Fejezet
1 1| pöröket jégre tették, hogy el ne romoljanak.~Ha pedig a misera
2 2| eltakarták, hogy dézsmát ne vegyen belőlük az uraság,
3 2| odakiáltott a hajdúnak:~„Ugyan ne üsse szegényt olyan nagyon,
4 3| kényesebb tartalmú tárgyaknál „ne foeminae intelligant” latin
5 3| tételnél növekedő kacajjal ne fejezze ki tetszését az
6 3| feltett cukkerpakkerájból meg ne tömje, s hatalmas kalpagját
7 3| hatalmas kalpagját tele ne rakja naranccsal. Örülni
8 4| kisasszony –, hogy az útban el ne vegye a „Gyöngyöm Miska”!~–
9 4| ő a medaillonjába. De el ne mondja valakinek, urambátyám;
10 4| hátramaradt fogatát.~– De aztán el ne beszélje ezt valakinek,
11 4| nevetésben. Ugyan menjen már, ne nevettessen már tovább!~
12 4| legalább ezt az egyet be ne vonja a bizalmába. Odáig
13 5| Válogatós vagyok. – Aztán hát ne prézsmitáljunk sokat. Nem
14 5| urak” beszélnek egymással, ne kottyanj bele! Várd meg,
15 5| tapogass össze, csak meg ne csiklandj, s ha találsz
16 5| beszedett pénzt valahol be ne igya. Az idegen institutióhoz
17 5| keverni, hogy a papiros át ne igya a betűket: különben
18 6| hogy azt a parasztok meg ne értsék; mi pedig azért írjuk
19 6| nyelven, hogy az urak meg ne értsék.~Mely elmés felelet
20 6| igaz járatban vagyok; de ne rácul írja, hanem diákul.~–
21 6| Rothesel.~– Aztán, megkövetem: Ne úgy írja a nevemet, hogy
22 6| Ez arra való volt, hogy ne lássanak semmit. Mikor aztán
23 6| Bukjunk le, hogy bele ne üssük a fejünket szemöldökfába!”
24 6| egyszer se nyitottak.~– Ugyan, ne töltsétek az időt hiábavalósággal –
25 6| nagy láda csak telik!~– Ne búsuljon, tisztelendő atyám –
26 6| a pap valami garabonciát ne csináljon egyszer – évődék
27 7| legalább a búfelejtőnket ne engedjük neki exportálni.~
28 7| szamárnak” az agyonütéseért ne lenne elég kétszáz arany?
29 7| hozzá, hogy sok tollát ki ne húzzák.~Ha az elején kezdi,
30 8| hogy:~– Hanem aztán el ne árulja ám a tekintetes Ráby
31 9| bajuszomból. – Csiba te, ne! (Ez már a komondoroknak
32 9| a komondoroknak szólt.) Ne nézd azt, hogy ő német:
33 9| azért az én öcsém az; s ne ugass rá, mert megütlek!
34 9| tedd bolonddá, édes öcsém. Ne biztass engem ilyen szóval.
