Fejezet

  1     1|            sem kellett prókátor.~Volt azután a „Miseriek” utcájában (
  2     2|           fejenként kapnak hat botot. Azután az asztal fölött fognak
  3     4|             ad usum.” Először néznek, azután nevetnek, azután megszokják.
  4     4|              néznek, azután nevetnek, azután megszokják. Talán nem elucubrál,
  5     4|              canis tota mater! – Most azután, mint a vulkáneruptio, kitört
  6     5|        megsürgetni a hozott levélre.)~Azután felvágta a pecsétet s olvasta,
  7     5|             csalitos berek közé.~Hogy azután mi történt, azt már láttuk.~
  8     6|           uradalom jussát, a tizedet.~Azután kerül a szekér a két átelleni
  9     6|               rénes forintot.~Mármost azután, ha egy megszorított gazdának
 10     6|             csak a „dica”; de hol van azután még a „subsidium”; a „datia”;
 11     6|               csupa „articulusokkal”? Azután jönnek még a „contributiók”;
 12     6|           dunai flotta felépítésére”; azután öt denár minden napszám
 13     6|              az észrevételén.~Ábrahám azután megmondta, hogy az átvett
 14     6|               Előhozták a tamburákat, azután meg az orros kancsókat a
 15     7| kancelláriánál – először jön a kapus, azután a janitor, azután a registrator,
 16     7|              kapus, azután a janitor, azután a registrator, azután a
 17     7|        janitor, azután a registrator, azután a sollicitator, azután az
 18     7|                azután a sollicitator, azután az ágens, azután a secretarius,
 19     7|        sollicitator, azután az ágens, azután a secretarius, azután a
 20     7|          ágens, azután a secretarius, azután a referendarius, azután
 21     7|               azután a referendarius, azután a kancellár: az nagy lajtorja!
 22     8|                hogy a fejemhez vágja. Azután – szeretőt nem tart, nem
 23     8|               a nap alatt. No, ez új! Azután akit még csak annyira sem
 24     9|    szenvedélye volt: a kertészet; azt azután egész hollandi nekiadással
 25     9|              öregúr először megijedt, azután elnevette magát, azután
 26     9|               azután elnevette magát, azután megharagudott, végtére pedig
 27     9|               kikel, fele bennfullad, azután nekijön a lóféreg: kirágja;
 28     9|              köpűket mind elrontotta, azután meg a félérett dinnyéket
 29    10|                hogy „Was machen Sie?” Azután lesütötte azokat a szép
 30    10|            elébb jól kétségbe ejtsék, azután megvigasztalják. Ilyen kell
 31    10|            vigyorogva a hajdú, s csak azután jelenti be a tekintetes
 32    11|               szedték széjjel.~– Most azután boldogok a lengyel parasztok,
 33    12|            őexcellenciája ábrázatját, azután elővenni az egyik pikszist,
 34    12|       pemzlivel szemöldököt rajzolni, azután meg egy ultramarin griflivel
 35    12|          gyöngéd ereket a halántékra; azután a kipirosított ajkak fölé
 36    12|           készen volt a remekmű, csak azután kellett végezni a felbodorított,
 37    13|          uramnak az asztalára; amiért azután a tekintetes úr majd tudni
 38    14|        asztalnál négy helyett eszik), azután az inzsellér, meg a megyei
 39    14|              csóválni a vendég előtt, azután a két első lábának a konterfáját
 40    14|            magyar szót acclimatizált.~Azután következtek az áldomások.
 41    14|              éneklése és klavírozása, azután pedig elkezdetik a kuglizás.~
 42    15|           lovagias és nemesi feladat. Azután: ebben a nagy tusában, ahol
 43    15|          föltett magában valamit, azt azután véghez is vitte. Ment egyenesen
 44    15|               bogárhátú házikójába, s azután az úr gondja a többi, nem
 45    17|             még az iskolában, az urak azután megbiztatták, hogy no, majd
 46    17|           csúfabbul, mint a másikhoz; azután jött csupa merő pávakakas-lépésekkel
 47    17|             is meg hagyta történni, s azután igyekezett továbbmenni. –
 48    17|               világon az Atyaúristen, azután a fia, azután mindjárt a
 49    17|            Atyaúristen, azután a fia, azután mindjárt a magyar huszár,
 50    17|             mindjárt a magyar huszár, azután jön a huszárnak a lova,
 51    17|               jön a huszárnak a lova, azután a huszár lovának a patkója;
 52    17|             huszár lovának a patkója; azután jön a semmi, s csak azután
 53    17|            azután jön a semmi, s csak azután jössz te, meg a bíró, meg
 54    18|             nőtlen? Volt-e már fogva?~Azután látott Ráby Mátyás egy fiatalembert
 55    20|               megszabadult a vidék; s azután neked is szolgálatodra állok.
