bold = Main text
     Fejezet                                             grey = Comment text

3001    36   |                   befolyása által idefenn az uraknál, hogy számára a
3002    36   |               Ennek a folyamodásnak aztán az lett a sikere, hogy a hét
3003    36   |              magát, s elesett a folyosón. Az őrt álló strázsa aztán bejött
3004    36   |                  Kemény hideg idő volt. S az ő börtönét nem fűtötték.
3005    36   |                   Mégsem akarta elfogadni az egyre megújított ajánlatokat,
3006    36   |                 megszöktetik. Tudta, hogy az ellenségeitől jönnek azok.~
3007    36   |           befűtötték a szobáját úgy, hogy az olyan lett, mint a sütőkemence.
3008    36   |                  éjszaka úgy világítottak az izzó cseréptáblák, mint
3009    36   |                   Éspedig úgy, hogy utána az üldözői következzenek e
3010    36   |               decemberi napon aztán azzal az örvendetes hírrel jött be
3011    36   |                   igazán a legnagyobb kín az olyan embernek, aki ehhez
3012    36   |              mikor azt a szőrbozótot érzi az arcán berzenkedni. Nem is
3013    36   |                  Nem is viselte azt abban az időben más, csak a rabok.~
3014    36   |                 mint a borbély iránt, aki az arcát ismét beszappanozta!
3015    36   |                   S úgy örült neki, mikor az ujjai hegyével ismét végigsimíthatta
3016    36   |            hegyével ismét végigsimíthatta az állát. A borbély tükröt
3017    36   |                  esztendő óta nem kapott; az ágyára új pokrócot adtak,
3018    36   |                 alhatott.~Éjfél után volt az idő; a rab mély álmát a
3019    36   |            álmodik, olyan csodálatos volt az, amit látott.~Cifra török
3020    36   |                 is volt, és valamennyinek az arca be volt vonva fekete
3021    36   |                szólítsa meg a fantomokat.~Az első közülök aztán először
3022    36   |                 akar innen kiszabadítani, az nem öltözteti az embereit
3023    36   |           kiszabadítani, az nem öltözteti az embereit török ruhába, nem
3024    36   |                császár saját írása.~Azzal az álarcosok vezére egy iratot
3025    36   |                  szokott.~Ráby protestált az elszöktetés ellen.~– Hagyjanak
3026    36   |                 vagy rögtön halálfia lesz az úr.~E fenyegető megrohanásra
3027    36   |                  fel a merénylettel; hisz az üldöző katonaság rögtön
3028    36   |                 hórihorgas fickó felkapta az ölébe, s kirohant vele a
3029    36   |            hallották volna. S aztán végig az udvaron, teljes holdvilágnál;
3030    36   |               holdvilágnál; a kapu alatt, az őrszoba előtt, ahol huszonnégy
3031    36   |                szokott alunni, s aztán ki az utcára, végig az egész városon,
3032    36   |                 aztán ki az utcára, végig az egész városon, anélkül,
3033    36   |           megkérdené, hogy hová igyekezik az a huszonnégy török azzal
3034    36   |                  a huszonnégy török azzal az egy rác leánnyal.~Valóságos
3035    36   |                  Kecskeméti utca végén, s az be volt zárva, azt még ki
3036    36   |                azt még ki kellett nyitni. Az is megtörtént hiba nélkül.
3037    36   |           átjáróutcát elfoglaltak kertnek az irgalmas barátok, hanem
3038    36   |                  kellett volna őrizni, de az azt nem tette, valamint
3039    36   |                   aztán ki lehetett jutni az Alsó-bajor utcán egyenesen,
3040    36   |            Minthogy jelenben ilyen csudát az egész Duna–Tisza mentében
3041    36   |                  leírom, hogy milyen volt az; nehogy valaki azt higgye,
3042    36   |             kötelet a víz felett tartsák, az utolsó ladiknál aztán a
3043    36   |                  fenekéhez volt erősítve, az „Apáca-révnél”, a „Nyulak-szigete”
3044    36   |                kötélen repült aztán a híd az egyik parttul a másikig:
3045    36   |               hidasban, azonnal megindult az.~Ráby reszketett, mint a
3046    36   |                    hogy ha most őtet ezek az ismeretlen elszöktetői bele
3047    36   |                  magát, s azzal vágtattak az óbudai úton elfelé.~Az egyik
3048    36   |          vágtattak az óbudai úton elfelé.~Az egyik kísérőnek mégis volt
3049    36   |                   De ő nem emlékezett sem az arcaikra, sem a neveikre.
3050    36   |                   a neveikre. Lehet, hogy az elméje gyöngült.~Ez a két
3051    36   |                hogy meg ne erőtesse magát az utazásban, a kocsisnak is
3052    36   |             üldözni találják, s utolérik.~Az egyik kísérője, aki magát
3053    36   |               úgyhogy nyolc napig tartott az útja Pesttől Pozsonyig;
3054    36   | sertéskereskedőknek adták ki magukat, s ő az egyiknek a testvérhúga volt.
3055    36   |                    s elmondatták maguknak az egész históriát. Ráby Mátyás
3056    36   |             minden vendéglő ivószobájában az utána küldött currenst,
3057    36   |                  pirosra is ki van festve az arca; s aki nem értett más
3058    36   |               néha egy födél alatt háltak az üldözőikkel.~Ráby kénytelen
3059    37   |                egy állomás volt még hátra az osztrák határig, ahol azután
3060    37   |             tartóztatni Rábyt, mert erről az egyről elfelejtettek gondoskodni
3061    37   |               hadsereget húz össze, aztán az egész vezényletet átveszi
3062    37   |                  vezényletet átveszi majd az öreg Laudon.~Mindebből Rábyt
3063    37   |              Laudon.~Mindebből Rábyt csak az érdekelte, hogy a császárt
3064    37   |                  a császár eszközölte ezt az ő erőszakos kiszabadítását?
