Fejezet
1 1| Majd talán akkor kibékülünk azzal a faktummal. hogy most olyan
2 2| májusban vágatják a fát, azzal vesztegetik meg a nagy urakat;
3 3| kisasszonynak átadatik, s azzal mindenki kedves egészségére
4 4| szerencséje; de segített magán azzal, hogy tudott csalni. S miután
5 4| domicella eminenter replicázott azzal, hogy kettőjök között declaratiók
6 5| Gievngievm Misca”)~Hát azzal a kocsival az történt, hogy
7 5| kerekét. Inkább gyalog megyek.~Azzal kikereste a maga kardját
8 5| abból gúzst csavarintott, azzal hozzákötözte a keréktalpat
9 5| Akármihez kezdtem, mindenütt azzal fogadtak, hogy „Jaj, gyöngyöm
10 5| szolgálatomat az úrnak! – s azzal elvágtatott az árva nyárfás
11 5| kirabolt táblabíró, akinek azzal a kalpagleffentyűjén ejtett
12 5| megcsókolták egymást, s azzal aztán az egyik napkeletnek,
13 5| s a kézbesített levelet azzal szokta ajánlani, hogy: van
14 5| traversirozhattunk. De a miserable couyon azzal chicanirozott bennünket,
15 5| makkoltatott az erdőben, s azzal nehány szót váltott, annak
16 5| a veszedelem; ugyanakkor azzal megszerezteté azt a tíz
17 6| aki szívesen megsegítené azzal, hogy az ő borának akójáért
18 6| libertás” is vegyült, s azzal fizettek összevissza számítva,
19 6| császárnál, hogy kegyelmezzen meg azzal az egy kis „i” betűcskével.~–
20 6| bíró megnyugasztalt hangon.~Azzal a kulcsokat ismét kétfelé
21 7| dolog!” – monda neki. S azzal megfogta a kezét, bevitte
22 7| Bemehet kend, Ábrahám.~S azzal betuszkolta az ajtón, az
23 7| helyrepótolja, ami kimaradt.~Azzal kikapta az Ábrahám kezéből
24 9| szentendrei postahivatalt. Azzal őneki csak délelőtt volt
25 9| kenderből készült parókát. Azzal aztán szépen kistaffirozta
26 9| Hozott Isten, öcsécském!~Azzal nyalábra fogva a fiatalembert,
27 9| barátom József császár! Azzal se kinn, se benn. Mit adjanak
28 9| Nézd azt a szép kantalupot, azzal a márványos héjával, azokkal
29 10| lennék! Tessék leülni, kérem.~Azzal helyet mutatott Rábynak
30 11| hangon –, hajdanában én ezt azzal szoktam viszonozni, hogy
31 11| került velem össze, mind azzal akart ámítani, hogy hiszen
32 11| szót is szólt volna. Pedig azzal a szándékkal jött ide. Kutya
33 12| minden van itthon.~A leány azzal kezet csókolt, mind a kettőt
34 12| nem az, csak nemesember. Azzal őexcellenciája megfogta
35 12| meg egy szimpla nemesnek.~Azzal körüljárta nagy gyanakodva
36 12| plebejus ötletei vannak.~– Azzal a gárdistatiszttel is mit
37 13| hordanak ajándékot; mert azzal az ő feltett szándékát se
38 13| capitalis volt; de majd kiverte azzal Paprika uraimékat Ráby Mátyás
39 14| fogja találni a kisasszonyt, azzal elmulathatja magát.~Rábynak
40 14| szíveskedett megmutatni.~No, már azzal az úrhölggyel, aki Wieland
41 14| télizöld-ágacskát tört le, s azzal ajándékozá meg Rábyt, aki
42 14| hogy ön is megismerje.~Azzal egy aranyozott szekrénykéhez
43 14| majd megveszem azon! S azzal felöltöztetik a prefektus
44 14| Én hallottam, hogy valaki azzal fenyegetőzött, hogy önt
45 14| helyről a fenyegető alakot? S azzal is cél lesz érve, ha az
46 14| emberét s megtudta, hogy ezt azzal lehet legjobban megfogni,
47 14| csáb – az elutasítás?~Ráby azzal felelt erre az ijesztésre,
48 14| fogja önt világosítani.~Azzal az íróasztalához lépett,
49 15| bajuszát úgy mozgatni, hogy azzal az orra hegyét végigkefélje.~–
50 15| egyedül, s megkérem magam!~S azzal megfordult a sarkán és tovament.