 56    20|             Ráby vont egyet a vállán. Azután Lievenkopp húzta fel a vállát.
 57    21|               nem csinál ribilliót. – Azután azt kérdezte tőlem, hogy
 58    22|      verekedés után; akármi legyen is azután belőle.~Elfogadta hát Leányváry
 59    23|         szűrszabók soraival kezdődik, azután jön az ország minden részeiből
 60    23|           idején meg nem érkeznek. Ez azután eldönté a csata sorsát. –
 61    23|           szalmát gyújtottak alá, azt azután nem állhatta sokáig, keresztül
 62    24|               nem lettec wolna.)~Csak azután, hogy egészen magára maradt,
 63    24|               vágyát; hanem a jókedve azután is megmaradt.~– No, de beszélj
 64    25|              friss tejet, puha cipót; azután kedve támadt volna felsétálni
 65    26|            mint futóbolondot, ahonnan azután, akit mint félbolondot vittek
 66    26|           Végigvonul az ablaka alatt. Azután jön a commissió. Ő félrehúzza
 67    26|               s talán mosolyognak is.~Azután elcsendesül az utca, s kezdődik
 68    27|             nagyokat nevetett rajtuk. Azután egy könnyebbfajta láncot
 69    28|               a háta a falon fekszik, azután pedig minden következőnek
 70    28|         nagyot röhögtek valamennyien. Azután egyszerre elhallgattak,
 71    28| keresztüldugva, azon a két rúdon függ azután az a nagy vizes cseber,
 72    28|            azokat megronthatta volna. Azután odanyújtá neki a fekete
 73    28|              hogy nem felelt rá neki.~Azután a porkoláb nyers, durva
 74    28|         embernek!~Még jobban elbámult azután Ráby, mikor a porkoláb újra
 75    29|       besurrant a kályhalyukba, onnan azután felmászott a kürtőbe, s
 76    29|        abroszba kötve a hátára vette. Azután hűségesen bekocogtatott
 77    30|          kezeit kurta vasba verjék, s azután még egy pinceodúval alább,
 78    30|          nevetésre akarta áttéríteni.~Azután, hogy a leány odaborult
 79    30|             közé: az apa és a leánya; azután odaborult a leány az apja
 80    31|             Kalabusz és könyv nélkül; azután könyvet vett elő, és abbul
 81    31|        szegény emberek asztaláldását, azután a gazdag emberek asztaláldását,
 82    31|         gazdag emberek asztaláldását, azután az úrvacsorája előtt mondandó
 83    31|             előtt mondandó imádságot, azután a nagy éhínség idején mondandó
 84    32|             nem akarta azt elfogadni. Azután az asztalra kitette a dohányosbörböncét
 85    32|   megterítettek négy személy számára; azután felhordták a gazdag lakomát,
 86    33|             nagy dohányfüst kimenjen, azután megint pipára gyújtott.