3065    37   |         képtelenséget, miután megtörtént.~Az utolsó éjszakára egy kis
3066    37   |              currenst a személyleírással, az ajtóra kiszegezve.~Szegény
3067    37   |               Szegény kis csárda volt biz az, Pozsony és Marchegg között,
3068    37   |                mészáros, aki valószínűleg az éjjel ökröket akar átcsempészni
3069    37   |         átcsempészni a határon. Mellette, az asztalra tehenkedve, falatozik
3070    37   |                öltözött Ráby Mátyással. Ő az egyedüli nőalak a vendégtársaságban.~
3071    37   |                  mintha attul félne, hogy az elvágja a torkát álmában,
3072    37   |                   csaplárné azt ajánlotta az új jövevényeknek, akik paprikás
3073    37   |                 lehúzta a feje, odaborult az asztalra, az arcát a két
3074    37   |                    odaborult az asztalra, az arcát a két karjára fektetve.~
3075    37   |                  megyei pandúrokkal, akik az ő üldözésében fáradtak.
3076    37   |                  kitalálni.~Amint azonban az ajtón kívül a pandúrvezető
3077    37   |                   Egyik megye pandúrjának az üldözött betyárt sem szabad
3078    37   |                szabad tovább kergetni, ha az a „hármas halmon” átszökhetett
3079    37   |                  pandúrok egyenruhájában, az utána jövő pedig a Pozsony
3080    37   |                   Ráby még jobban elrejté az arcát karjai közé, a leányköntös
3081    37   |                amíg szemlét tart fölöttük az egy szál gyertya pisla világánál. –
3082    37   |                   van-e passus?~– Kell is az nekem! Nem megyek én át
3083    37   |                   Kurovics, s fél szemmel az oldalán ülő leányalakra
3084    37   |             Törökországba. Jó kereset biz az.~Ráby könnyebben kezdett
3085    37   |                      Tudom én azt. De hát az urak odalenn elhibáztak
3086    37   |                 haramiavezér Ráby Mátyás. Az urak nagy sebten utánaküldték
3087    37   |                  garas?” Hát persze, hogy az ő személyleírásuk után soha
3088    37   |               fogják el a Rab Rábyt, mert az most olyan sima képű, hogy
3089    37   |               markodat, ha visszahozod.~– Az bizony szép pénz – bizonyítá
3090    37   |                  gazda, nem kend szökteti az én Rab Rábymat éppen, szép
3091    37   |                 fizimiskáját látni!~Rábyt az ájulás környékezte.~Kurovics
3092    37   |                  erős füstöt fújt Rábynak az arca alá, hogy azt a köhögés
3093    37   |               elkiáltsa magát: „Én vagyok az! Mit üldöztök?”~Nagy nehezen
3094    37   |                 és köhögését. Ha felemeli az arcát, ez az ember rá fog
3095    37   |                  Ha felemeli az arcát, ez az ember rá fog ismerni.~Az
3096    37   |                  az ember rá fog ismerni.~Az a gondolata támadt, hogy
3097    37   |                 gondolata támadt, hogy ez az egész egy kicsinált komédia.
3098    37   |        megszöktették, futni hagyták, hogy az utolsó határállomáson, mint
3099    37   |             határállomáson, mint a macska az egérre, rátegyék a körmeiket,
3100    37   |                 egy jéghideg kezet érzett az arca alá csúszni.~Azt hitte,
3101    37   |           kárörömmel.~E pillanatban betör az ajtón a kinn hagyott pandúr,
3102    37   |                   No, vége lett egyszerre az eddigi komédiának! Következett
3103    37   |                   lecsatolták, s azzal ki az ablakon egymás után, amerre
3104    37   |               jutottak már kendtek esőbül az eresz alá! – vigasztalá
3105    37   |                három-négy lövés hangzott, az egyiket egy kis jajgatás
3106    37   |                  hangja. Azután feltárult az ajtó, s belépett rajta Villám
3107    37   |               volt. Se bajusz, se szakáll az arcán; csak a hetyke magatartás
3108    37   |                Pista, odalökve a puskáját az asztalra. – Ennek ugyan
3109    37   |                 gyertya a háznál, csak ez az egy szál? Senki sem szereti
3110    37   |              tizenkét gyertyát felhordani az asztalra.~A betyár folytatta
3111    37   |                   a nótát, s ő dalolta el az utolsó versét, letéve a
3112    37   |              versét, letéve a nagy korsót az asztalra:~Borom is van,
3113    37   |        megismerték egymást. A szép leány, az volt a férj, s a deli legény,
3114    37   |                  a férj, s a deli legény, az volt a feleség.~Ráby megtalálta
3115    37   |                   a betyár nem ereszté el az átölelt alakot. Odasúgott
3116    37   |                menekülnél előlem, fuss ki az ajtón!~Ráby úgy tett. Fruzsinka
3117    37   |                odakünn voltak a sötétben, az asszony megragadta a férj
3118    37   |              beszélgetésre. Nyomodban van az egész vármegye minden pandúrja.
3119    37   |                   pandúrja. Menekülj. Itt az elfutott pandúrok lovai.