51 15| semmi kifogásom ellene.~Azzal beküldé a kérőt Fruzsinka
52 15| elhatározásomnál tépjem a lelkemet azzal a gondolattal, hogy én ezt
53 15| pazarolom, s kínozzam magamat azzal az érzéssel, hogy minden
54 16| fakérdés”. – Feljelentésemben azzal is vádolva van a tanács,
55 17| visszatérjen az uralkodóhoz, azzal a szóval, hogy „Íme, uram,
56 17| én pakolok a számodra! – Azzal leakasztotta a falról a
57 17| De régen láttuk egymást!~Azzal megfogta a legény kérges
58 17| húszat vágat rájuk sorban, s azzal megírja a császárnak, hogy
59 17| tenyerem után. Gondol is azzal egy faragó ember, hogy ki
60 17| kiugrik a villa alól. De azzal sem igen lelte kedvét. Csak
61 17| sétafikálásnak a bécsi urasággal.” Azzal csak megadta magát. Van
62 17| Mindjárt a lovak után látok.~Azzal kitámolygott az istállóba.
63 17| áldja meg a mindenható!~Azzal közévagdalt a lovaknak,
64 18| S találd ki, hogy mivel. Azzal, hogy te vagy a Gyöngyöm
65 18| azalatt másutt voltál, s azzal vége.~Ráby akarta volna,
66 18| Mátyás, szentendrei lakos, azzal vádoltatik, hogy mint Gyöngyöm
67 18| toporzékolni kezdett, s azzal leoldá a bal karjáról a
68 18| odanyújtá azt a kezébe.~Azzal kinyitottak egy délnek néző
69 19| karján a dolmányujját, s azzal öklöző állásba téve magát,
70 20| hozzon neki mosdóvizet. Azzal a segédeivel lóra ült, és
71 20| másik onnan; de nem értek azzal semmit, mert a hóka azalatt,
72 20| repíté le Ráby fejéről. – Azzal a betyár fél szemére csapva
73 20| duellálni a Gyöngyöm Miska!~Azzal kiereszté a karikás ostorát,
74 20| többet a tiszt urak.~Persze azzal se nyertek semmit, hogy
75 21| kettő incattus. Első actor azzal incupálja első incattust,
76 21| sustentál. Második actor azzal incriminálja második incattust,
77 21| már azt nem szívelem el.~S azzal se szólt, se beszélt többet,
78 21| ide, Böske! – szólt Ráby.~Azzal megfogta a parasztcselédnek
79 21| meghazudtolsz engemet?”, s azzal kaptam üvegestül, úgy teremtettem
80 21| ágytollat is otthagyták, azzal együtt nehéz lett volna
81 22| mind a vízig szárazon!~Azzal rá is nyomatta a pipakupakkal
82 23| rásózni valakire; de biz azzal mindenütt kinevetik; nem
83 23| tenyércsapással megerősítik.~Azzal a bicskei nemesifúság is
84 23| az asztalára hullottak, s azzal a markába kapva a rézfokosát,
85 23| csordakút ágasáról a gémet, s azzal aztán nekilódultak a kapunak,
86 24| annak válogatott illata van. Azzal volt tele a várakozóterem.~
87 24| intrare, domine perillustris!~Azzal ott hagyta őket a faképnél.~
88 24| ide ládákkal fűzfaalmát, s azzal kereskednek, a mézesbábosaink
89 24| a nemzeteket. De nem ért azzal semmit; mert őexcellenciája
90 25| nyelve arra nem elég, hogy azzal itt Pesten megéljen az ember.