35 9| Azt fogom tenni.~– Aztán ne alul kezd, a hiblihubli
36 9| termesztettem – de amíg éretlen, ne lékeljétek meg, mert a dinnye
37 10| retyemutyát (értsd bútort) ne végy belé; mert a feleség
38 10| kiküldték a tehénistállóba, hogy ne hallgatózhassék az ajtón.~
39 10| Zöld ház”-ba pedig éppen ne menjen: mert oda hamis nasi-vasi
40 10| ő azon, hogy a szolgálók ne fülelhessenek a diskurzusra:
41 11| fel lesz híva. De tovább ne lépj, mert ott vas van!~–
42 11| És mégis azt mondja, hogy ne lépjek tovább? – Igen. Nem
43 11| segítségére az országban ne számíts, mindenkit ellenségednek
44 12| alatt, hogy a pictura el ne rontassék, a gavallér egy
45 12| fül vagyok. Csak beszélj. Ne confundáld magad azért,
46 12| Ugyan minek az az irkafirka? Ne irkálj te Bécsbe! – No,
47 12| pártfogójának, hogy az meg ne adta volna neki a barátságos
48 12| barátságos jó tanácsot: „Ne irkálj te Bécsbe!” Az ő
49 13| nagyon bosszankodni efelett! Ne búsuljon, majd eljön az
50 13| Szörnyen pattogott, hogy hozzá ne merjen a szolgáló semmihez
51 13| negyven magyar forintokért. Ne tessék az ár fölött elbámulni;
52 13| de hát „akit nem éget, az ne fújja a kását” – mert „aki
53 14| gombjain, hogy elvegyen-e, vagy ne vegyen. Meg is tenné, ha
54 14| a nagybátyámnak, hogy ki ne essem a szeretetéből. S
55 14| lett címezve, hogy gyanút ne költsön. Olvassa el, kérem.~
56 15| fejezet~(Megvagion irwa; hogi „Ne maazz az faara, nem esel
57 15| vigyázunk rá, hogy „róka be ne törjön a baromfias udvarba”;
58 15| hajdankori vőlegénynek ez a joga, ne sajnálja az 1791 : XXVI.
59 16| téli bekecset az álláig be ne gombolta volna, hogy meg
60 16| gombolta volna, hogy meg ne hűtse magát, s ha valami
61 16| ha lehet, a küzdelmüket, ne bántsák egymást. Minek az
62 17| és büntetést!~– Jól van. Ne hidd azt, hogy asszonyi
63 17| szilvóriummal: „Eredj ki! Ne ülj idehaza. Tele van a
64 17| szegény városunkban.~– De hát ne tekintetesurazz engem! Jó
65 17| engedjen meg, hogy én vissza ne mondjam; az nekem olyan
66 17| arra kérem az urat, hogy ne igen álljon szóba a nyomorultakkal,
67 17| nem állhatják meg, hogy ne panaszkodjanak. Mindig akad
68 17| egyszer, úgy vasárnap délelőtt ne sajnáljon az úr a pápista
69 17| szeretném újra látni.~– Él; de ne kívánja az úr meglátogatni;
70 17| fehérnép nem állja meg, hogy el ne járjon a szája. Nem is igen
71 17| nincs hol legeltetni. Hiszen ne restelljünk kifáradni a
72 17| haza. Hogy az asszony észre ne vegye, az elemozsinát a
73 17| visszaráncigálni gatyájánál fogva. (Ne tessék megbotránkozni ezen
74 17| hogy te már készen vagy.~– Ne bolondulj, Marci pajtás.
75 17| Marci, te! Állj meg csak, ne szaladj. Nem vagyok ám én
76 17| addig ide nekem vissza ne jöjj; mert ha még egyszer
77 17| én! Nekem csiszlik bíró ne izengessen többet, mert
78 17| csak nevetett.~– Ugyan, ne mókázz, Marci öcsém. Hiszen
79 17| édes Marci öcsém, hogy azt ne gondold, hogy az ember itt
80 18| sötétségnek, s én, aki látok, ne merjek lépni?~– Hát mégiscsak
81 18| akkor, amikor sír, hogy ott ne maradjon nála addig, amíg
82 18| mutassa elő, s egyáltalában el ne árulja, hogy a császárral
83 18| Ráby akarta volna, hogy ne vörösödjék el; de lehet
84 18| Rotheisel meg fog esküdni.~– Ne mondd ki olyan könnyen.
85 18| soha Ábrahám kebelébe el ne jussak, törüljön el a Mózses
86 18| Fruzsinkának, hogy mára ne várja haza.)~– Megbocsáss,
87 18| egész készséggel:~– Hogy ne ismernék rá? Szakasztott
88 18| csókolták a kezét, lábát, hogy ne tegye az öreggel azt a kegyetlenséget,
89 18| szakállába.~– Te térd, meg ne rogyj! Te láb, meg ne ingj!
90 18| meg ne rogyj! Te láb, meg ne ingj! Te fej, ne reszkess!
