6| Bélának szót se erről.~– Akkor jó lesz, ha nem mutatja kegyed
57 6| első napja.~Akiknek nagyon jó emlékezetük van, még talán
58 6| szegény gyermek nem lesz itt jó helyen; tán Bélát is féltette,
59 7| hogy a toll nem teszi azt a jó szolgálatot, amit az ember
60 7| lehet! Nem szabad! Ki adhat jó tanácsot itt?~Nagynénje
61 7| ennyire meg van már rágva jó hírneve? Tehát ennyibe kerül
62 7| Melchiornak híják, igen jó magyar fiú onnan a Szepességből;
63 7| különben olyan ártatlan jó lélek volt, hogy át kellett
64 7| tehet ön, amit akar, de jó híremhez megtiltom önnek
65 8| szólt kegyes megnyugvással a jó öregasszony –, az én kertemből
66 8| hajdani ezredemhez, sok jó ismerősöm van ott. Lett
67 8| Lássa, hogy megcsúfoltak! Jó étvágyat kívánok; – hogy
68 9| őket lőjék, ha lőnek; nem jó volna, ha nekem elébb elvágnád
69 9| haza; a széna éjszakára jó fekhelynek, nappal pedig
70 9| elcsendesült, a csendben imádkozni jó, elrebegi magában szívtől
71 9| van? Hogyne tudta volna! Jó helyen van, benn ül Eszék
72 9| veszedelem nem érheti. A jó öreg asszonyság ebben nagyon
73 9| sokat fázik, és fárad, hanem jó társaságban van.~Ez véletlenül
74 9| kezét. – Mi hír Béláról?~A jó gömbölyű arcú férfi szörnyen
75 9| a Béla, asszonynéném.~A jó öreg asszonyság többet akart
76 9| kényszerített.~A várkormányzó jó nevelésű férfiú volt, tudta
77 9| megölje. Az úr egy hajdankori jó barátját, bizonyos Lávay
78 9| hol fiamnak annyi régi jó barátja él, senki sem akadt,
79 9| mindenképpen kellemetlen. Jó szelleme egy jó expedienst
80 9| kellemetlen. Jó szelleme egy jó expedienst küldött e percben
81 9| derék, becsületes hazafi és jó katona, s aki ezzel ellenkezőt
82 9| mondta neki, hogy nagyon jó volna, ha rögtön, még ebben
83 10| Mire jó egy sánta ember?~A rendkívüli
84 10| megtudta, hogy az most olyan jó helyen van, mintha csak
85 10| tanácsosabbnak mutatták e hadtesttől jó nagy lőtávolban maradnia.~
86 10| doktornak neveztek, igen jó fiúnak tartottak, s ki merész
87 10| testben egyenes lélek.~Mire jó az életben egy sánta ember,
88 10| pallónak neveztek.~– Áh, jó napot citoyen, hát hol veszi
89 10| asztalának tagjairól, a régi jó pajtásokról? Hová lett Pusztafi,
90 10| Egy ilyen üres mankóval jó szolgálatokat lehetne tenni.
91 10| kérlek igen nagyon. Egy igen jó szolgálatot tehetnél nekem.
