Fejezet

  1     1|            meg, hogy ez a kettős név „Rab Ráby” olyan szépen rímel
  2     1|         szerint őkegyelme folyvást a „rab” melléknévvel említtetik.~
  3     1|             mit vétett Ráby, amiért a Rab predikátumot kellett viselnie,
  4     1|               a semmiből. – Ez volt a Rab Ráby. Nemesi nevén „Mathias
  5     1|          akart lenni Ráby. Azért lett Rab Ráby. Bele is tört a kése.~
  6    10|         Csajkos”, másodmagával. Az is rab volt. Csakhogy a Csajkos
  7    27|        fejezet~(Mellben kezdevdic az „Rab Raaby”.)~Rábynak a meghiúsult
  8    27|             Ráby Mátyást úgy, hogy a „Rab Ráby”1.~
  9    28|             láncait vizsgálgatta, két rab leemelte a csebret a karikákról,
 10    28|         letakarva a kis cigány.~A két rab vállára vette a két rudat,
 11    28|            tudni a porkoláb, hogy egy rab hiányzik: a Pápis.~Dehogy
 12    29|            Ebben babona van! Hogy egy rab éjjelre kiszökik, reggelre
 13    29|                Akkor a két odarendelt rab felvette a vállára a csebret,
 14    29|               Akkor aztán a másik két rab a hegyibe öntötte a veder
 15    29|          bedugva a félpofájába.~A két rab aztán vállára vette a megtöltött
 16    30|                hogy nemes Ráby Mátyás rab az eddigi börtönéből kihozassék,
 17    30|             elé a kaputornác alatt.~– Rab Ráby? – kérdezé röviden
 18    30|        embernek az a hivatala, hogy a Rab Rábyt üldözze, kínozza,
 19    30|     Tárhalmynak, hogy őt lekísérje. A Rab Rábyt akarja meglátogatni
 20    30|          ággyal és egyéb bútorzattal. Rab Ráby egyedül volt benne.~
 21    30|          magára hagyta a rabot.~Mikor Rab Ráby egyedül maradt, lerogyott
 22    31|           volt abban a szobában, hogy Rab Ráby sorba háljon bennük,
 23    31|               börtönőr, Janosics uram Rab Rábyt is megkínálta, ha
 24    31|            lett volna Kalabusz, azzal Rab Rábynak nem lett volna semmi
 25    31|             délben az ételt behozták, Rab Ráby már el is felejtette
 26    31|          biztatók voltak. A másik két rab úr számára cserép mosdótál
 27    32|          sürgés-forgás támadt a nemes rab urak szobájában. Hajdúnék
 28    32|            nagy ünnepélyességgel várt rab úr, a porkoláb egész alázatossággal
 29    32|             hogy mihez tartsa magát a rab úr.~– Kérem ássan, a rab
 30    32|              rab úr.~– Kérem ássan, a rab uraknak a tömlöcben dohányozni
 31    32|             meg kell mondanom, hogy a rab urak kosztja hetenkint háromszor
 32    32|              Az a parancsolat, hogy a rab uraknak nem szabad bort
 33    32|          órakor már le kell feküdni a rab uraknak, hogy csendesen
 34    32|               Ráby a szemébe bámult a rab kollegának.~– Honnan ismer
 35    32|                hogy kinek híják azt a rab kollegáját, aki itt a szomszéd
 36    32|            hívására.~– Kérem ássan, a rab uraknak meg van tiltva vacsorálni –
 37    32|              az a parancsolat, hogy a rab urak ne csapjanak olyan
 38    32|             igyál velünk!~Azzal a két rab úr nem volt rest, megfogták
 39    32|               csókolózni a tekintetes rab úrral, aki nem győzte őt
 40    34|               danolt mellette a másik rab úr mindenféle bolond nótákat,
 41    34|         megkívántató tanúkat.~Így hát Rab Rábynak jól meg volt vetve
 42    34|               azon mesterkednek, hogy Rab Rábyt addig mortificálják,
 43    34|            kihirdettessék, hogy senki Rab Ráby ellen legkisebb tanúbizonyságot
 44    34|           veszedelmes községből.~Mind Rab Ráby embere volt az már.~