 87    34|       hordatnának vele.~Ezt a levelet azután elküldé Petray Péter Zabváry
 88    34|              a puszta levelek. Ezekre azután rögtön Zabváry levelei repültek
 89    34|              tömlöcbe vetették.~Onnan azután a keserves tömlöcbül egyenkint
 90    35|               lakattal az ajtót.~Most azután teljesült a kívánsága; megszabadult
 91    35|               először csak húsz volt, azután lett negyven, majd felnőtt
 92    35|             madárkára ezért?~Egy este azután, mikor ismét visszahozta
 93    35|              mondani az igazat, azért azután – nem – nem szidná meg,
 94    35|          szaladt végig a fal mellett. Azután, hogy észrevette, hogy a
 95    35|              is adnak, és jó szívvel. Azután megtanult kérni. Közelebb
 96    36|            által s ki lehetett járni. Azután a városkaput őrző Schneiderrundellt
 97    36|            hogy görbén a Duna-partra.~Azután decemberben már ki volt
 98    36|              álruhában szöktették el. Azután a személyleírás után, amit
 99    37|              az osztrák határig, ahol azután a magyar vármegyék hatósági
100    37|           majd felkísérik Bécsbe, ott azután majd megismerteti magát.~
101    37|        kísérte; Janosics uram hangja. Azután feltárult az ajtó, s belépett
102    38|              ország határszéléig, ott azután a Pozsony vármegyei pandúrok
103    38|      meglátott a cirkálók között. Azt azután megpuskázta, ahogy láttuk.~
104    38|            világot!” – mondá magához, azután visszatért a csárdába.~Kacagott,
105    38|              Igenis, úgy hínak.~– Hát azután miféle szerzet vagy?~– Disznókereskedő.~–
106    38|         társaik segítségére.~De ő még azután is folytatta a mulatságot,
107    39|              mint betérőkocsma, s ott azután elhistórizált valamit a
108    39|           tovavonultával. A kocsmáros azután odavezette őket a megmenekült
109    39|         bizalmas embere.~Ezen a réven azután barátságot kötött Rábyval.~–
110    39|           decharge-it kommandérozott, azután meg „kard ki kard!” s „rajta,
111    43|             varios casus” elvergődik. Azután meg, amíg egy földglóbus
112    43|             feszített lábbal felállt, azután egy jelszóra: hol a jobb,
113    43|               s abban elébb az arcát, azután a kezeit meg nem mosta;
114    44|        farkával először a pajtásomat, azután meg engemet, hogy se nem
115    45|               a bal lábához csatolta, azután meg a bal kezén egy másik,
116    45|               be hozzá.~Most lett már azután valósággal „Rab Ráby!”~
117    46|         felsőre. Abban talált tintát.~Azután a második cikket húzta le.
118    46|               írótoll hollószárnybul.~Azután a harmadik nádszakaszt húzta
119    46|             történt, hogy harmadnapra azután, hogy kegyelmetek olyan
120    46|               szalmát is felkutatták, azután a téglákat feszegették fel
121    46|                Mire való lesz már ez?~Azután levették a vasajtót a sarkábul,
122    47|             mindig józan fejedelemnek azután még ilyenkor is eszébe jutnak
123    47|        találja-e közöttük Ráby nevét.~Azután elvezetteté magát a felső
124    48|               vonszolva a porkolábot, azután meg a megye lakatosát. „
125    50|    kezdőhangot: „dol – re – mi – fa”. Azután rázendíték egyszerre azt
126    50|           lélek;~Mert neked beszélek.~Azután következett egy vontatott
127    50|            szedett verseknek a rímei.~Azután megint következett egyike
128    50|             énekeltek el hát odafenn?~Azután azok a nehéz kalapácsütések,
129    51|            többi láncait is levették. Azután jött a borbély, s megborotválta
130    51|               Antikrisztus fogdmegei.~Azután előfogta gyóntatni Rab Rábyt. –
131    52|       elhívatni, hogy elénekeljék.~De azután egy még ennél is nehezebb
132    53|            ferencrendiek templomában, azután bevonultak a vármegyeházába,
133    53|           vármegye egész helyőrségét.~Azután odahozatták a törvényterembe
134    53|             Ráby ellen voltak emelve, azután a rossz védelmet, amivel
135    53|        nyugodtan a keblébe dugta azt.~Azután „vállra” parancsolta a fegyvert,
136    54|               a kezét – még dobogott.~Azután leveté a meleg rókaprémes
137    54|            úgy vitte a szegletig. Ott azután a fiával együtt ketten egy
138    55|              a gyümölcsöskertben. Azt azután kergetheti egyik fárul a
139    55|             tőle útlevelet.~Passauban azután szereztek a számára egy
140    55|        adatott neki ételt és italt, s azután a legjobb ágyat a háznál,