92 10| feküsznek. A helység nagyon jó ellenőrség alatt állt.~Egy
93 10| mondta neki, hogy ez igen jó ötlet a pénzt a mankóban
94 10| Melchior megköszönte. „Biz az jó lesz.”~A százasok gyanúsak
95 10| szűken voltak. Korábban jött jó étvágyú vendégek meglehetősen
96 10| tíz pengővel. Éhes ember jó fizető.~A korcsmáros tartotta
97 10| megölni, nyársra húzni.~– Jó lesz-e ez? – kérdé Melchiortól.~–
98 10| egy fiókgalambot helyette. Jó lesz az ennek a bolondnak
99 10| galamb, „aki beszélni tud”, jó helyen van? – kérdé Melchior
100 10| hangnyomattal.~– Bizony jó helyen – biztosítá őt a
101 11| bizonyosan azt felelte rá: nagyon jó.~Ez volt a felmentő sereg
102 11| találta hozni, hogy tán mégis jó volna ránézve, ha elhagyná
103 11| vállperecéből készült, s a jó, szelíd Lávaynénak egész
104 11| Azért kérem, legyen olyan jó, és legyen nekem násznagyom.~
105 12| vadászva.~Sásliliom, vízi rózsa jó oltalma az üldözöttnek,
106 12| pénzjegyekre. Némelyiknek jó kedve támad, s dalolni kezd,
107 12| Megvan-e még kardod? Az nagyon jó… Hajamból egy fürtöt levágj,
108 12| össze szivar gyanánt, mikor jó tömött volt a tekercs, akkor
109 12| gyújtsa az egész berket. Sok jó bajtárs lappanghat még abban!~
110 12| hölgy, kit úgy becsült a jó barát, kiről dalt énekelt
111 13| fogom azt kölcsönözni.~– Jó. Én hiszek neked. Hiszem,
112 13| téged ér, örömnek, bánatnak, jó és balszerencsének, fele
113 13| hogy újonc kocsis; az a jó paripa bőrén két nap is
114 13| megszabadított téged, a másik engem. Jó helyen van kezemben, ne
115 14| reszketve az orvos.~– E percben jó helyen van.~– De meddig
116 14| magam.~– Bélának vannak ott jó barátjai – vigasztalá Juditot.~–
117 14| megkapott, egy veszendő jó barátnak általadjon?~– Óh,
118 14| Hiszen én kötöztem be.~– Jó. Tehát most csináljon egy
119 14| megszólítá a színház kapujában.~– Jó estét, tensasszonyom.~Előadás
120 14| ugye? Minthogy pedig holnap jó hajnalban indulóban vagyok
121 14| szekeremről, a legelső lesz a jó öreg asszonyság, aki fölkeres,
122 14| van szállva?~– Bizony az jó messze van; a „Két kecskénél”.
123 14| én rá várok.~– Köszönöm, jó Kapor bácsi, áldja meg az
124 14| kezet szorított hajdani jó ura leányával, kit rövid
125 14| köszönté.~– Adjon isten jó reggelt, húgám! Kapor Andrást
126 14| futással.~Mikor aztán már jó messze voltak minden emberi
127 15| halászok laknak, akik mind „jó” emberek. Éjfél után csónakon
128 15| olyan idő volt, amikor a jó kutyát sem szokás kiverni
129 15| Istenem! – kiálta fel Judit.~– Jó azoknak, akik odabenn vannak,
130 15| akkor ez az idő nagyon jó hozzá. A záportul nem lát
131 15| ne tudna evezni!~– No hát jó, most menjen ki kegyelmed,
132 15| tüzet rakjon, és valami jó meleg reggelit készítsen,
133 15| serpenyőben süstörékelt valami jó, midőn az első szoba ajtaja
134 15| sikerült.~Kiment a konyhába, jó reggelt kívánt Katicának,
135 15| smaragdszínű nedvvel. – Jó lesz sarkantyút adni a kávénak.
136 16| szemközt Juditja? Mint fog azon jó emberek iránt háládatos
137 16| gyanús.~– Csak siessünk, jó András, siessünk; ez kutyaugatás,
138 16| kő közé szorult a kerék. Jó még, hogy fel nem fordultunk.~–
139 16| vagy a nagy láz?~Pedig nem jó semminek olyan nagyon örülni.~
140 16| Kegyed az?~– Én vagyok, jó Teréz; hol van Béla?~– Óh,
141 17| már a ravatalon fekszik.~A jó emberek, kiknek házához
142 17| vert, a halottlátogatók jó éjszakát kívántak. A házigazda
143 17| A gazda ráhagyta, hogy jó lesz.~Az óra ismét ütött,
144 17| házigazda megszólítá:~– Jó estét, őrmester úr. Látja,
145 17| veszedelmes – állítá a csendőr. – Jó volt rá nézve, hogy eleve
146 17| szénában is jól alhatom.~– Jó éjszakát, őrmester úr.~–
147 17| őrmester úr.~– Nyugodalmas jó éjszakát.~– Nekem nem lesz,
148 17| fuldoklásával rogyott térdre… Minden jó lélek dicséri az urat!~A
149 17| siess, és menekülj. Nem jó itt lenned tovább.~– Elmegyek.