 45    34|             De nem vallott az egy sem Rab Ráby ellen semmit. Meg is
 46    34|            őket, mégsem vallottak.~És Rab Ráby ott az első emeleten
 47    35|         közölve lett, rögtön jöttek a Rab Rábyért, és kihozták a börtönéből,
 48    35|              s visszarántotta.~– Ohó! Rab uram. Nem oda Buda! A vasban
 49    35|          fekete kenyérrel.~– Itt van, Rab úr! Tessék traktálózni! –
 50    35|               az éjjel a gerendákat a rab úr? – tréfálózék a hajdú.~
 51    35|             utóbbi hozta a vádlevelet Rab Rábynak.~Rab Ráby büszkén
 52    35|               vádlevelet Rab Rábynak.~Rab Ráby büszkén utasította
 53    35|               akit azért hoztak, hogy Rab Rábynak az utca felőli ablakát
 54    35|             kezdve mindennap levitték Rab Rábyt a kihallgatási szobába
 55    35|               volt vége.~Nem lehetett Rab Rábyra semmit kisütni.~Hanem
 56    35|              az a megszokott hajdú, a rab úr mulattatására, egy madarat
 57    35|               mikor ismét visszahozta Rab Rábyt a vallatásbul a porkoláb,
 58    35|              szenvednie azért, hogy a Rab Rábyt szerette.~Oh, ha egész
 59    35|               mit mesélni róla holnap Rab Rábynak.~Mariska leányasszony
 60    35|            könnyeket.~Hanem a szegény Rab Ráby már most megint egyedül
 61    35|     porkolábnak, hogy vigye le rögtön Rab Rábynak; de ne mondja ám,
 62    35|             kitalálta volna az igazat Rab Ráby azonnal. De kitalálta
 63    35|            hát akkor, aki látta volna Rab Rábyt, azt hihette volna,
 64    35|          hallotta. Nem is mulasztá el Rab Ráby kegyes oktatásokat
 65    35|              macskák!~Azt mondja maga Rab Ráby az önéletírásában: „
 66    35|            Keserű a kifakadás, amivel Rab Ráby ezt az utolsó megölt
 67    36|            felszaporodtak a vádpontok Rab Ráby ellen, akkor egy nap
 68    36|              ostromolják az uralkodót Rab Ráby szabadon bocsátásáért,
 69    36|              kerületi biztosnak, hogy Rab Ráby menten szabadon bocsáttassék.~–
 70    36|             kellett.~Azon az éjszakán Rab Rábynak a tömlöcajtaja alatt
 71    36|               megint itt kell tartani Rab Rábyt, hogy vallja ki, kik
 72    36|           azért még ott is rátaláltak Rab Ráby levelei a tömlöc fenekéről.~
 73    36|        meghagyta neki, hogy ezentúl a Rab Ráby tömlöce naponkint háromszor
 74    36|             hogy nagy kegyelem érte a rab urat. A láncok mind levetetnek
 75    36|             Éjfél után volt az idő; a rab mély álmát a vasajtó zárainak
 76    36|            vezére egy iratot mutatott Rab Rábynak, amiben tizenkét
 77    36|      megrohanásra a testben összetört rab ájulva rogyott össze. Mire
 78    36|         tegnapi simára borotválkozás!~Rab Ráby könyörögni kezdett
 79    36|           akik a tömlöcéből elszökött Rab Rábyt üldözték, beszéltek
 80    37|        currenssel sohasem fogják el a Rab Rábyt, mert az most olyan
 81    37|               nem kend szökteti az én Rab Rábymat éppen, szép leány
 82    42|        császárhoz, a börtönbül kitört Rab Ráby ellen.~Abban le volt
 83    42|          könyvet, s ne olvassa tovább Rab Ráby történetét.~„De most
 84    43| helytartótanács elnökétül, hogy amint Rab Ráby megkerül, azonnal szolgáltassam
 85    43|             észre magát, hogy megint „Rab Ráby” lett belőle. S még
 86    43|           kamarás urat.~– Azaz, hogy „Rab Rábyt”, a börtönből kitört
 87    43|              Pestre a vármegyeházához Rab Rábyt.~Erre duettben rivallt
 88    43|              fegyveres hajdúval, hogy Rab Rábyt elszállítsák Pestre.
