Fejezet
1 1| kellett felvarrva lenni, aki e nélkül kapatott, fizetett
2 1| Mária Terézia „királyunk” e helyet „Salva Guardiá”-vá
3 1| attól fogva tilalmas volt e ház küszöbén bármiféle katonának
4 2| testimoniumnak pedig azért kell e végrehajtást saját szemeivel
5 2| nem „leányasszony”, ami e kor szólásmódja szerint
6 2| kérdések tárgyalására kerülnek e helyen össze.~Amíg a mellékteremben
7 3| míg abba nem hagyja. S e marciális magyar alaknak
8 4| informáltam a domicellát e verbum regens conjugatiójában:
9 4| emberhez. A táblabíró úr, amint e tréfás alakú tuskóval négyszemközt
10 5| tarisznyát. Óvatos magyar e nélkül útra nem indul. Van
11 6| kemény forintokat?~– „Valaki”-e? No, iszen hozza kee ide
12 7| maga írta meg az Ábrahám, e rövid sorokban: „Fölséges
13 7| i” úgy néz ki, mintha „e” volna – úgyhogy, ha eddig
14 10| a nagy kék szemeivel, s e tekintetben bámulat és neheztelés
15 11| népszabadság?~A főjegyző e szónál cordialiter nyújtá
16 11| hivatalnokai is bűnrészesek e népnyomorgatásban!~– Tudom.~–
17 12| sajnálom, hogy nem használhatom e kegyes nagylelkűséget; de
18 13| kedvéért” eret kell vágni az e célra félretett kincsen:
19 13| 3000 darab aranyak, melyek e város „becsületes” (cím)
20 14| emlékezett a versre, mely e növénynek megfelel:~„A télizöld
21 14| egyetlen hallgatójához fordulva e szavakkal:~– Minő társaság
22 14| volna nehéz kitalálni. Éppen e kitűnő nevelés, s az elegáns
23 14| Ráby már bele volt vonva e nőnek a bűvkörébe: az már
24 14| közül való. Meneküljön ön e helyről!~– Én? Meneküljek?~–
25 14| írt vala. Rábynak az arca e levélnek az olvasása alatt
26 15| szíve szerint szeretvén, e veszedelmek közepett földi
27 15| Magdolna sokat vétkezett e punctumban, s Jézus mind
28 15| szót ereszték ki a szájamon e szent adventvasárnapi délestén!
29 15| a kisasszony kezét kéri.~E szóra Nepomuk János feltolta
30 15| magyarul?~Ráby meghőkölt e kérdésre:~– Hogy tudok-e
31 15| Itt az én saját lelkemnek e tükre!” Egy hölgy, akinek
32 15| mely néhány évvel később e jogot kodifikálta.~Mikor
33 16| szerencsétlen szenvedély ragadt e bajba, s ezeknek itt azt
34 17| be a leánnyal. Én irtózom e között a nép között élni:
35 17| asszony ki is jött a sodrából e szóra.~– De elvégre is gondold
36 17| panaszkodik az uraknak, hogy e kéne, a kéne! S bosszúból
37 17| néptömeg mit kiabál rájuk. De e kiabálásnak a hangja valami
38 18| mint ez angyal szemei elé!~E kínos feszültségből kiszabadította
39 18| latinul.~– Én protestálok e tanúnak a megesküdtetése
40 20| régi templomhoz, ismerte ő e szép romokat még kisdiák
41 23| Hogy meg ne sántuljon!”~E veszedelmes pillanatban
42 23| kovás puskának a díszneve.)~E falanx előtt állt teljes
43 23| ostromlottak fejére.~Hanem mind e hősi erőfeszítésnek nem
44 23| szolgálatjára állunk az úrnak!~E szókkal nyújtá kezét másnap
45 24| fővárosáról, s nagy tervei vannak e város fölemelése iránt.~–
46 24| pénzösszeg pedig már készen áll e célra. Egy vállalkozó társaság
47 24| akiket a földesuraik eladtak.~E nagyon mulatságos disputa
48 25| föltétel alatt vállalta el e megbízatást, ha a felfedezett
49 25| ezeket mindet le fogja törni!~E szárnyas gondolatok vitték
50 25| nevét is följegyezte Ráby e derék embernek: „Moltzer
51 25| Tíz hét telt bele, amíg e mérgezésből teljesen ki
52 26| ember meghghilkolnaa wala.)~E tíz hét alatt elég ideje
53 28| egész nap!~Rettenetes idő! E rettenetes helyen!~Hátha
54 28| Ráby tudta, hogy mit jelent e szó.~Még egy jegy volt odatéve: „
55 29| magisztrátus által egyenesen e lakossági osztály felügyelete
56 30| parancsa leérkezzék, ami őt e borzasztó nyomorúságból
57 30| tűrhető helyen van. Kitalálja e három grádicsnak a titkát?~
58 30| marja ebben a szobában.~S e szónál „ez a rossz szíve”,
59 31| bámult, hogy mi lesz ebből.~– E biz, a mákos teremtette,