3120    37   |                vissza ne jöjj többet erre az Isten átkozta földre! Verjen
3121    37   |                átkozta földre! Verjen meg az Isten, amiért ilyen nyomorulttá
3122    37   |                Villám Pista nagyot vágott az ostorával a lovára, hogy
3123    37   |                  ostorával a lovára, hogy az elkezdett tovairamodni,
3124    38   |                   futni nyolc napig egész az ország határszéléig, ott
3125    38   |                  pandúrok szépen elállják az útját, az utána kiküldött
3126    38   |                 szépen elállják az útját, az utána kiküldött Janosics
3127    38   |              kiküldött Janosics felismeri az álruhában, s ekkor aztán
3128    38   |                leányruhában a „prófétát”. Az a két kísérő is csak azért
3129    38   |                  ki ne törjön a hajtásból az űzött vad, s a maga eszével
3130    38   |                 Villám Pista megjelenése, az már nem tartozott a kicsinált
3131    38   |              komédiához, s el is rontotta az egészet.~Ez a hajtóvadászat
3132    38   |                  olyan ember számára, aki az egész világgal haragban
3133    38   |                 meggyűlölte, hogy eldobta az asszonyruhát, s férfiköntösbe
3134    38   |               akarta visszaadni a tromfot az elhagyott társaságnak, hogy „
3135    38   |             senkinek, ne féljen semmitől, az életet pedig egy gombostű
3136    38   |               kevés, annyira se becsülje. Az ilyen talentumnak aztán
3137    38   |                 Gyöngyöm Miska fejéről, s az övére tűzték ki.~Hát mikor
3138    38   |                   üldözetését, azt mondta az asszony:~– De már ezt nem
3139    38   |                 már ezt nem engedem! Hogy az én szegény uramat így felcsúfolják.
3140    38   |               Mátyás, milyen jó fiú volt! Az Isten is egymásnak teremtett
3141    38   |                  én lettem a férfi, ő meg az asszony. Jertek, fiúk, csináljunk
3142    38   |                   a csapat meghúzta magát az erdőben, csak akkor tört
3143    38   |              megérkezik a Lajtához, s ott az osztrák határőrök kezébe
3144    38   |        zsabrákjára hímzett betűkből, hogy az Pest vármegyei pandúr tulajdona,
3145    38   |                onnan akkor kimenni.~Aztán az a szokása volt beszélgetés
3146    38   |                  pisztolyt fogott, s mint az asszonyságok szoktak a legyezővel
3147    38   |                látod: ennek a pisztolynak az a szokása, hogy ha valakinek
3148    38   |     disznókereskedő!~– Igenis, nem vagyok az.~– Hanem pakulár vagy.~–
3149    38   |                   pakulár vagy.~– Igenis, az vagyok.~– Ha pakulár vagy,
3150    38   |                Ejnye, most mindjárt elsül az a pisztoly! – És aközben
3151    38   |                  ember.~Most Villám Pista az egyik betyárnak intett.~–
3152    38   |                azt a dudát; hadd mulasson az ember egy kicsit kedvére.~
3153    38   |            megszeppent, mikor látta, hogy az élő duda előkerül a szűr
3154    38   |                fát meg a kezedbe kapod, s az ujjaddal billegeted a lyukait!
3155    38   |             betyároknak jött le csendesen az ajtón, s azt dörmögé halkan
3156    38   |               megtudod, hogy tudod.~Azzal az egyik betyárnak a szűre
3157    38   |                  baltáját leakasztva, azt az éle hegyével a két ujja
3158    38   |               Palya elé oly ügyesen, hogy az éppen az élével vágódott
3159    38   |                oly ügyesen, hogy az éppen az élével vágódott bele a padlatba;
3160    38   |                  meg.~Csupa nevetség volt az! Az egyik ember, aki duzzadt
3161    38   |                   Csupa nevetség volt az! Az egyik ember, aki duzzadt
3162    38   |              betyárnak mindig előbbre jár az esze fél lófejjel a pandúrénál.~
3163    38   |                fel többet a baltát, hanem az utolsó hajítás után felkapta
3164    38   |                  után felkapta a puskáját az asztalról, s kiugrott a
3165    38   |           puskázást támasztani, s bevárta az üldözőit puskalövésnyire.
3166    38   |              hátán észrevétlenül átjuthat az osztrák területre.~Ezáltal
3167    38   |               háta mögé került, s elvágta az útját a többi társaitól.~
3168    38   |                nagyot nevetett.~– Kellene az ezer arany? A két pisztolyát
3169    38   |                  S bizony, nem hiába lőtt az. Az egyik paripa egyszerre
3170    38   |                bizony, nem hiába lőtt az. Az egyik paripa egyszerre felágaskodott
3171    38   |        keresztüldobva a fején.~– Nesztek, az ezer arany!~Villám Pista,
3172    38   |                 két pisztolyt visszadugva az övébe, elkezdett a tenyereivel
3173    38   |               volt!~A pandúrok felhagytak az üldözéssel, sűrű köd takarta
3174    38   |               amihez hasonlót megint csak az ős Hunnia pusztái termettek
3175    39   |                 Mellben meglaativc leezen az controlor foliossoot.)~Ráby
3176    39   |                  csak a hómező világított az útjára. A köd az ő menekülését
3177    39   |               világított az útjára. A köd az ő menekülését is elősegítette.~
3178    39   |                 most Fruzsinka csatározik az őtet üldöző pandúrokkal.~
3179    39   |               rosszért, amit tett vele ez az asszony, nem tudta őt meggyűlölni;
3180    39   |                  meggyűlölni; hanem azért az egy jóért, ezért megutálta.
3181    39   |                  be abba a vendéglőbe ott az út mellett, menten elfogják;
3182    39   |                 utazó leányok kószáljanak az országútján; még visszakísérték
3183    39   |         megmenekült leányhoz, s nagy volt az öröme mind a háromnak, hogy
3184    39   |                  megbízottja lehet, s nem az ellenségeinek a barátja,
3185    39   |                fel még Bécsbe is. Ha ezek az üldöző vármegye zsoldosai
3186    39   |                menni, azt tudhatták, mert az első állomáson maga Kurovics
3187    39   |            Rábynak harminc forintot, arra az esetre, ha valami véletlen
3188    39   |                 beköltözött magyar nemes, az apja Mária Teréziától kapta
3189    39   |                  hozzám jönned Zsámbékra, az én portámra; majd meglátod,
3190    39   |                meglátod, hogyan fogadlak! Az udvarom kellő közepén ásatok
3191    39   |                 olyat lakunk belőle, hogy az apád apjának az apja sem
3192    39   |              belőle, hogy az apád apjának az apja sem lakott jobban!