91 25| diákul? No, mert én tudok.~Azzal kihúzta az oldalzsebéből
92 25| megmérgezett körül. A megyei orvos azzal indokolta meg nem jelenését,
93 26| jóízűen aludt az úr, vagy azzal ütötte el a dolgot, hogy
94 26| perduellis, aki nem szégyenlett azzal dicsekedni maga a prefektus
95 26| mintha tollat fosztana – s azzal meg volt halva.~Az a „ha-ha-ha”
96 27| feledékeny embert csinált.~Azzal fogadta Petrayt, hogy „Szervusz,
97 27| a számat se koptatnám azzal, hogy nálad deprecáljak
98 27| rémülettől; nagyot hörgött, s azzal végigvágta magát a padlón.~
99 29| volt egy „jó ismerőse”, azzal elvezetteté magát a Rotheisel
100 29| húzott, hogy elég volt neki. Azzal aztán szaladt „haza”, jókedvében
101 30| hagytuk el? „Nihilominus…”~S azzal a kapott levelet egy nagy
102 30| a levél?~– Ahol a többi.~Azzal fölnyitá a kosár födelét,
103 30| jöjjön fel azonnal hozzám.~Azzal a titkárhoz fordult:~– Hol
104 30| tudott mással beszélni, csak azzal a két nagy szemével. Nem
105 30| sok grádics van előtte.~Azzal megfordult, s magára hagyta
106 31| hamisító lett volna Kalabusz, azzal Rab Rábynak nem lett volna
107 31| megmozdítani, hogy fel ne költse.~Azzal vigasztalta magát, hogy
108 31| Janosics uram egy reggel azzal jött be, hogy egy harmadik
109 32| faragott tajtékpipa volt pedig, azzal meg a hátat fordító Rábyt
110 32| mondta, hogy „hehem!”, s azzal visszament az asztalhoz,
111 32| szeretek róla beszélni.~Azzal, mintha egyéb baja sem volna,
112 32| jó kemény korbácsnak, s azzal annak, aki benne maradt
113 32| Janosics, és igyál velünk!~Azzal a két rab úr nem volt rest,
114 33| együtt udvaroltunk, egyre azzal szekírozott, hogy milyen
115 33| hajigálok jobbra-balra, s azzal a stukatúrrepedeztető hangommal
116 33| cukerpakerájt. Minden ember azzal szólított meg, hogy „Gyöngyöm
117 33| akkor áld meg az Isten azzal a nagy szerencsével, hogy
118 33| szentségtörés lesz. De én azzal fenyegettem, hogy a vízbe
119 34| csak vádolták volna; de azzal még mindig késtek. Tudhatta
120 34| Ráby hamis lázító levelét, azzal a megjegyzéssel, hogy nem
121 35| lánccsörgését hallgatni.)~S azzal bevezette őt egy másik mellékszobába,
122 35| A korsó feneke lejár.~Azzal magára hagyták, s rázárták
123 35| álmodni fog, az beteljesül.~Azzal kivitte a korsót.~Délben
124 36| Egy decemberi napon aztán azzal az örvendetes hírrel jött
125 36| A császár saját írása.~Azzal az álarcosok vezére egy
126 36| igyekezik az a huszonnégy török azzal az egy rác leánnyal.~Valóságos
127 36| nyeregbe vetette magát, s azzal vágtattak az óbudai úton
128 37| húgocskám? Tudok ám én rácul!~S azzal fölemelte Ráby arcát a két
129 37| kardjaikat is lecsatolták, s azzal ki az ablakon egymás után,
130 37| nyúlserétre volt töltve a puskám.~Azzal körülnézett.~– No, hát mi
131 37| én ma itt mulatni akarok. Azzal rákezdte dalolni a maga
132 37| Kökényszemű lyányom is van!~S azzal a hamis szemével odakacsintott
133 37| piros viganó kivirít, s azzal Kurovics uramat félkézzel
134 37| Volt-e már betyár szeretőd?~S azzal megkapva Ráby kezét, kipenderíté
135 38| Mindjárt megtudod, hogy tudod.~Azzal az egyik betyárnak a szűre
136 39| Addig kapacitálta Rábyt, míg azzal csakugyan elhitette, hogy
137 39| feléje bámészkodók; ő csak azzal a kis poronttyal volt elfoglalva,
138 39| kemény huszárt meglátta azzal a kis gyerekkel a karján.