150 18| mint mikor itt lesz az idő jó éjt kívánni, s bezárni az
151 18| Fertőy rossz kedvétől pedig jó volt félni.~A régi baráti
152 18| napfényes délután ismét nagyon jó kedve volt a két asszonyságnak.~
153 18| Ej, ej, Szerafin, az nem jó jel, ha egy fiatal nő egy
154 18| ebédelni.~– De hidd el, ő igen jó ember.~– Volozov is azt
155 18| éppen azért mondja, hogy jó ember.~– Ah, az nem áll;
156 19| idejében a patkányoknak persze jó dolguk volt. A papiros-korszakban
157 19| véleményben volt, hogy milyen jó volna ahelyett, hogy ez
158 19| tudnék neked sok bort és igen jó bort szerezni, ha rám hallgatnál.~–
159 19| utasítani olyan helyre, hol igen jó borokat lehet kapni ingyen.~–
160 19| postára, s a címre küldd el.~– Jó. Hisz azért csak nem lesz
161 19| alatt megtalálod azokat a jó borokat és pálinkákat, miket
162 19| elrejtettünk, azt gondolva, hogy jó lesz, ha majd visszajövünk
163 19| akkor akaszd a kilincsre. Jó éjszakát.~Vencel is jó éjt
164 19| Jó éjszakát.~Vencel is jó éjt kívánt, az ajtót újra
165 19| szabad egy éjszakát késni, a jó bornak pedig kár csak egy
166 19| magunkat. Pincében inni nem jó, tapasztalásból mondhatom.
167 20| hátha meghalt? – ez volt a jó asszonyság legnagyobb kétsége. –
168 20| gazda a nem is mondott „jó nap”-ra, s egykedvűen hányta
169 20| negyedszer kívánt szerencsés jó napot a hadastyánnak az
170 20| meddig tart; a gubája is jó volna, ha itt volna; aztán
171 20| visszaharagszik – monda a jó öreg asszonyság, s igazán
172 20| deszkára.~– Ne menjen drága jó uram – biztatá őt Lávayné –,
173 20| kegyednek való ez. Kegyed olyan jó ember különben.~– De ma
174 20| utazóval.~Azok is látták. Egy jó negyed óra előtt ment át
175 20| jött volna uraságod. Ugyan jó, hogy itt van.~Kolbay visszahökkent.
176 20| homok, de megbecsülhetetlen jó homok: valódi humusz. Televény
177 21| Herzen és Bakunin titkos jó barátja, aki együttműködött
178 21| mikor az öntöző napszámosok jó tova mentek, Szerafin megszólítá
179 21| Friedrich, legyen olyan jó, szakítsa le nekem azt a
180 21| közt kést ajándékozni nem jó jel, de én azt is elfogadom.
181 21| hamvasi pusztán lakik egy jó barátném, gr. Szélaknayné.
182 21| különösen ajánlotta, mint igen jó nevelésű ifjút, aki tanult
183 21| értek annyit, mint ez a jó fiú; pedig nekem „Hofmeisterem”
184 21| nevetett; Fertőynek pedig az a jó szokása volt, hogy mikor
185 22| éjszakákon át, mikor más jó lélek aluszik, s áldotta
186 22| észrevették, hogy Judit jó idő óta nagyon szórakozott;
187 22| néven egy régi barátnéd jó tanácsát: távozzál el minél
188 22| beszélnek az előadásról?~– No ez jó nap volt.~– Maradt ötszáz
189 22| előtte elevenen.~És az igen jó gondolat volt a nőtől, hogy
190 23| több afféle, amiket nem jó emlegetni, hanem annyit
191 23| és fölébredtem.~Milyen jó, hogy napvilág van körülem;
192 23| ingfodromat letépem, ez jó lesz.’~Róbert nem válaszolt,
193 24| barátom! Úgy találom, hogy jó volna, ha a Hargitay-ügy
194 24| előtti állását, feláldozta jó hírét férjéért; vajon nem
195 24| megjelenjen. Erre megvan a jó tervem. Én tudni fogom őket
196 24| Lássa húgom, jobb velem jó barátságban, mint ellenségeskedésben
197 25| olyankor a rácson keresztül jó estét kívántak egymásnak.