91 18| láb, meg ne ingj! Te fej, ne reszkess! Azt ne higgyék,
92 18| Te fej, ne reszkess! Azt ne higgyék, hogy a Jehova keze
93 18| Elvégeztem a dolgot. – Ne támogasson senki. – Nem
94 19| tekintetes úr, kérem alázatosan, ne üssön agyon. A tekintetes
95 19| öreg, hogy mi a baja. Hogy ne tudná? Kis városban? Három
96 19| városban? Három nap alatt! Ne tudná azt minden ember,
97 19| olyan serio. Hát azért csak ne ereszd el kezedet, lábadat.
98 19| írt levelet?~– Hát mért ne? A magyar Corpus Juris szerint
99 19| Ügyelj rá hogy hamarább ki ne rántsd a kardodat, mint
100 19| megrohanni!~– Mondtam már, hogy ne kiabálj olyan nagyon. Még
101 19| fegyvertelenre.~– Azt mondom, ne hencegj! Ráby! Azt mondom,
102 20| Miskám. A stíriai dolog miatt ne aggódjál. Az egész egy olyan
103 20| belsejébe, hogy ottlétük fel ne tűnjék valami, ott a mezőn
104 21| calumniába vagy emendába ne essék. Calumnia volt, ha
105 21| igen! – bizonyítá Petray. – Ne is tessék tagadni, ők maguk
106 21| kezével, hogy a szája neki ne szaladjon a nevetésnek.)~–
107 21| bundájába, hogy valaki rá ne ismerjen, amíg az utcán
108 21| téged is üldöznek miattam. Ne sírj! Majd megadom én ezért
109 21| éhen is vesztek azóta.~– Ne félj semmit. A postamesterék
110 21| loptam semmit. Aszongya: Ne ugassak. Mondok: Ugatott
111 21| karomat csipkedni; aszonta: Ne féljek semmit, menjek velük
112 21| csak elnevettem magamat: Ne bolondozzanak kigyelmetek;
113 21| pillangós cipőmet!~– No, csak ne jajgass. Holnap beviszlek
114 22| embere lesz neki. Hát ezt el ne mulaszd majd neki előhozni.
115 22| kicsináljuk az egész stratagémát. Ne félj, kidobáljuk a házadból
116 23| Csak a fejét! Hogy meg ne sántuljon!”~E veszedelmes
117 23| mestergerendára, hogy feledségbe ne menjen, most pedig cum gentibus
118 23| ahhoz.~– Nono, fiam! Csak ne böstörködj! Huszonegyen
119 23| rájuk egész készülettel. Ne mondják, hogy mint a haramiák
120 23| rakni Szentendrén.~– Attól ne tarts; hanem azon imádkozzál,
121 23| imádkozzál, hogy odáig ki ne törjük a nyakunkat.~Ez csakugyan
122 23| tekintette, hogy a másik őt meg ne előzze, annálfogva a postamesterék
123 23| Csonka Péter fenyegetése: „El ne próbáld sütni azt a disznólábadat,
124 23| Csak a fejét, hogy meg ne sántuljon! – kommandíroz
125 23| törvénycikkelyéről kellő felvilágosítást ne kapna. Azokat, mint az estrengára
126 24| rendes lazaretumokban el ne fért volna. Ha azt akarja
127 24| kezdte a dominus fratert.) Ne tarts hát bolonddá! Hisz
128 24| helyében, hogy hasonlót ne tegyen.~Finom mosollyal
129 25| gyöngyvirág minden csalitban; ki ne szeretne gyöngyvirágot szedni?