 89    43|             beszállni, kérem alássan.~Rab Rábyt nagy hirtelen betették
 90    43|             az ajtóhoz, amelyen belül Rab Ráby be volt zárva. A strázsának
 91    43|            azt az ajtót, melyen belül Rab Ráby tartózkodott, s megújítsák
 92    44|               tudott meg, azt a baját Rab Rábynak majd elmondjuk nehány
 93    44|     jelenlevőkön, olyan szépen adták. Rab Ráby búcsúzhatott már a
 94    44|               s az öklével fenyegette Rab Rábyt.~Mint tudjuk, a sedria
 95    44|         Sipost.~– Kend volt a strázsa Rab Ráby megszökésekor az ő
 96    44|             Mi történt az előtt, hogy Rab Ráby kitört a börtönből?~–
 97    44|           nyissuk ki a tömlöcajtót, a Rab Rábyt öltöztessük fel rác
 98    44|           Sipos meg a másik ajtóban a Rab Ráby előtt, hát egyszer
 99    44|              hallik, s arra felnyílik Rab Ráby ajtaja, s ő maga kijön
100    44|       hallottam többet. Amire aztán a Rab Ráby nagy mennydörgés között
101    44|          lehet. Hanem a halálra ítélt rab addig is nehéz vasba veretik.~–
102    45|          neheez wass?)~Már akkor volt Rab Rábynak a jobb kezén egy
103    45|             mikor egy ilyen megvasalt rab ügyetlenül kecmeleg, csatlik,
104    45|            földről. Alig tett azonban Rab Ráby három-négy lépést előre,
105    45|             És így nem volt szükséges Rab Rábyhoz, amint egyszer rá
106    45|           lett már azután valósággal „Rab Ráby!”~
107    46|              mégis megtalálta az utat Rab Rábyhoz – mi lett volna
108    46|               szeráfi hang: – Szegény Rab Ráby!~Azt hitte, hogy a
109    46|               ismerős hang:~– Szegény Rab Ráby.~– Ébren vagyok.~Arra
110    46|                mint ezek a drágaságok Rab Rábynak.~– Írjon ön, én
111    46|               várok – szólt a hang.~A rab sietett a munkával. Apró
112    46|            vigasztaló hang:~– Szegény Rab Ráby! Legyen jó reménységben.
113    46|     vármegyeházánál, s ha még ott egy Rab Rábyt találok a börtönben,
114    46|         tömlöcbe bezáratom, ahonnan a Rab Rábyt kihozatom… S amíg
115    46|    kegyelmetek olyan jól elzáratták a Rab Rábyt, hogy ahhoz még a
116    46|             teleírott levelet, amit a Rab Ráby írt vala hozzá, négyszeres
117    46|           hordjon el, kutyaáldotta! A Rab Ráby már megint levelet
118    46|   becsaphatnók a könyvet. A Ráby nem „Rab Ráby” többé. Otthon van
119    46|            Dehogy van otthon! Most is Rab Ráby az, s ott ül a tömlöcében,
120    46|         jólesett nekik.~Azzal aztán a Rab Rábyt még szorosabban odaláncoltatták
121    46|              egy levelet meneszteni a Rab Ráby, hát akkor saját magára
122    46|             annyira a lábait.~Ez volt Rab Rábynak a mindennapi mulatsága.
123    46|              a vasajtót a sarkábul, s Rab Ráby ismét látta megjelenni
124    47|             de egy napon érkezett meg Rab Rábynak mind a két levele
125    47|          ünnepélyes alkalomra történt Rab Ráby befalaztatása. Hogy
126    47|  megkülönböztetni. – De olyan volt ám Rab Rábynak a börtöne belül
127    47|            ott találta még az egykori rab ágyfejénél Horác ódáit,
128    47|       lakosztályait.~Háromszor elment Rab Ráby börtöne mellett, s
129    47|            ajtó úgy meg tudta csalni. Rab Rábynak nem súgta meg semmi
130    47|            Pest vármegye börtönéből a Rab Rábyt.~És az egész vármegyeházában
131    47|             császár lement a táborba; Rab Ráby ott maradt.~
132    48|              feltápászkodó megdermedt rab nagy vociferatiót hallott.~
133    48|            pihenje ki magát a szegény rab – mondá Petray, elhelyeztetve
134    48|            kinyugodta magát a szegény rab, akkor beszélhetünk az ügyéről.~
135    48|         förtelmet aláírom! – kiálta a rab, kezét az égre emelve; pedig
136    48|               elég száraz volt már.~– Rab Ráby! Gondold meg, hogy
137    48|                Egy sem állt kötélnek. Rab Rábyt nem akarta megkínozni
138    48|                Mikor így visszavitték Rab Rábyt a jeges börtönébe,
139    49|               után odaláncolta megint Rab Rábyt a falhoz.~– Ezentúl
140    49|            Mikor a porkoláb behozta a rab számára a kenyeret és vizet,
141    49|       beszélőt látta benne: – Szegény Rab Ráby!~– Ébren vagyok.~–
142    49|          porkoláb bámulva látta, hogy Rab Ráby mégsem adta ki a lelkét;
143    49|        könyörgött fel védangyalához a rab.~– Nem adok önnek több írószert,
144    49|           csak élesebb sarkantyú volt Rab Ráby lelkének: ez a fenyegetés.
