Fejezet
1 3| tekintetes urak jöjjenek hozzá, azoknak a kedvéért a panyókára
2 5| Zabváry úr nem bánta biz azt.~Hozzá volt szokva, hogy Fruzsinka
3 6| wagion?)~A szentendrei meg a hozzá tartozó izbégi szőlőhegyekben
4 7| azok innák: de nincs pénzük hozzá; északnak lengyelek laknak,
5 7| a dolgot, hogyan kezdjen hozzá, hogy sok tollát ki ne húzzák.~
6 7| amikor Ábrahám beszólt hozzá, a borszállítás alkalmával,
7 7| köpönyegét, mindjárt odament hozzá, kikérdezte, hogy van, mint
8 7| a célját – s nem kellett hozzá ezer arany: megtette kétszáz
9 9| bajuszhoz ragasztottak volna hozzá egy embert; úgyhogy a vele
10 9| De hát tehetség van-e hozzá? Vana sine viribus ira.3
11 9| hallani, hogyan kezdesz hozzá. Mert talán csak nem a „
12 9| Bécsbe.~– Nem úgy kezdek hozzá, urambátyám. Előbb a valóságos
13 9| s szépen elpirul, amikor hozzá szólnak… Ez lesz neked való
14 10| magyar dolmányt, felkötötte hozzá az ezüstös kardot, s úgy
15 10| ideadja; de most még nem értek hozzá.~– Hát aztán az egész napot
16 10| gitárja?~– Nekem volna kedvem hozzá; de édesapám nem szereti
17 10| olyan szertelenül hűségesek hozzá! Hogy van valaki, aki játékos
18 10| meghódítani; csak haza kell jönni hozzá! De nem tetszik az ilyen
19 12| számára. No, hát csak láss hozzá. Kell valamit hozatni a „
20 12| danolni, ha kedve támadt hozzá! Csakhogy nagyon ritkán
21 12| támadt kedve. S ha nem volt hozzá gitár: ott volt a szita,
22 12| aki rossz órában lépett be hozzá, az háttal jött tőle kifelé.
23 12| kiizent, hogy csak menjen be hozzá, most éppen a toalettjét
24 12| törtek! – S ő maga adta nekik hozzá a mozsarat, hogy hadd törjék.~–
25 12| szólni? Akik közel vagytok hozzá. Pellengérre állíttatni
26 12| Azért jó asszony. Mit szól hozzá a kocsmáros felesége?~–
27 13| Szörnyen pattogott, hogy hozzá ne merjen a szolgáló semmihez
28 13| nép egész familiástól ment hozzá hálálkodni, kézcsókolni.
29 15| jól van. Menjen be az úr hozzá, s magyarázza meg ezt neki.
30 15| hogy társat nem keresek hozzá. (Találok más vádlót, aki
31 16| vasládánk, itt vannak a hozzá való kulcsok, méltóztassék
32 17| utcán, maguk is danolták hozzá:~Piros csákós süvegem,~Most
33 17| szeretet és figyelem volt hozzá.~Hát aztán nem bolondság
34 17| fenyegető kísértetet képeztek hozzá. A kocsi természetesen nem
35 17| a szekér egészen odaért hozzá; mert akkor a kocsis megállítá
36 18| nyájasabb, se komorabb nem volt hozzá, mint azelőtt. Behítta magához
37 18| községre nézve. Hát még hozzá a törvényesen megszabott
38 18| hempereg. Utoljára odamegy hozzá a rabbi. Teljes ornátusában.