130 25| ásni, de ebből magunknak ne tartsunk meg semmit!”, hát
131 25| nagy hőségtől torokgyíkot ne kapjanak; azok meg mind
132 26| csak menjen fel Bécsbe, itt ne maradjon ebben az országban.~
133 26| Csak ezt a Lievenkoppot ne küldték volna rám! – Hoztál
134 26| kinek mivel tartozik. De bár ne emlékezett volna rá! Héj,
135 26| dugni ezt a ládát úgy, hogy ne találják meg.~– Azt bolond
136 26| hogy elviszesz valamit, ne gondoljanak valamit.~Kracskó
137 26| mondtad, hogy ítéletnapig ne találjon rá senki; hanem,
138 26| hogy semmi commissió rá ne találhasson.~Amint a határnap
139 26| illetőségét, s most már azokra ne számíts. Bíró uram, nótárius
140 26| most addig a városba be ne menj a képes feledet megmutogatni,
141 26| tenni, amit megmondtak, hogy ne tégy.~Nagyon jól mondta
142 26| őrizni tőlük, hogy össze ne csókolják. Most azonban
143 26| borult, úgy marasztalta, hogy ne menjen ezért a háládatlan
144 26| Ő félrehúzza magát, hogy ne lássa, mikor Lievenkopp
145 26| goromba közbeszólásokkal félbe ne szakították volna.~A vádlevél
146 26| Mátyás, hogy hangosan fel ne kacagjon.~– Ha-ha-ha!~S
147 26| unszolta:~– De Kracski! Meg ne halj, amíg meg nem mondod,
148 26| ládámat. Hallod-e! Ébredj fel. Ne légy bolond! De Isten uccse,
149 26| rábízott ládát, hogy rá ne találjon senki a legközelebbi
150 27| Ej, no, spectabilis, ne bolondozzék tovább! – Úgysem
151 27| szolgabírót kínálta, hogy ne bolondozzék, jöjjön, igyék
152 27| hogy Ráby Mátyást bántani ne merjék, azokat elolvasta,
153 28| helyét éjszakára.~– Miért ne? Jó pénzért! – hangzott
154 28| szeme közé mosolygott.~– Ne félj, Pápis! Megfizet ez
155 28| teszed, az lesz a vánkos. Ne félj, a toll föl nem töri
156 28| a császár, őt rögtön ki ne szabadítsa.~Számítgatta,
157 29| lábán. Hogy lehet az?~Hogy ne sokat törje rajta a fejét
158 29| békó, amiből a cigány ki ne tudta volna szabadítani
159 30| ha volna is neki mivel, ne tudjon levelet írni? Szégyen,
160 30| az ajkán.~– Jól van, no. Ne sírj! – szólt a kemény ember;
161 30| tudja szeretni! No, hát ne sírj! Tudom, no! Azt akarod,
162 30| Nincs is. – De már most ne sírj hát!~Lehet is a sírást
163 30| majd jól megver! – No, ne búsulj. – Hát majd én hazaviszlek
164 30| semmi rosszat. Csak újra ne kezdd a sírást. Nono, csak
165 30| kezdd a sírást. Nono, csak ne sírj. Nem lesz neki semmi
166 30| úrnak valahonnan? Hogy el ne unja magát. Tacitus, Horatius.
167 30| de vigyázzon magára, hogy ne recividázzék, mert lefelé
168 31| De hát a Noé bárkájában ne kérdezze az egyik állat
169 31| magát csendesen, hogy meg ne háborítsa őt valahogy benne.~
170 31| merte megmozdítani, hogy fel ne költse.~Azzal vigasztalta
171 31| a nevét, hogy a többiek ne hallják!~Erre a névre megnyugodott
172 31| itt a kanál hozzá, csak ne haragudjék kegyelmed.~–
173 31| habarnyicát feltalálta.~– No, csak ne káromkodjék Garabos uram
174 31| uram olyan csúnyául!~– Mért ne káromkodnám? Ez itt az én
175 31| Böjtös levest egyem, aztán ne káromkodjam? Hát az a másik
176 32| vágjon frisset, Janosics; de ne bízza a hajdúkra, mert azok
177 32| kóspallagiból, tudja? Ki ne cseréljék; mert ráismerek.~–
178 32| Aztán a parádi csevicét ki ne hagyja fogyni.~Ekkor nézett
179 32| készen másik. Aztán a rabok ne járjanak ezen a folyosón
180 32| parancsolat, hogy a rab urak ne csapjanak olyan nagy lármát –
181 32| keljen fel táncolni. Te meg ne tátogj itt, mint a potyka
182 32| ksz, csípd meg, fogd meg. Ne hagyd magad! Húzd le! Ksz,
183 32| a tömlöcöt, hogy vissza ne jöhessen.~Ilyen volt az
184 33| hátul egy kis kutyafarkkal. Ne vegye rossz néven Ráby úr.