3193    39   |                 olyat iszunk belőle, hogy az apád apjának az apja sem
3194    39   |              belőle, hogy az apád apjának az apja sem ivott nagyobbat.~
3195    39   |                   kezdened, a császárnál, az aztán majd parancsol a policájnak.
3196    39   |                 bírta kiirtani a szívéből az emberek iránti bizalmat.
3197    39   |                  emberek iránti bizalmat. Az csalhatta meg, aki akarta.
3198    39   |                   meg volt győződve, hogy az a Kurovics a legdühösebb
3199    39   |       tisztviselők visszaéléseiről. Pedig az, amit írt, csak egy része
3200    39   |                  bejutni, s ami egyenesen az uralkodó magánirodájába
3201    39   |               hogy a császár megtapogatja az oldalukat, hogy nincs-e
3202    39   |                 két olyan hatalmas bajusz az ajka fölött, hogy a néphumor
3203    39   |               feltűnőbbé tette a huszárt, az volt, hogy ennek a marciális
3204    39   |                   sárga sarkantyús csizma az öltözete. Azon bámult aztán
3205    39   |                   pedig oda se hederített az egész publikumnak, miatta
3206    39   |             érdemrendjével játszani, s ha az nyűgösködni kezdett, összeverte
3207    39   |              hadnagya volt ő annak, mikor az ezrednél szolgált; de ez
3208    39   |                   a mellette álló Rábynak az arcát a kis kezével végigcirógatta,
3209    39   |                   érte:~– Ne nyúlj hozzá, az ebadtához, mert az ujjadra
3210    39   |                 hozzá, az ebadtához, mert az ujjadra ragad a festék a
3211    39   |           gyakrabban látszott felső ajkán az a felvonaglás, ami a kedvetlenség
3212    39   |               Csak akkor napsugárzott fel az arca egyszerre, amint azt
3213    39   |            riktájk! Jön a császár!~S arra az a kis gyerek is utánozva
3214    39   |             huszár, kard, tarsoly, lóding az oldalán, s egy kis gyerek
3215    39   |             szolgálatjára, fölség.~– Kend az a Bankós Balázs?~– Közvitéz
3216    39   |         kapitulációt, fölség;~– Hol kapta az érdemkeresztjét? És miért?~–
3217    39   |                  vágtam ki harmadmagammal az ellenség közül, mikor már
3218    39   |                 Mondja el, hogyan történt az az eset ezzel a gyermekkel?~–
3219    39   |              Mondja el, hogyan történt az az eset ezzel a gyermekkel?~–
3220    39   |                  bennünket a szpáhik. Itt az óbester úr frontba állította
3221    39   |             maradt a futamodó sokaságbul, az ölében cepelt egy kis gyereket.
3222    39   |        rikoltozása nagyon közel hangzott, az asszony, hogy könnyebben
3223    39   |               tudott. Ekkor én azt mondám az óbester úrnak: „Vitéz ezredeskapitány
3224    39   |                 Bankós!” – kommandérozott az óbester. Erre én kiugrattam
3225    39   |               szpáhi jött előre vágtatva, az egyik már nekimérte a dárdáját
3226    39   |                   voltam a gléda közepén. Az óbester úr azt mondta: „
3227    39   |            Helyesen mondta.~– Akkor aztán az óbester úr elébb general
3228    39   |               félj semmit, de nem is félt az egy cseppet sem, még ő kiabált
3229    39   |                törököt világgá kergettük, az asszony is előkecmelgett
3230    39   |                 hát oda. De elkergette ám az óbester úr: „Elmenj te rossz,
3231    39   |                  soha, most már itt marad az, a regement fia lesz! Aló
3232    39   |                  lesz! Aló mars!” Íme, ez az a „regement fia”. Felséged
3233    39   |            Felséged parancsolatjára, akit az óbester úr rám bízott, hogy
3234    39   |                 szabad tennem, mert nekem az óbester úr meg az egész
3235    39   |                   nekem az óbester úr meg az egész regement azt parancsolta,
3236    39   |            harmadik kapitulációban. Jó úr az óbesterem, van gondja a
3237    39   |                katonájára; hanem elteszem az ajándékot, majd jó lesz
3238    39   |              tízszer is.~Csupa tréfa volt az! Hanem Ráby szemében meggyűlt
3239    39   |               meggyűlt a könny a tréfára.~Az járt az eszében, hogy neki
3240    39   |                  könny a tréfára.~Az járt az eszében, hogy neki is jobb
3241    39   |                lett volna ott lenni annál az ezrednél, mint jó katonának,
3242    39   |              József, s aztán elvette tőle az iratot, s anélkül, hogy
3243    39   |                  ők csak ennek a leánynak az asseclái.~– Hát már elvettem
3244    39   |              asseclái.~– Hát már elvettem az instantiáját. Mit akar még
3245    39   |                    Ráby! Hát elment önnek az esze? Honnan kerül ön ide
3246    39   |                 bevitte magával egyenesen az irodájába.~Ott éppen két
3247    39   |                  éppen két fiatal kamarás az iratok osztályozásával foglalkozott.