139 39| másiknak levágtam a fejét, azzal a kis fickót felkaptam a
140 39| többi folyamodások közé, s azzal odább ment.~Akivel már beszélt
141 39| s nemsokára visszajött azzal a tudósítással, hogy a keresett
142 39| távoleső céljuk lehetett nekik azzal, hogy egész a végső percig
143 40| egy” magyar ember, aki azzal a szándékkal keljen fel
144 40| miért nem lehet másképp?~Azzal leakasztott a falról egy
145 40| utánam jönni, mint kibékülni azzal a gondolattal, hogy ez a
146 40| keresztyén népeket. S nem törődik azzal, hogy a magyar nemzet hamarább
147 40| országos ügy, amiben nem azzal a mértékkel mérnek, aminek
148 41| Budára, őexcellenciája mellé; azzal a címmel, hogy „Adlatus
149 41| ma reggel kénytelen volt azzal a hivatalóra utánra biztatni
150 41| Verlauf! Hát mi történt tovább azzal a stafétával?~– Hát kérem
151 41| Karakán ember az! Nem jó azzal tréfálni!~
152 42| Megyek Szentpétervárra”.~Azzal elbocsátá őt kegyelmesen.~
153 42| Ugyan eltévesztette a célját azzal a levéllel! Ahelyett, hogy
154 43| ágyba.~– Mi a manót akar azzal a karddal, commissarius
155 43| hogy „Méltóztassék!”~S azzal éjjel és sűrű ködben megindultak
156 43| az nem fullad a vízbe.~S azzal újra betaszíták a jég közé
157 43| találták Janosics uramat, aki azzal foglalkozott, hogy egy roppant
158 43| fenyőmagot meg köményt hintett, s azzal a folyosót befüstölte.~–
159 43| nyargaltak vissza Bécsbe, azzal a rémhírrel, hogy Ráby Mátyás
160 45| kezén levő békóra: hogy azzal felemelve tarthassa; aztán
161 45| hogy hogyan kell lépegetni azzal a lánccal. Mintha kaszálna
162 46| irgalma legyen önnel! – Azzal elmúlt minden, mint egy
163 46| milyen jólesett a szívének, azzal a megláncolt kezével a felhúzott
164 46| megszabadultunk volna!”~Azzal búcsút vett, s visszadöcögtette
165 46| nekik, de jólesett nekik.~Azzal aztán a Rab Rábyt még szorosabban
166 46| magára vágat huszonötöt.~Azzal egy hétre való kenyérrel,
167 47| Megsérteni a tokaji bort azzal, hogy „masculini generis”-
168 47| felküldözi.~– S mi célja lehetne azzal ennek az embernek?~– Igen
169 48| védelmezed magadat, hogy azzal csak a falnak rohansz, míg
170 48| istentelenséget! Megyek haza.~S azzal ott hagyta őket.~Felhajtották
171 49| vármegyeházát nekem adja is kend.~S azzal felvette megint a ködmenét,
172 51| valami borkorcsolyával. Azzal hozzáfogott a munkához:
173 51| történt a szalmaszállal?~Azzal a szalmaszállal, amihez
174 51| bihászman? A császár?~Azzal kitépte a levelet a borítékjából,
175 52| azt, szegény asszony?~– Azzal, hogy holnapra meghalok…~
176 53| Majd kihirdetem én!~S azzal a várnagynak parancsot ád.~–
177 54| egy asztalnál nem ülhet!~S azzal fele a törvényszéknek elhagyta
178 54| Jöjjön fel velem négy ember!~Azzal Janosics felsietett négy
179 54| Aztán „sertifurti” ki vele!~Azzal négyen kezénél-lábánál fogva
180 54| jelenségeiből a rettenetes vészt.~S azzal erre a szóra szétfut minden
181 55| beseperte volna a táskájába, s azzal örök időkre „karsamadinert”
182 55| bizonyítványokat mind, s azzal sietett vissza Bécsbe.~Mikor
183 55| világon. – A nyolcadik napon azzal a hírrel költik fel álmából,
184 55| csak elégedjék meg a Ráby azzal, hogy ő maga tudja, hogy
185 55| elmondja neki, hogy, íme, azzal van vádolva egy bizonyos
186 55| Addig is vacsorálj velünk!~Azzal leültette őt maga mellé
187 55| csak kávézzál nyugodtan.~Azzal kezet szorított vele, s
|