145    49|            szemét közé dobta. Ez volt Rab Rábynak az utolsó kísérlete.~
146    49|                akit látásbul ismert a rab.~– No, majd én megpuhítom
147    50|          legeerzeekeniebb chapaass az rab feieere.)~A rabnak mindenre
148    50|      szopogatnia szomj ellen. Hanem a rab olyan bámulatos kevéssel
149    50|               hang mégsem jelent meg.~Rab Ráby már az utolsó darabka
150    50|      összhangon elmondott búcsúztató. Rab Ráby hallotta, hogy pattognak
151    50|          bizonyosan harangoznának is.~Rab Ráby reszketett; de most
152    50|               porkoláb úgy olvasott a rab arcvonásaiból, mint a nyitott
153    50|               egyetlen sebhető részét Rab Rábynak.~A kínzó nem sajnálta
154    50|              az ártatlan teremtést!~A rab fölordított, mint a halálra
155    50|             mondd már, hogy nem fáj!”~Rab Ráby odafektette a fejét
156    50|            bizonyára nagyon jól tette Rab Ráby, hogy azért a megholtért
157    50|            felhőkön keresztül, mint a Rab Ráby könyörgése; és senki
158    50|        ellenünk vétetteknek!”, mint a Rab Rábyéban – mert az, akit
159    50|              meg a börtönben, maga is rab, miként férje, Rab Ráby.~
160    50|            maga is rab, miként férje, Rab Ráby.~Hogy miként került
161    50|  őexcellenciája.~Hej, ha azt megtudná Rab Ráby, hogy mi történt a
162    51|              indiciumok” maradjanak a rab kezében, ha netalán a bírák
163    51|        kenyeret és vizet? – kérdezé a rab.~– Jaj, úrfi! – szólt nevetve
164    51|            aztán három napig úgy él a rab a siralomházban, mint a
165    51|       kipublikálják, hogy egy elítélt rab került a siralomházba, nosza,
166    51|            hogy elérhessen mindent.~A rab azt felelte, hogy nincs
167    51|            Egy ilyent fogott Janosics Rab Ráby számára.~– Vigye innen
168    51|               hozzáfogott a munkához: Rab Ráby lelkének a megtisztogatásához.~
169    51|        lelkének a megtisztogatásához.~Rab Ráby nagyon szépen kérte,
170    51|           veres barát. Szemére hányta Rab Rábynak a maga és az ősei
171    51|             Azután előfogta gyóntatni Rab Rábyt. – Vallja meg, melyik
172    51|         Közbe-közbe meg exorcizálta a Rab Rábyt, kergetve ki belőle
173    51|              volt ez a nagy sietség a Rab Ráby dolgaival.~Mi történt
174    51|               megtalálta, átadta neki Rab Rábynak vérrel írott utolsó
175    51|            biztosnak.~József.”~– Ez a Rab Rábyért történt? – hörgé
176    51|            felszólításomra a nevezett rab ki nem adatnék, erőhatalommal
177    51|           rajta, porrá omlott. Amikor Rab Ráby a siralomházban várta
178    52|           abban a felső szobában, ott Rab Ráby tömlöce fölött? – Hogy
179    52|        láncától is, senkinek sem lesz Rab Rábyja, még a Fruzsinkának
180    53|             legszomorúbb nap; nemcsak Rab Rábyra nézve, de az egész
181    53|       verőfény sütött be a terembe, a Rab Ráby kopasszá nyírt fejére.~
182    53|      megfelelt, melynek következtében Rab Ráby, mint erőszakos börtönfeltörő,
183    53|             átváltoztatta, annálfogva Rab Ráby mai napon a hajókötélhez
184    53|            Pápis cigánnyal egy sorba!~Rab Rábyt azalatt, míg az ítéletet
185    53|             amint azokat lecsatolták. Rab Ráby megismerte Lievenkopp
186    53|               szó. A pallos nemcsak a rab feje fölé van emelve, hanem
187    53|           élesre töltsenek!~E szóknál Rab Ráby összeborzadt. Végigfut
188    53|          kirántotta az öltönye szárát Rab Ráby kezéből, amit az görcsösen
189    53|            rezzenő hangon olvasta fel Rab Ráby ítéletét – elejétől
190    53|          ítéletét – elejétől végig.~A rab ájultan roskadt össze.~A
191    54|               a hibás, hogy a szegény Rab Rábyt úgy összekínozták?
192    54|             is az lesz belőle, hogy a Rab Ráby dolgának nem akad gazdája,
193    54|            felsietett négy hajdúval a Rab Ráby siralomházába.~Rab
194    54|               Rab Ráby siralomházába.~Rab Ráby csak alig ocsúdott
195    54|            érzés az öröm volt, mely a rab arcán végigvonagott. A megkínzott
196    54|             négy hajdú kivitte (a nem Rab – Rábyt többé) az utcára.
197    54|              kinek a lelkén vesszen a Rab Ráby. – Nincs már Rab Ráby
198    54|               a Rab Ráby. – Nincs már Rab Ráby sehol!~Janosics uram
199    54|           küszöbre.~Ez volt a híradás Rab Rábyról.~Ezt a cédulát aztán
200    54|              a cédula helyett magát a Rab Rábyt találta meg, az utcára