198 25| megértett, hogy valami nagyon jó ennivalóról van szó, s ezúttal
199 25| asszonyokat ártatlanul mulattat.~A jó öreg asszonyság végtére
200 25| cél nincs vele, mint hogy jó kedélyű emberek egymást
201 25| meg érte. A dinnye igen jó volt, hanem a magjából nem
202 25| sietett.~– Ugyan örülök, hogy jó uramat előtalálom. Mintha
203 25| Ugyan miben lehetnék, jó asszonyom, szolgálatjára?~–
204 25| elbeszélem.~– Ezer örömmel, jó asszonyom. Sohasem hittem
205 25| elmondhatná, amit parancsol.~– Jó lesz.~Az angolkert felől
206 25| könnyű.~– Megteszi, édes jó uram? Az isten áldja meg
207 25| meg érte.~– Hogyne tenném; jó ismerős vagyok azokkal az
208 25| egyszer azt a kedves derék, jó menyét.~– Kedves? Derék?
209 25| menyét.~– Kedves? Derék? Jó? És az én menyem? – kiálta
210 25| rettenetes ítéletet!~– Jó asszonyom. Én nem tudom,
211 25| semmi oka sincs senkinek jó tanácsot adni; ne utazzék
212 25| nem szerzek útlevelet.~– Jó, hát majd tudok szerezni
213 25| régen el is küldeté azt a jó asszonyság házához.~
214 26| koporsóban feküdt.~Akkor jó volt ez. Egy üldözött férj
215 26| Judit –, anyádat várom.~– Jó volt őt Melchior által mindenről
216 26| Fertőy urat; ő lesz olyan jó, hogy az ügyet közöttünk
217 26| Kegyed most is büszke. Erről jó lesz elszokni. Mit akar
218 27| koporsóban feküdt.~Akkor jó volt ez. Egy üldözött férj
219 27| Judit –, anyádat várom.~– Jó volt őt Melchior által mindenről
220 27| Fertőy urat; ő lesz olyan jó, hogy az ügyet közöttünk
221 27| Kegyed most is büszke. Erről jó lesz elszokni. Mit akar
222 28| Bélával.~Béla köszönte magában jó szellemének, hogy Judit
223 28| elégtétel végett, még felesége jó hírének árán is.~– Nem értem
224 28| baja volt, hogy olyan igen jó fiú volt; sokszor föltette
225 29| Bárzsing úr például olyan jó flamingó volt annak az idejében,
226 29| mindenki a régi embert.~A jó öreg asszonyság kifogyhatatlan
227 29| Kertész voltam egy úri háznál, jó dolgom volt. Mikor minden
228 29| elhagyott, a kertészség, mire jó apám tanított mulatságból,
229 29| emberek vagyunk. Nagyon jó emberek vagyunk. Szeretjük
230 29| a tudatot, hogy mi igen jó emberek vagyunk. S ki tudja,
231 29| tegezésen” kezdhesse.~– Ah! Jó napot Béla – úr, alászolgája.
232 29| mondá:~– Hisz ez nagyon jó, ez nagyon pompás. Ha „Neuburg”,
233 29| serénységbe.~– Alázatos szolgája, jó étvágyat kívánok, jaj be
234 29| Én én emlékezem arra a „jó éjszakára” a koporsóban.~–
235 30| ez a magyarázat nagyon jó volt arra, hogy a valódit
236 30| embereknél, hogy ha valami jó hírt tudnak meg előbb, mint
237 30| közé számítható.~– Barátom, jó újságot hozok; tegnap Volozov
238 30| mondj le.~Béla megköszönte a jó tanácsot.~Hiába, a nők tapintata
239 30| tömkeleg támad, amiből az ember jó híre ki nem igazodik. Pedig
240 30| vannak emberek, akiknek a jó hírük drágább a mindennapi
241 30| utat kellett tennie. Ez jó találmány rögtöni meglepetések
242 30| ami az életnél nagyobb jó, nem lehet közönyös. Nekem
243 30| szobájába vezetteté magát.~Jó, félreeső kis szoba volt
244 30| emberé egy félig-meddig jó fejjel lett társaság közepett.