185 33| rendeletet, hogy többet ne járogassanak hozzám; ha
186 34| karakter, hogy a rabtársukat el ne árulják, még inkább kezére
187 34| azt kiabálta: »De addig ne halj meg, amíg a ládámat
188 34| elveszni! Kiszabadítjuk! Ne szóljon senkinek, nemzetes
189 34| tanúbizonyságot letenni ne bátorkodjék; addig is pedig,
190 35| egyedüllét, csak a könyveit el ne vették volna. Így csak saját
191 35| mellékelve, eltorzított írással:~„Ne féljen semmit. A császár
192 35| egyszer úgy elalunni, hogy fel ne ébredj többet?” – Hasztalan,
193 35| esetet titokban, hogy meg ne tudják odafenn a főjegyzőék.~
194 35| hóhérlegénynek megmondani, hogy hol ne nyúljon hozzá a tüzes harapófogóval,
195 35| le rögtön Rab Rábynak; de ne mondja ám, hogy ő küldi;
196 35| Ekkor aztán azt mondta, hogy ne hozzanak neki több madarat;
197 35| hozzanak neki több madarat; ne legyen körülötte semmi élő
198 35| oktatásokat adni neki, hogy ne legyen bizalma más emberekhez,
199 36| az úrnak a láncait, hogy ne mozoghasson olyan sokat!~–
200 36| voltak odaerősítve, hogy ne írhasson több levelet.~Ezalatt
201 36| magyarul szólt hozzá:~– Ne féljen semmit, Ráby úr!
202 36| könyörögni kezdett nekik, hogy ne tegyék szerencsétlenné,
203 36| nagyon kérték, hogy meg ne erőtesse magát az utazásban,
204 36| csak csendesen hajtson, ne rázassa magát nagyon össze.~
205 37| nagyot rikkantott.~– Uccu, ne! Hát kend hol terem itt,
206 37| Kísérőid majd utánad mennek; de ne higgy nekik, ne várd be
207 37| mennek; de ne higgy nekik, ne várd be őket. Ne higgy senkinek!
208 37| nekik, ne várd be őket. Ne higgy senkinek! Még a szenteknek
209 37| mint egy igazi férfi.~– Ne sírj! Nyomorult! Szégyelld
210 37| Nyomorult! Szégyelld magadat. Ne tekingess rám vissza! Mit
211 37| magadat is! Szaladj! Vissza ne nézz! S úgy vigyázz magadra,
212 37| vigyázz magadra, hogy vissza ne jöjj többet erre az Isten
213 37| odateríté a vállára, hogy meg ne hűtse magát a téli zúzmarázos
214 38| adva, hogy valamerre ki ne törjön a hajtásból az űzött
215 38| maga eszével valósággal el ne meneküljön.~Hanem a Villám
216 38| Megtanították rá, hogy ne szeressen, ne becsüljön
217 38| Megtanították rá, hogy ne szeressen, ne becsüljön senkit, ne higgyen
218 38| szeressen, ne becsüljön senkit, ne higgyen senkinek, ne féljen
219 38| senkit, ne higgyen senkinek, ne féljen semmitől, az életet
220 39| útravaló gyanánt: „Vissza ne jöjj többet erre a földre!”~
221 39| egymástul, hogy pénz nélkül ne maradjon.~A Lajtán túl Kurovics
222 39| visszatérj mihozzánk; de ne egy darab mamlasz papirossal
223 39| hajtattak fel a Burgba, hogy el ne késsenek a controllor-folyosórul.~
224 39| meg is feddé azt érte:~– Ne nyúlj hozzá, az ebadtához,
225 39| megfogózz a lódingomban, aztán ne félj semmit, de nem is félt
226 40| vicispán úr a leányasszonyt, ne sajnálja odaadni a Magyar
227 40| gondolattal, hogy ez a mappa ne legyen többet erre a papirosra