3248    39   |                  szólt a császár –, minek az a tagadás? Mikor én tudom,
3249    39   |                 igen jól ismerik egymást: az utóbbi időkben nagyon sokat
3250    39   |                   börtönbűzű ruhában, hát az olyan tragikus látvány lett
3251    39   |                  látvány lett volna, hogy az a császár és az egész udvar
3252    39   |               volna, hogy az a császár és az egész udvar mély felháborodását
3253    39   |               hangulatot idézte elő.~S ez az első hatás megmarad. Az
3254    39   |                   az első hatás megmarad. Az egész udvar, az egész Bécs
3255    39   |                 megmarad. Az egész udvar, az egész Bécs város nem a sajnálatot,
3256    39   |                  Bosszúsága keresztültört az arcfestéken.~A császár észrevette
3257    39   |                   Ezzel elővette kebléből az említett tizenkét pontos
3258    39   |               rázta, amíg keresztülfutott az iraton.~– Hiszen igaz, hogy
3259    39   |                  Elém kell hozatni azokat az embereket!~Az egyik kamarás
3260    39   |              hozatni azokat az embereket!~Az egyik kamarás rögtön sietett
3261    39   |                   senki, hogy kik voltak.~Az volt a legnagyobb talány
3262    39   |            hagyták őt hamarább magára? Ha az ellenséges cselszövők megbízottjai
3263    40   |                 dolgoc leznec elbezeelve, az kiket elolwashat, kinec
3264    40   |                maas dolga ninchen.)~Ebben az esztendőben nagy csudatünemény
3265    40   |                   üstökös csillag, nem is az égen, hanem az első magyar
3266    40   |            csillag, nem is az égen, hanem az első magyar újság itt ezen
3267    40   |                   Mert a csudával határos az, hogy támadjon „egy” magyar
3268    40   |                   a szándékkal keljen fel az ágyból, hogy ő ma bizonyos
3269    40   |              publikumtól. De még furcsább az, hogy akadjon egy „másik”
3270    40   |              hiábavaló munkára, hogy amit az első bolond összefirkált,
3271    40   |               maradt meg a padláson? Mert az is kitelik az ilyen gauklertől,
3272    40   |              padláson? Mert az is kitelik az ilyen gauklertől, aki efféle
3273    40   |                    ha valósággal megkapja az ember az újságot tőle, vajon
3274    40   |              valósággal megkapja az ember az újságot tőle, vajon ki áll
3275    40   |              felőle jót, hogy mind igaz-e az, ami abban nyomtatva van?~
3276    40   |                  Akkora formátum volt biz az csak, hogy egy egész évfolyama
3277    40   |                  toaszt a világon. – Amit az újságba kinyomattak, az
3278    40   |                   az újságba kinyomattak, az arra való volt, hogy azt
3279    40   |                  arra való volt, hogy azt az utolsó betűig el kell olvasni,
3280    40   |                  főjegyző járatta; ő volt az, akitől kitelt, hogy ilyen
3281    40   |                  egy hírlapot; untig elég az. Ilyenformán a Mariska leányasszonynak
3282    40   |                 hogy ugyan mi lehet ebben az újságban, hogy azt olyan
3283    40   |          elolvasni? Ő is beletekingetett. Az apja ugyan ezt nem engedte
3284    40   |               volt.~Persze, hogy rá nézve az mind hieroglif volt. Lehetett
3285    40   |                  hieroglif volt. Lehetett az magyarul írva, azért ő nem
3286    40   |                Nem is azt kereste ő ebben az újságban, hanem valami mást.
3287    40   |               hogy ha újság akar lenni ez az izé, hát abban mindennek
3288    40   |                   világon történik. Hanem az, amit ő szeretett volna
3289    40   |                 összeolvasott, keresgetve az összefüggést a maga szűk
3290    40   |                 maga szűk ismerősvilága s az ismeretlen nagy világ között.~
3291    40   |                 betoppant a szobába, hogy az akkor dugta félre a Magyar
3292    40   |                  Nagy-Britanniától kezdve az Alservorstadti színházig
3293    40   |                  Alservorstadti színházig az egész világ eseményeit,
3294    40   |                 szörnyen hallgató embert, az édesatyját:~– Ugyan, édes
3295    40   |               édes jó apám: – rossz ember az a Ráby Mátyás?~– A legjobb
3296    40   |              odább mert menni.~– Hát azok az urak – akik őtet bántják –
3297    40   |                 bámulva tekinte fel rá:~– Az én kedves apám – azoknak
3298    40   |                akik nem igaz emberek – és az ellen, aki jó ember, akit
3299    40   |          igazsággal.~– De hát mi lehet ez az országos ügy, amiben nem
3300    40   |                   most már belemelegedett az ostromlásba, s nem akart
3301    40   |              Istenem! Miért nem csinálnak az okos emberek olyan országos
3302    40   |              Egészen meglepte, megragadta az. A gyermek szavában az őseredeti
3303    40   |         megragadta az. A gyermek szavában az őseredeti igazság nyilatkozott.