39 18| Rotheisel Ábrahám – szólt hozzá az elnök –, mondja el kend,
40 18| Mátyásnak, térden csúsztak oda hozzá, úgy könyörögtek neki, hogy
41 19| megházasodott.~Odamenve hozzá, nem szólt semmit, csak
42 19| volt az! Sok szerencsét hozzá, öcsém. Azt szeretem, mikor
43 19| Ugyan, húzd már ki.~Petray hozzá is fogott, mégpedig egész
44 21| kezdte, hogy per tu beszélt hozzá.~– Hát már nem akarsz rám
45 21| még ahol lehet, toldani is hozzá, hogy hadd legyen hát belőle
46 24| megpillantá, egyenesen odament hozzá, s a vállára veregetett
47 25| magyar nadrágot viselt, s hozzá háromszögletű kalapot. Az
48 25| könyörgésére adta rá a fejét, hogy hozzá eljöjjön, s őt az életnek
49 26| izente, hogy nem mer idejönni hozzá, mert fél, hogy meglátják,
50 26| elutasított, hogy nem szabad hozzá menni másnak, csak a doktornak.~–
51 26| hívei, akik annyit jártak hozzá, szívére kötni a szegény
52 26| helyette; ő magyarul szól hozzá, s az rácul felel neki vissza.
53 26| Ezzel a szóval köszönt be hozzá a kisbíró.~Ráby haragba
54 27| Janosics Pál uram odarohant hozzá, s felszólítá, hogy adja
55 28| nekünk már régi jussunk van hozzá. Haneha a Pápis át nem adja
56 28| Voltak nekik jó eszközeik hozzá, amiket beszerzett Pápis.
57 30| úr őméltósága nyitott be hozzá minden bejelentés nélkül.~–
58 30| hogy Laskóy úr megérkezett hozzá. Ő volt folyvást a helyettes
59 30| ahol még a légy se férhet hozzá? Nem tudják a kezeit úgy
60 30| jöjjön valaki instantiával hozzá!~Pedig mégis jött.~Délután,
61 30| nekiemberelte magát, hogy be mert hozzá nyitni.~– No, mi baj? –
62 30| mondanak, akciói sem voltak hozzá. Egy szó nem jött ki az
63 30| erre a szóra. Közel volt hozzá, hogy a vizeskorsót a kérdező
64 30| s azt fel tudta küldeni hozzá. Bámulom a talentumát. Nagy
65 31| alkalom adódván, azokat hozzá illő szobatársak foglalják
66 31| Szegény Kalabusz nem jutott hozzá, hogy imádkozzék.~Egyszer
67 31| De hiszen itt a kanál hozzá, csak ne haragudjék kegyelmed.~–
68 32| selyempaplant is adtak hozzá, s a porkoláb maga sajátkezűleg
69 32| kóspallagiból!~Ráby ekkor odafordult hozzá, s megköszönte.~– Én nem
70 32| komlókertben.~– No, komáim, üljetek hozzá!~A két másiknak nem kellett
71 33| én gyöngyöm!” Nem kellett hozzá nagy tudomány; összeszedtem
72 33| szemrehányásokat tett a hozzá menekült bájos védencének;
73 33| Gazsihoz, s férjhez adják hozzá, velem már csak levélben
74 35| mindenféle alak jött be hozzá: alispán, szolgabíró, megyei
75 35| hallotta, hogy mit beszélnek hozzá.~Az az ember, kit a hóhérnak
76 35| megmondani, hogy hol ne nyúljon hozzá a tüzes harapófogóval, mert
77 35| amint a porkoláb visszajött hozzá a cinegével, s azt a kalitkában
78 35| ágyára, valamit hazudott hozzá, s aztán magára hagyta;
79 35| kérni. Közelebb sompolygott hozzá. Egész a lábáig. Látta,
80 35| egérnek mégis volt bizodalma hozzá.~Később egész nap ott játszott
81 35| Utóbb egészen odaköltözött hozzá, az ágya szegletébe, s csak
82 36| örvendetes hírrel jött be hozzá Janosics uram, hogy nagy
83 36| olyan embernek, aki ehhez hozzá volt szokva. Mintha kicserélték
84 36| majd meg magyarul szólt hozzá:~– Ne féljen semmit, Ráby
85 36| mint amit rácul intéztek hozzá. Megesett, hogy néha egy
