1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4255
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
3501 42 | közlékeny nyájasság, itt az aggódó anya szeretete féltett
3502 42 | tanácsaival féltőn betakargat; itt az ábrándos szűz szerelme vőlegényéhez,
3503 42 | galambszárnyú lelkével, míg ezeket az eszméket, amik rá nézve
3504 42 | nemét is megtagadta; fújd el az alakját magad elől, mint
3505 42 | alakját magad elől, mint az elégett papír hamvát, amire
3506 42 | tőle törvény szerint, ha az idézésre nem jelen meg,
3507 42 | istenek vagytok is, mint az olimpiak voltak, én leszek
3508 42 | olimpiak voltak, én leszek az Enkelados, s rátok döntöm
3509 42 | Enkelados, s rátok döntöm az Ossát Pelionnal!”~Szegény
3510 42 | Ráby Mátyás nyalábra fogta az ellene intézett nagy halmaz
3511 42 | ledobta azt a császár elé az asztalra, s ráütve a tenyerével,
3512 42 | Ami e csomagban írva van, az alfától az omegáig mind
3513 42 | csomagban írva van, az alfától az omegáig mind merő koholmány,
3514 43 | millen hatalmass aallat az cethal; de mindazonaaltal,
3515 43 | legnagyobbaknak elmondani.~Az egyik commissarius, Plötzlich
3516 43 | zavargó néptömeg között, hogy az szétfusson, s elhagyja Plötzlich
3517 43 | hiánya volt Plötzlich úrnak; az, hogy Bécsen kívül sohasem
3518 43 | madarat nem látni galambnál, az van az István téren elég;
3519 43 | látni galambnál, az van az István téren elég; a verebet
3520 43 | verebet pedig rég kiirtották az egész környéken, régi tanácsrendeletnél
3521 43 | Mátyásnak. Bölcs antik római az ilyenre visszafordult volna.~
3522 43 | egy hörcsököt vertek fel az odújából. A gonosz állat
3523 43 | olyan vakmerő volt, hogy az üldöző embereknek a szeme
3524 43 | álmábul felzavarták.~Ez az állat is hiányzott Plötzlich
3525 43 | nem merte háborgatni, mert az a magával hozott iratokat
3526 43 | hozott iratokat tanulmányozta az egész úton; hanem odainté
3527 43 | úton; hanem odainté azt az úrforma embert, aki a robotosokat
3528 43 | attul kérdezte meg, hogy mi az a kegyetlen fenevad?~Az
3529 43 | az a kegyetlen fenevad?~Az meg, a jámbor magyar, nem
3530 43 | jámbor magyar, nem volt az egész német szótár birtokában,
3531 43 | szótár birtokában, hogy az igazi nómenklatúrát ki tudta
3532 43 | elébb jól bereteszelvén az ajtót, Ráby bámulva látta,
3533 43 | kardját, s maga mellé fekteti az ágyba.~– Mi a manót akar
3534 43 | keresztül.~– De hát abbul az egérlyukból ott, ni – szólt
3535 43 | hogy „bihászman!”~Azonban az egész ügy, meg kell adni,
3536 43 | emberek.~Este későn volt az idő, amidőn a két bécsi
3537 43 | császár csak nagyobb úr az országban, mint a helytartótanács
3538 43 | lógatta.~– Majd meglátják az urak. Furcsa ember az, nagyon
3539 43 | meglátják az urak. Furcsa ember az, nagyon furcsa. Nem ismerik
3540 43 | nagyon furcsa. Nem ismerik az urak?~– De hát mit csináljunk?
3541 43 | mutatóujjával feltámasztotta az orra hegyét, hogy el ne
3542 43 | halljuk.~– Menjenek fel az urak őexcellenciájához a
3543 43 | Majd én addig becsukom az inquisit-szobába, magamhoz
3544 43 | s két strázsát állítok az ajtaja elé.~– No, az lesz
3545 43 | állítok az ajtaja elé.~– No, az lesz a legjobb.~Ráby Mátyás
3546 43 | legjobb.~Ráby Mátyás tehát az első intrádára mindjárt
3547 43 | szalmakanapé is van, ahová az „inquisit” lefekhetik, s
3548 43 | fel sétáló katona lépését az ajtaja előtt.~A két bécsi
3549 43 | harangszó után nem kódorog az utcán.~Kívántak rögtön őexcellenciája
3550 43 | őexcellenciája elé vezettetni.~Az a „rögtön” azonban nem megy
3551 43 | földglóbus nagyságú fekete retek az utolsó szeletig elfogy.~
3552 43 | bihászman? Mit akarnak az urak?~– Én vagyok Plötzlich,
3553 43 | policájcommissarius Bécsből.~– Hol van az úrnak a titkos jegye?~A
3554 43 | biztos elő tudta azt mutatni.~Az elnök úr leült, s hagyta
3555 43 | álldogálni.~– Hát mit keresnek az urak itt Budán?~– Megbízattunk
3556 43 | gézengúzt! – igazítá helyre az elnök úr.~– Kérem! Ő a császár
3557 43 | császár megbízottja.~– És az én foglyom!~– Azt bátor
3558 43 | Pest vármegyének.~– De az ellen én ünnepélyesen protestálok!