3304    40   |            Tárhalmy odateríté Mariska elé az asztalra.~– Tudod, kisleányom,
3305    40   |                   Magyarország mappája.~– Az. – Ez a mi őseink országa,
3306    40   |                 adnod áldozatul, vagy azt az embert, akit legjobban szeretsz
3307    40   |                  ezen a világon, vagy azt az országot, vagy annak kell
3308    40   |                  is magaddal.~Mikor arrul az emberrül volt szó, akit
3309    40   |          gondolhatott volna egyébre, mint az édesapjára?~– No hát – készebb
3310    40   |              bánja azt a földglóbus, hogy az egyik plágájának némi darabját
3311    40   |                   nélkül a haza nélkül ez az egész plánéta nem kell;
3312    40   |                 hogy „nemzet”, hogy mikor az a nemzet szenved, akkor
3313    40   |                   a nemzet szenved, akkor az egyes embernek nem lehet
3314    40   |               testvéreid is, megosztoztok az örökségen, ugyan jó dolgotok
3315    40   |         császárnak igen jó ember. Szívébe az egész emberiség ügyét be
3316    40   |              senki. Nincs egy tisztviselő az országban, aki továbbadná,
3317    40   |                  pincébe lekiáltott hang. Az összes tisztikar, a legfelsőtül
3318    40   |                rést nem lehet neki törni. Az ősi alkotmányt védi minden
3319    40   |              többé. Mi pedig küzdünk mind az ellen!~Hiszen ezt mind nem
3320    40   |                 szegény kisleány; azt, ha az apja is teszi, bizonyosan
3321    40   |                   őelőtte. A kisleány, ha az apja rákócziánus, a „libertás”
3322    40   |                nyakába akasztva, ha pedig az apja császárpárti, akkor
3323    40   |               akar tőlem tudni – folytatá az apa. – Ennek a mi ősi alkotmányunknak
3324    40   |               mozdíthatja el azt. De ezek az igazságtalan rossz emberek
3325    40   |                   a részét képezik, amely az ősi alkotmány megvédelmezésére
3326    40   |           megvédelmezésére együtt tart, s az igaz, jó hazafiaknak természetes
3327    40   |                 mindaddig, amíg a császár az alkotmányt vissza nem állítja,
3328    40   |                   hogysem kezet nyújtsunk az olyan legtisztább lelkű,
3329    40   |              kicsordultáig; mert most már az egész nemzet felgerjedt
3330    40   |                 hadjáratot a török ellen, az orosszal szövetkezve. Ismét
3331    40   |                   hamarább ki tud békülni az elnyomó ozmánnal, mint a
3332    40   |              tőlem, mi okbul illuminálják az ablakokat egy éjszaka egész
3333    40   |                 Most hát értsd meg. Annak az örömére illumináltak egész
3334    40   |               véghetetlen elbúsulást, ami az egész országot felháborítja.
3335    40   |                 protestálva és megtagadva az adót és subsidiumot. S most
3336    40   |              Bécsben nem tudnak semmit. – Az olyan emberek, mint Ráby
3337    40   |                  Mátyás, azt hiszik, hogy az emberiség ügyének, a népszabadságnak
3338    40   |               állapotnak kell lenni abban az országban, ahol olyan emberek,
3339    40   |                  Istennel mindig békében, az igazsággal mindig harmóniában
3340    40   |              mindenki futni hagyja, addig az olyan tiszta lelkű, becsületes
3341    40   |              Egyszer aztán megállt előtte az apa.~– Megértetted-e hát,
3342    40   |                Megértetted-e hát, hogy mi az az országos ügy, amiben
3343    40   |             Megértetted-e hát, hogy mi az az országos ügy, amiben nem
3344    40   |               neve?~A kisleány megragadta az atyja kezét.~– Oh, édesapám.
3345    41   |            figyelmeztetve volt arra, hogy az ő első hivatalnoka Magyarországon,
3346    41   |          helytartótanács elnöke, gróf N…y az ő politikájának nem híve.
3347    41   |                 Mert amíg ez a férfiú áll az ország élén, addig onnan
3348    41   |                 vajon e nyakas ember, aki az ő rendeleteit olvasatlanul
3349    41   |              Nádasdyak, Frangepánok ebben az országban teremnek.~Ez iránt
3350    41   |                 báró megbízatásáról, mint az az útimálháját összecsomagolta
3351    41   |                   megbízatásáról, mint az az útimálháját összecsomagolta
3352    41   |            szervezett titkos policáj volt az, csakhogy nem alulról fölfelé,
3353    41   |           gépezetbe nem akart beleilleni, az vagy úgy járt, mint Ráby
3354    41   |                   hogy ezt a fiatalembert az ő szemmel tartása végett
3355    41   |                   a megbízólevelét átadta az ifjú gavallér, azt mondta
3356    41   |                  szóra! Fél hatra Bécsben az ember le szokott feküdni,
3357    41   |              előtte lapáttal, s hányta el az útjából a havat, ami az
3358    41   |                   az útjából a havat, ami az éjjel esett, az inasa meg
3359    41   |                havat, ami az éjjel esett, az inasa meg vitte a lámpást.
3360    41   |               farkasok is járhattak volna az utcán – ha lettek volna.~
3361    41   |                  utcán – ha lettek volna.~Az elnöki palotában már minden
3362    41   |                minden cseléd talpon volt; az adlatus urat a komornyik
3363    41   |            hálószobájába, aminek a kulcsa az ő zsebében volt, kívülről
3364    41   |                    kívülről levén bezárva az ajtó.~A kulcsnyikorgás ébreszté
3365    41   |        őexcellenciáját álmából, még akkor az ágyban feküdt.~– Ahá! –
3366    41   |                kérem helyet foglalni, ott az íróasztal. Aztán tessék
3367    41   |                 kommoditással.~Kommoditás az igaz, hogy volt elég, hanem
3368    41   |                   veres plajbásszal, amíg az elnök úr felöltözködik.~
3369    41   |                   elnök úr felöltözködik.~Az pedig nagy nyugalommal ment
3370    41   |                  szappant, rögtön sietett az orrát tubákkal bemázolni.