245 30| alapelve, hogy mindenből az a jó, ami van, s az a szükséges,
246 30| hogy a kanóc kialudt, nem jó volt.~Azzal mámoros fővel
247 31| hanem Finanzratéknak. A jó Blum avandzsérozott: pénzügyi
248 31| léptettetett elő. Ő igen jó ember, aki felől akárki
249 31| ne ismerje – hébe-hóba.~– Jó napot, Judit! Ezer esztendeje,
250 31| Ezalatt elkészült a kávé, mit jó gazdasszony tiszta, átlátszó
251 31| amivel egyszer Blumné a jó napaasszonyt olyan erősen
252 31| kivel beszélhet most Béla!~– Jó. Kérdezzük meg.~Az asztalka
253 31| kacagott hangosan Blumné. – Ez jó! Béla úr a szeráfokkal társalog.
254 31| hamu van és penész. Béla jó ember; nagy hibája, hogy
255 31| él!~– Ne tegyen semmit, jó anyám – engesztelé szomorú
256 32| kereskedelmi városba, s a régi jó családok egymás után hagyogatták
257 32| régi ember.~Hajdan minden jó embernek volt egy kis jó
258 32| jó embernek volt egy kis jó háza, abban lakott vidám
259 32| beköszöngetett; most ezek a jó házak el vannak hagyva gazdáiktól;
260 32| mondhat neki egy keserű jó napot.~Hát egyszer, amint
261 32| ablakból megszólítja:~– Jó napot, őrnagy uram!~Kolbay
262 32| oly szép, oly okos, oly jó, mint amilyen, hanem egy
263 32| És Judit szép, okos és jó nő – és Béla el tudott róla
264 32| Ezer éve hogy láttuk. Mi jó vezeti ide hozzánk?”~– Hozzátok? –
265 32| Csekély titulus, de még mindig jó. Most elválik kegyed férjétől,
266 33| megjelenésben, mint Lávay Béla. Jó félóráig kellett rá várakozni
267 33| trüsszentett.~Blum úr igen jó barátja mind a két jeles
268 33| Ragyogó szépség volt.~– Ah, jó reggelt! – szólt hódító
269 33| magának. Amit én akartam, az jó volt; kegyed maga kívánta: „
270 33| szégyene rettentő szabadalom. Jó lesz önnek más országba
271 33| kelepcéikbe. Bele is vesztek! Így jó. Meg van nekik fizetve valahára!
272 34| papírt sem, mely pedig oly jó titoktartó.~Ama jelenet
273 34| mentéd; – befoldom, legyen jó;~Sebes a vállad; bekötöm,
274 34| adtam pazaron; – de egy jó szót, egy kérdő szót nem
275 34| akikről azt hiszem, hogy jó barátaim: „Ha így folytatod
276 34| folyvást innom kell, hogy jó, csendes, alkalmatos ember
277 34| átkozódnom tele torokkal. – Jó szerencse, hogy nem vagyok
278 34| szomorúan fordult félre.~– Nono, jó fiú, ne haragudjál meg olyan
279 34| egy asszonyt, aki hű, egy jó barátot, aki szeret, egy
280 34| hanem hogy vannak régi jó barátai, – tudod, jó barátai! –
281 34| régi jó barátai, – tudod, jó barátai! – Többek közt valami
282 34| lett volna alkalmam egy jó ital borért túladni rajta.
283 34| hogy az mind tele van az ő jó barátjaival, szeretőivel,
284 35| szétszórta vízióit; mulatott, jó kedve lett, táncolt, ivott,
285 35| magától nem hallanám. – Jó éjszakát.~Mikor az utolsó
286 35| ember csak magának akar jó lenni.~Vencel komornyik
287 35| elájult. Azt képzelte a jó teremtés, hogy én vagyok
288 35| bizony mondom neked, olyan jó por az már, mint az, amit
289 35| agyszélhűdésben meghalt.~– Kár érte – jó előfizető-gyűjtő volt.~
290 Ut| Két nap múlva azonban egy jó barátom, kinek összeköttetései
291 Ut| helytartóságnál, azzal a jó hírrel lepett meg, hogy „
292 Ut| magammal. Térparancsnokunk, a jó Haymerle, kívül-belül valóságos
293 Ut| hajnali misére a templomba.~A jó Haymerle azt mondta, hogy
|