60 33| ágyszomszédjától.~– Naiv kérdés – e gyönyörű quartett után!~–
61 33| védencének; úgyhogy, mint hallom, e naptól fogva úgy éltek egymással,
62 33| hogy a vasat elengedjék.~E szóknál kifújta az öblös
63 34| olvasni, hogy az ő, éppen e vizsgálat végett kiküldött
64 34| egyéb!~A prefektus arca e mesemondás alatt csupa izzó
65 34| Ráby embere volt az már.~E kudarcot vallott kísérlet
66 35| is azt tette, hogy amint e parancs az alispánnal közölve
67 35| megtette, amit mondott.~E hallatlan vakmerőségre aztán
68 35| csak még” annyit tett, hogy e naptól kezdve mindennap
69 36| úrnak a cinkostársai, akik e levelezést elősegítik?~–
70 36| az üldözői következzenek e szoba lakosaiul.~Csak azért
71 36| rögtön halálfia lesz az úr.~E fenyegető megrohanásra a
72 37| vigyorgott gonosz kárörömmel.~E pillanatban betör az ajtón
73 39| kedvezményezett hely nem volt e folyosón, mert a császár
74 39| állani asszonyruhába bujtatva e derék közvitéz mellett,
75 39| volt a legnagyobb talány e történetben, hogy miért
76 40| vannak emberek, akiknek e nélkül a haza nélkül ez
77 41| egészen bizonyos: vajon e nyakas ember, aki az ő rendeleteit
78 41| főtisztelendőséged fel Budára e zegernye időben, hogy a
79 42| ütköző cselekményekkel. Hogy e vádoló iratokat önnek átadom,
80 42| csak egy árnyékot is talál e vádiratokban, aminek nem
81 42| várni fogok a betöltésével e hó végéig. Odáig meggondolhatja
82 42| csak magában pirulni, mikor e helyrehozhatatlan két gonosz
83 42| emlékezést saját hazájára?~E nehéz lelki küzdelem között
84 42| tenyerével, azt mondá:~– Ami e csomagban írva van, az alfától
85 43| való confrontatio végett.~E confrontatiónak a budai
86 43| itt pedig én parancsolok!~E szónál felugrott helyéből
87 43| oltatlan meszet öntöttek e rá, mikor eltemették.~
88 44| értettem meg.~Laskóy úr e szókra bosszúsan tekintett
89 44| ezt az urak parancsolták.~E szókra Rábyból kitört a
90 44| vagyok én üldözve? Miért e rám mért szenvedések? Miért
91 45| nehéz láncát, úgyhogy az e láncon túl nem léphetett,
92 46| egy álom.~És Ráby Mátyás e vigasztaló evangeliumi szózat
93 48| nem tudja visszautasítani e kedvezést, ápolgatást –
94 49| dörmögé Janosics uram, mikor e szavak után odaláncolta
95 49| Rábynak az utolsó kísérlete.~E naptul fogva a rémítések
96 50| szájában nincs oly erős értelme e mondásnak: „Bocsáss meg
97 50| miként került Fruzsinka e helyre, s mi volt a katasztrófája,
98 51| amikor felszabadította őket e tilalom alól, viszont megtiltotta
99 51| mulatság.~De ne leskelődjünk mi e titokban tartandó jelenet
100 52| kapu lesz a válasz. – S e bezárt kapun belül a kihirdetett
101 53| mosolygott fájdalmában.~E pillanatban trombitaszó,
102 53| hajdúk élesre töltsenek!~E szóknál Rab Ráby összeborzadt.
103 54| annyira el volt fogódva, hogy e szókkal kezdé:~– Tekintetes
104 54| lelke.~– „Király” őfelsége e mai kegyelmes leiratával
105 54| végső szavak már elenyésztek e felkiáltásban:~– Éljen a
106 54| Kegyelmet kaptál! Elmehetsz!~E szóra a legelső érzés az
107 55| történetbúvárt érdekelhetik, aki e rendkívüli ember életviszontagságaiban
108 55| ellen.~S jó sikere volt e találmánynak. Ráby keresztül-kasul
109 55| József már elköltözött e földrül.~A kabinettitkár
110 55| legszegényebb koldus, s minthogy e világtól megválva, az ártatlanul
111 55| után leskelődtek, tele volt e mérges hüllőkkel minden
112 55| kész szavának állni. Végzi e rendelet e szavakkal: „mert
113 55| állni. Végzi e rendelet e szavakkal: „mert amilyen
114 55| részéről kárt okoznak”. E rendelet a hamisan árulkodónak
115 55| szolgáltatnak alattvalóiknak.~E vakmerő szavak után útjára
116 55| láb alól, nemcsak Pesten.~E naptól kezdve minden lépten-nyomon
117 55| fölébredését. Talán érezni fogja e történet olvasásakor a szükségét
|