3371    41   |                  korán reggel. Kivált, ha az ember jó nagyot prüsszenthet
3372    41   |                   Keltz Gott!1 – viszonoz az elnök úr. No, Johann, mit
3373    41   |                  hétfőn reggel prüsszent,~Az kikerüli a köszvényt.~Rossz
3374    41   |                van a fölöstököm, mehetünk az ebédlőbe – szól, mindennel
3375    41   |                  fölöstököm jól fog esni.~Az elnök úr opulentiával szokott
3376    41   |             opulentiával szokott étkezni. Az asztalon volt csokoládé,
3377    41   |                    kamarás úr, leülni oda az íróasztalhoz, minden zsenírozás
3378    41   |           Folytassa szépen a munkásságát.~Az étkezőasztalhoz nem invitálta
3379    41   |         étkezőasztalhoz nem invitálta meg az adlatust, hanem ott is készen
3380    41   |               jogánál fogva el akarja azt az ennivalót ragadni az ura
3381    41   |                  azt az ennivalót ragadni az ura elől, amivel az nagyon
3382    41   |               ragadni az ura elől, amivel az nagyon megterhelhetné a
3383    41   |              túrót igyekezik elodábbítani az ura keze ügyéből. Megárt.~
3384    41   |              sanis.” (A sajt és a kenyér, az egészség abból ugyan nyér!)~
3385    41   |                 feljegyezte-e mindezeket?~Az pedig jobb szerette volna,
3386    41   |             kínálta volna meg, mint annak az encomiumával.~– No, mármost
3387    41   |                szóla, a száját megtörülve az elnök úr. – Tessék utánam
3388    41   |                 rapturákat”?~Jegyezte biz az az előtte terpeszkedő papirosra
3389    41   |              rapturákat”?~Jegyezte biz az az előtte terpeszkedő papirosra
3390    41   |              kamarás úrnak egy új tollat.~Az öreg secretárius aztán adott
3391    41   |                  mert odafenn Bécsben azt az urak készen kapják; annálfogva
3392    41   |         mindnyájan nyaláb aktákkal jöttek az elnök urat az ország legkülönbözőbb
3393    41   |             aktákkal jöttek az elnök urat az ország legkülönbözőbb ügyeiről
3394    41   |              felvilágosítani, következett az audienciaadás. Ezt a sok
3395    41   |                   a partvissal, kisöpörni az instánsok után itt maradt
3396    41   |                   komornyik jelenté, hogy az ebéd fel van tálalva.~No,
3397    41   |                 már következtetheté, hogy az elnök úr az ebédre sem invitálja
3398    41   |         következtetheté, hogy az elnök úr az ebédre sem invitálja meg.
3399    41   |             Tessék átsétálni, kamarás úr, az ebédlőbe, velem.~Ez már
3400    41   |            hangzik! A leves ott gőzölgött az öblös tálban, hanem veszedelmes
3401    41   |                 foglalni, kamarás úr, ott az íróasztalnál. Folytassa
3402    41   |                 báró úr megint leülhetett az íróasztalhoz, s csinálhatott
3403    41   |                   fogyasztott el mindent, az ebédnél oly finnyás, oly
3404    41   |               hogy elkergeti. S ezt annak az éhes embernek ott az íróasztalnál
3405    41   |                annak az éhes embernek ott az íróasztalnál végig kellett
3406    41   |                nem akarta azt észrevenni. Az ebédnek is vége lett ilyenformán.
3407    41   |                    kamarás úr, leülni oda az íróasztalhoz, ott igen komótosan
3408    41   |        egyre-másra. Hiszen már négyre jár az idő, s még ő nem ebédelt.
3409    41   |                 vele! Hanem a kopertájára az volt írva, hogy „in militaribus”5.
3410    41   |                   ha gikszert nem ád! Hol az a kréta? Hát in militaribus
3411    41   |                 annak a kamarás úrnak ott az asztalnál prezentálni, ő
3412    41   |                  asztalnál prezentálni, ő az adlatus in militaribus.~
3413    41   |                  oldalra. Olyan írás volt az, mintha egy cserebogarat
3414    41   |                 talik? S végre pedig mind az egész debandált had, hátba
3415    41   |                csendesen, aközben átfutva az „Augsburger Allgemeine Zeitung”-
3416    41   |                még mindig nem adatott meg az engedély az eltávozhatásra.~
3417    41   |                   adatott meg az engedély az eltávozhatásra.~Ez pedig
3418    41   |                   Ez volt a kedves embere az elnök úrnak. Cinikus ember;
3419    41   |                   estéken át eldisputálni az elnök úr. Mind a kettőnek
3420    41   |                    azalatt őexcellenciája az egyiptomiakat iparkodott
3421    41   |        egyiptomiakat iparkodott belevonni az atyafiságba.~A báró úrnak
3422    41   |                    de jó okos”. Semiramis az világosan „szemérmes”, Xerxes
3423    41   |                 tesz, hogy ,„ősi mondás”, az nem ért a filológiához.~
3424    41   |              volna nevetni magát aközben. Az meg éppen szerencsétlenné
3425    41   |       közakarattal elkárhoztatott, amiért az a magyar nemzetet a zsidóktul
3426    41   |                 karikát hányt már a szeme az éhségtül, s még mindig nem
3427    41   |                 goromba a háziúr, hogy ha az egyik vendégét ott tartotta
3428    41   |                  engedje tovább is nyelni az éhkoppot! S őexcellenciája
3429    41   |              tudós volt szokva. Felhoztak az asztalra egy irtóztató nagy
3430    41   |                  hozzá. És semmi egyebet. Az volt az egész vendégség.