3559 43 | plenipotentiája.~– Tartsa az úr a zsebében, ha ott van.
3560 43 | szónál felugrott helyéből az elnök és csengetett.~A titkár
3561 43 | titkár belépett.~– Menjen az úr a vármegye hajdúival
3562 43 | Ellenállunk.~– Azt próbálják meg az urak! Önöket is vasra veretem,
3563 43 | ilyet!), nosza igyekezett az utcára lejutni, s meg sem
3564 43 | ugye, hogy furcsa ember ez az excellenciás úr?~– Azt hittük,
3565 43 | ha megharagítom.~– S erre az esetre nincsen instrukciónk
3566 43 | a második biztos.~Amire az alporkoláb azt mondta neki
3567 43 | meglátta maga előtt ezt az óriási folyamot, a budapesti
3568 43 | Nagyon szépen – mondá az alporkoláb. – Itt van a
3569 43 | Plötzlich úr.~– Majd meglátja az úr.~A kormányos eloldotta
3570 43 | kormányos eloldotta a láncot, s az egyik evezős eltaszította
3571 43 | ember volt a csónakban, az mind kétfelé feszített lábbal
3572 43 | Olyan mulatság volt ez, hogy az embernek a haja szálai emelgették
3573 43 | félteni! Akinek lógni kell, az nem fullad a vízbe.~S azzal
3574 43 | protocollumot vett föl erről az esetről.~A csónak pedig
3575 43 | Balra” – néha ki is látszott az emberek feje a jégtorlaszok
3576 43 | úr csak azon imádkozott az Úristenhez, vajha összezúznék
3577 43 | Úristenhez, vajha összezúznék az a csónak, s odaveszne Ráby
3578 43 | alá s fel, előre, hátra: az volt a boldogabb, aki rászedhette
3579 43 | Utoljára Plötzlich úr elővette az univerzális nyelvet, megkente
3580 43 | lázsiás tallérral, azért az aztán nemcsak megadta neki
3581 43 | hanem el is vezette őt ahhoz az ajtóhoz, amelyen belül Rab
3582 43 | adtak egy tallért, s azért az megengedte, hogy a commissarius
3583 43 | hogy a commissarius úr az ajtón keresztül beszélhessen
3584 43 | vagyok.~– Mit csinál itt az úr?~– Mulatom magamat a
3585 43 | persze, hogy jó helyen járt; az volt az alispán szobája,
3586 43 | jó helyen járt; az volt az alispán szobája, a II-odiké;
3587 43 | lenyakaztatni.)~– Hogy merték az urak a császár parancsolatja
3588 43 | népének nyelvében.)~– Nem tud az úr németül?~– Igenis szolgálatjára
3589 43 | szolgálatjára nix tájcs.~– Muszáj az úrnak tudni. A császár elrendelte,
3590 43 | alatt németül. Nem tanult az úr?~– Ik bin gelernt.~–
3591 43 | gelernt.~– No, ha tanult az úr, hát beszéljen, ahogy
3592 43 | magyar–német grammatikának az első „gyakorlatánál”; elkezdte
3593 43 | mankmal rot.~– Mást nem tud az úr?~– De igen. A Frühlingsliedet.~
3594 43 | idejöttüknek s haragba jöttüknek az okait, amit megértve, a
3595 43 | egyszer fölkeressék azt az ajtót, melyen belül Rab
3596 43 | tartózkodott, s megújítsák az ajtón keresztül a diskurzust.~–
3597 43 | megnyugtatva távozának. Csak jöjjön az a holnap.~Az megvirradt
3598 43 | Csak jöjjön az a holnap.~Az megvirradt szépen; ők most
3599 43 | helyismerettel compareálának az alispáni szobában a hivatalos
3600 43 | egy kancellistánál, kinek az volt a hivatala, hogy egy
3601 43 | akarunk vele!~– Nem lehet az. Olyan baja van, hogy nem
3602 43 | hozzá bemenni. Azért kell az egész folyosót kifüstölnöm.~–
3603 43 | doktor úr, mindjárt kijön, az majd megmondja.~Nem kellett
3604 43 | Nem kellett rá soká várni; az ajtó nyílt, s jött ki rajta
3605 43 | rajta a vármegye physicusa. Az egyik kezében volt egy hosszú
3606 43 | meg egy zsebkendőt tartott az orra, szája előtt, ami levendulaszesszel
3607 43 | víz volt, s abban elébb az arcát, azután a kezeit meg
3608 43 | doktor nagyot lélegzett az orra elé tartott levendulaszeszes
3609 43 | pestisbe; amivel aztán Rábynak az ügye egészen be lett fejezve.