228 40| németül beszéljenek, itthon ne főzess, hanem majd hozatok
229 41| íróasztalnál. Folytassa a munkáját. Ne hagyja magát confundáltatni
230 42| nézve kellemetlen lehetne… (ne értsen félre, ön ifjú ember,
231 42| jólesnék a világosság, akkor – ne szóljon ön erről a dologról
232 42| aki őt kegyetlenül halálra ne ítélje!~Milyen lavinája
233 42| s esengve kérte: „Vissza ne jöjj!”~Ez a levél döntött.~
234 42| csapja ezt a könyvet, s ne olvassa tovább Rab Ráby
235 43| mindenüvé kövessék, sehol el ne hagyják; külön-külön mindegyiknek
236 43| az orra hegyét, hogy el ne ejtse a fejét nagy búsultában. –
237 43| De biz a lábamra is.~– Ne féljen ön; mi itt vagyunk,
238 44| haszontalan protestatiókkal ne szaporítsa a lármát; hallgatva
239 44| a vitézkötést, hogy fel ne akaszthassa rá magát, s
240 44| a szívét, hogy mindez el ne csüggessze. Az ember megszokik
241 44| kihallgattatni kíván, elő ne vezessék.~– No, hát hozzák
242 44| Anna, irgalmazz nékem!~– Ne imádkozzék kend, hanem feleljen
243 44| boszorkánymesterek ellen. Ne vágjon a tanú vallomásába!
244 45| körül, hogy a nehéz vas fel ne sebesítse.~De a porkoláb
245 45| számítani, hogy nagyobbat ne lépjen, mint a lánc ereszti,
246 46| Nesze! Nesze! Nesze! Ne még ez! Ne még ez!~Akkor
247 46| Nesze! Nesze! Ne még ez! Ne még ez!~Akkor aztán, mikor
248 46| mellé… Bírja békével.~Jaj, ne tessék hinni! Dehogy van
249 46| varrja be a vasbékókat; ne sértsék annyira a lábait.~
250 46| vizsgálni jön a porkoláb, észre ne vegye.~A második levele
251 47| császár, ha keresni fogja, rá ne találjon sehol. Ha odább
252 47| a friss falazat feltűnő ne legyen, nyitva hagyták az
253 47| kell adni a kezébe, hogy ne ártson.~Laskóy úr ebben
254 48| incarnatus táblabíró, aki fel ne mentsen totaliter.~– Hiszen
255 49| Ráby!~– Ébren vagyok.~– Ne egyék ön a kenyérből, ne
256 49| Ne egyék ön a kenyérből, ne igyék ön a vízből, amit
257 51| pap! Bűnösnek ez is jó. Ne válogasson az a papban,
258 51| halálod óráján, hogy pokolra ne jusson.~Aztán elkezdte előtte
259 51| szintén igen jó mulatság.~De ne leskelődjünk mi e titokban
260 52| hogy azt leoldja onnan.~– Ne nyúlj hozzám, porkoláb;
261 52| adtak, hogy a laikusok meg ne értsék.~Mikor ezt az orvostul
262 52| földnek.~Aludjék békével…~Ne vádolja s ne mentse őt senki…~
263 52| Aludjék békével…~Ne vádolja s ne mentse őt senki…~
264 53| Mariskát eltávolítani, hogy ne lássa az ablakból, hogy
265 53| Megsemmisülök. – Ölessetek meg. – De ne kínozzatok; ne gyalázzatok
266 53| meg. – De ne kínozzatok; ne gyalázzatok meg! Ne legyen
267 53| kínozzatok; ne gyalázzatok meg! Ne legyen miattam harc, vérengzés
268 54| Megmondta neki az az asszony: „Ne nyúlj hozzám!”~Az orvos,
269 55| elnyomott községeknek, hogy ne kelljen számadásra vonatnod
270 55| úgy könyörgött neki, hogy ne tartsa tovább kriptába zárva
271 55| találta a tábornokot.~– Ne siess, testvér! Van idő.
|