86 37| rokolyát felvesz, egy katrincát hozzá, senki sem mondja meg, hogy
87 39| nyugtot.~– Csak te láss hozzá a dologhoz azonnal. A császár
88 39| így elmaskarázva eredj fel hozzá. Bizonyosan azért, hogy
89 39| kérelmező, annak a nyelvén szólt hozzá; úrfélénél csak a németet
90 39| feddé azt érte:~– Ne nyúlj hozzá, az ebadtához, mert az ujjadra
91 39| azonban mosolygó arccal szólt hozzá magyarul:~– Hát ez a „regement
92 40| kocsis, pesztonka beállít hozzá: „Tisztelteti a tekintetes
93 40| meghitelesítve visszakerült hozzá véglegesen, a leánynak is
94 40| vágott neki új kalamust hozzá.~
95 41| pompás jóétvággyal látva hozzá minden csemegéhez; közbe-közbe
96 41| dolgot. A püspök odavitte hozzá a levelet.~M…szky felbontotta
97 41| retket meg fekete brúgót hozzá. És semmi egyebet. Az volt
98 42| az apja engedelmével írt hozzá.~Ez volt az egyetlen levél,
99 42| mint ez a lánc, amivel hozzá vagy békózva.”~„Törd széjjel.”~„
100 43| elmondta neki, hogy kit hozott hozzá. Összecsücsörítette a száját,
101 43| baja van, hogy nem lehet hozzá bemenni. Azért kell az egész
102 44| olvastam.~– Hogy jutottunk hozzá?~– Maga a császár adta kezembe.~
103 44| a nemzet jogaihoz nyúlt hozzá, hogy embernek és nemzetnek
104 45| meg sem láthatta), odament hozzá a néptömeg közül, s letérdelve
105 45| Ehhez a lánchoz lakatolták hozzá a rabnak a nehéz láncát,
106 45| fenekű kancsó se jöhetett be hozzá.~Most lett már azután valósággal „
107 46| börtöneiben.~Ide már nem talál hozzá utat semmi sem, még az egér
108 46| egyszerre leereszkedett hozzá valami. – Egy hosszú nádszál. –
109 46| amit a Rab Ráby írt vala hozzá, négyszeres vasba verve,
110 48| kidühöngte magát, akkor odajön hozzá egy derék ember, szétkergeti
111 49| Nem volt éhes, nem nyúlt hozzá. Este is volt már.~Amint
112 49| vége volt, ismét eljött hozzá a jó szellem.~Az az erős
113 49| szalmaszálbul; jó éles körmei voltak hozzá.~Hát a tinta, amivel írjon? –
114 49| fenekű korsót hordta be hozzá. Ebben bízhatott. Azt súgta
115 50| hogy „circumdedérum”, még a hozzá való melódia is olyan becsületes
116 50| gondolatokat, s kitalálják hozzá a melódiák legbúskomorabb,
117 50| hidegtől.~Estefelé ismét bejött hozzá Janosics uram vizitálni.~
118 51| lelki vigasztalásra; küldjön hozzá egy lelkészt.~Mert a protestánsok
119 51| részét.~A porkoláb becsukta hozzá a barátot a siralomházba,
120 51| Mikor a titkár belépett hozzá, már eszméletén kívül volt.~
121 52| tisztességes hivatal, értenek hozzá: folytassák ott.1~Maga pedig
122 52| ellen. Igen jó titulusa volt hozzá; „hűtlen elhagyás”, „bebörtönöztetés”.
123 52| lelki vigaszt adni jött hozzá. Attul tudták meg, hogy
124 53| ember! Kinek lesz bátorsága hozzá?~A fiatal aljegyző körül
125 54| nyúlj hozzám!”~Az orvos, aki hozzá siet, megrémülve kiált fel:~–
126 55| szolgabírót, hogy küldje át hozzá azokat a periratokat, amikben
127 55| Lipót. Beléptekor így szólt hozzá:~– Ön az a derék férfi,
128 55| ellene, hogy nem férhetett hozzá.~Akkor aztán még veszedelmesebb
129 55| egyike a katonatiszteknek hozzá ment, megfogta a kezét,
130 55| Aztán a tábornok szólt hozzá:~– Bajtárs! – Bocsáss meg
131 55| jött a tábornok hadsegéde hozzá, s átadott neki huszonnégy
132 55| testvéri egyetértés kell hozzá, és bizony szabad lesz.”~
|