3431    41   |                 És semmi egyebet. Az volt az egész vendégség. A háziúr
3432    41   |               háziúr még sót sem engedett az asztalra tétetni azt állítván,
3433    41   |                   fellakomázták ők ketten az egész retek-mamutot, csakúgy
3434    41   |                  harsogott a foguk alatt; az adlatust csak levelező tagnak
3435    41   |             retekből, s aközben elővették az ostáblát, és kijátszottak
3436    41   |                 azt fel sem engedte tenni az asztalra a házigazda; volt
3437    41   |                 őt csendesen dolgozgatni. Az utolsó „schustermatsch”
3438    41   |             nagyon sürgős. Aztán zárja be az ajtót.~A Johann megtette,
3439    41   |               maradt őexcellenciájával. Ő az íróasztal mellett, az elnök
3440    41   |                   Ő az íróasztal mellett, az elnök úr pedig levetkőzött,
3441    41   |                  levetkőzött, és lefeküdt az ágyba alunni. S nem volt
3442    41   |                   szobában.~Reggelig majd az Isten hidege vette meg a
3443    41   |                Mikor fölébredt, azt kérdé az adlatus úrtól:~– No, kamarás
3444    41   |              méltóztatik kérdezni – szólt az fogvacogva, berekedve és
3445    41   |                  kamarás úr. Amilyen volt az egyik nap, olyan a másik.
3446    41   |                    a komornyik kinyitotta az ajtót. De úgy elszaladt
3447    41   |                  elnökénél. Karakán ember az! Nem jó azzal tréfálni!~
3448    42   |              meghfeitetic, mieert zoolnak az prewchkevc olian nagion
3449    42   |                 lakik.~Erre pedig nemcsak az az oka volt, hogy háborítlanul
3450    42   |              lakik.~Erre pedig nemcsak az az oka volt, hogy háborítlanul
3451    42   |                   állapotok.~Érezte, hogy az ő egész tragédiája valami
3452    42   |                 jux” pedig a bécsi népnek az, ami a rómainak a cirkusz.
3453    42   |                    aki belejutott; legyen az szép asszony, hercegnő vagy
3454    42   |                komédiásné, főúr vagy pap; az mindegy, nincs neki kegyelem;
3455    42   |                   Azt látta belőlük, hogy az egymás fejére tóduló világesemények
3456    42   |              fejére tóduló világesemények az ő történetének veszedelmes
3457    42   |                meg alapjaiban, mikor benn az országban új hadjárat előkészületei
3458    42   |              mikor a németalföldi lázadás az osztrák birodalmat egyik
3459    42   |                   a nagy mennykőhullásnak az ideje bekövetkezik, akkor
3460    42   |                 ideje bekövetkezik, akkor az ő szentendrei causáját többé
3461    42   |                  hogy a mennydörgés alatt az ő cirpelésük elvész. Pedig
3462    42   |         Terjedelmes és kimerítő opus volt az, benne a legvilágosabban
3463    42   |                 legvilágosabban kiderítve az egymással kapcsolatban levő
3464    42   |                 ám saját terve; s azáltal az övé egészen másképp üt ki,
3465    42   |                  akinek visszaküldetése s az ország rendes törvényszékei
3466    42   |               ítélő bíró. Neki nem szabad az ilyen dologban részrehajlónak
3467    42   |              ember, lehet, hogy elragadta az ügybuzgalom, talán lobbanékony
3468    42   |             csakugyan összeütközésbe jött az ország kardinális törvényeivel;
3469    42   |              felőle kérdezősködni. Legyen az én hibám, ami eddig történt.
3470    42   |                   Odáig meggondolhatja ön az egész dolgot. Tehát a viszontlátásig.
3471    42   |               hibát a fiatalember, legyen az eltemetve. Az eddigi pályafutásának
3472    42   |         fiatalember, legyen az eltemetve. Az eddigi pályafutásának legyen
3473    42   |                legyen vége; kezdődjék meg az új, más földön, más régióban,
3474    42   |              földön, más régióban, aminek az elmúlttal semmiféle összeköttetése
3475    42   |                  hiheti azt őfelőle, hogy az ő egész történetében lehet
3476    42   |                 Annyira bolond volt, hogy az ember bámulta benne az okosságot.
3477    42   |               hogy az ember bámulta benne az okosságot. Az az egész vádhalmaz
3478    42   |               bámulta benne az okosságot. Az az egész vádhalmaz olyan
3479    42   |            bámulta benne az okosságot. Az az egész vádhalmaz olyan remek
3480    42   |                hogy vajon csakugyan nem ő az az országcsaló gazember,
3481    42   |                  vajon csakugyan nem ő az az országcsaló gazember, aki
3482    42   |                 magát, miután lerántották az álarcot a képéről? Eddig
3483    42   |                    Eddig maga is csak ezt az álarcot ismerte!~Hisz ezen
3484    42   |            vádlevél elolvasása után nincs az a földi bíró, aki őt kegyetlenül
3485    42   |                   ítélje!~Milyen lavinája az összehömpölygetett hazugságoknak!
3486    42   |          könyörögtek, hogy védelmezze meg az ügyüket a hatalmasok ellen! –
3487    42   |                 Bizony nagyon kínálkozott az az elhatározás, hogy a sutba
3488    42   |              Bizony nagyon kínálkozott az az elhatározás, hogy a sutba
3489    42   |           elhatározás, hogy a sutba vágja az egész népügyet, s aztán
3490    42   |                 Rágalmaztatni jó hírnevét az egész országon keresztül?
3491    42   |               minden ellehetne; tölthetné az idejét víg mulatságok között.
3492    42   |             idejét víg mulatságok között. Az orosz Versailles-ban ott
3493    42   |               növésben levő óriás talaján az egyes talentumok is oly
3494    42   |           gúnyhahotája elől? Diadalt adni az ármánynak, a lomha nyers
3495    42   |               nyers erőszaknak? Elismerni az igazságtalanság előjogát? –
3496    42   |                   őt Mariska levele, amit az apja engedelmével írt hozzá.~
3497    42   |           engedelmével írt hozzá.~Ez volt az egyetlen levél, amit Ráby
3498    42   |              levél döntött.~Mert ha ennek az elolvastára azt nem mondta
3499    42   |              árulója?”~„Sárral hajigálhat az egész világ; de ennek az
3500    42   |                  az egész világ; de ennek az egy leánynak meg kell tudni,