3610 44 | bebizonittatic, hogi megh az XVIII-ik seculumban anno
3611 44 | tevrteennec wala chvdaac az welaagonn.)~Amit a policáj
3612 44 | dacára a késő éjjeli órának, az egész ellenséges cétus ott
3613 44 | A rézbőrű indiánok, akik az amerikai pampasokban egy
3614 44 | mindez el ne csüggessze. Az ember megszokik mindent;
3615 44 | commissarius; majd hátulköti az a sarkát a sok tekintetes
3616 44 | commissarius urak ott is voltak az ajtaján, s beszélhetett
3617 44 | ajtaján, s beszélhetett velük. Az akkori beszélgetésből sejthette,
3618 44 | Azt mondta, hogy minden, az ország határán kívülről
3619 44 | Mátyást a törvényszék eleibe.~Az eddigi korábbi vallatásai
3620 44 | vármegye börtönéből, és túl az ország határára szökött.
3621 44 | innen elragadták, s akikről az ellene intézett vádlevélben
3622 44 | ellene intézett vádlevélben az állíttatik, hogy már mind
3623 44 | elnök úr haraggal ütött az asztalra.~– Az nem igaz!
3624 44 | haraggal ütött az asztalra.~– Az nem igaz! Az nincs a vádlevélben.~–
3625 44 | asztalra.~– Az nem igaz! Az nincs a vádlevélben.~– De
3626 44 | Valamennyien ütötték az ökleikkel a zöld asztalt.~–
3627 44 | zöld asztalt.~– Jaj, ha az urak ilyen generalmarsot
3628 44 | ilyen generalmarsot dobolnak az asztalon, akkor én nem beszélek
3629 44 | tudomásának kell lenni. Az egyik az a strázsa, aki
3630 44 | tudomásának kell lenni. Az egyik az a strázsa, aki az én börtönajtóm
3631 44 | egyik az a strázsa, aki az én börtönajtóm elé volt
3632 44 | elé volt rendelve, a másik az, aki a három nemesúr szolgálatára
3633 44 | szolgálatára állíttatott az ő ajtajuk elé.~– Ki tudja
3634 44 | név szerint felszólítva az őrjáratból, aki az én ajtóm
3635 44 | felszólítva az őrjáratból, aki az én ajtóm előtt állt, annak
3636 44 | akciót csinált, aminővel az ember azt fejezi ki néma
3637 44 | csak a vállait mozgatta, s az öklével fenyegette Rab Rábyt.~
3638 44 | nyelvét mutatta neki. – Az ostoba!~A két hajdú behozatott.~
3639 44 | aztán Ráby Mátyáson volt az elbámulás sora.~Hisz ez
3640 44 | elbámulás sora.~Hisz ez az ő két kísérője; a két rác
3641 44 | disznókereskedő, nem is az, hanem pomázi földesúr:
3642 44 | még a császár előtt is az oldalánál álltak, s íme,
3643 44 | álltak, s íme, ez a Sipos, az a Nagy. Az utóbbi személyesíté
3644 44 | ez a Sipos, az a Nagy. Az utóbbi személyesíté Kurovicsot.~
3645 44 | neki ezekre hivatkozni?~Az igazságszerető asszesszor
3646 44 | strázsa Rab Ráby megszökésekor az ő börtönajtajánál?~– Igenis,
3647 44 | feleljen a kérdésre! Mi történt az előtt, hogy Rab Ráby kitört
3648 44 | ahogy történt! – unszolá az asszesszor; míg Janosics
3649 44 | A Nagynak pénzt is adott az útra. Azt mondta, hogy ezt
3650 44 | útra. Azt mondta, hogy ezt az urak parancsolták.~E szókra
3651 44 | odadobbantott.~– Íme, hát ez az egész cselszövény ki van
3652 44 | cselszövény ki van derítve! Maguk az urak szőtték-fonták azt
3653 44 | aztán quinquaginta solidos az ilyen hamis tanúnak!~Bizony
3654 44 | tanúnak!~Bizony megkapta az igazmondásért a proverbium
3655 44 | derék, okos ember. Adja elő az egész casust, hogyan, miképpen
3656 44 | hogyan, miképpen történt ez az evasio a tömlöcből.~Nagy
3657 44 | ördög veres dolmányban, s az úgy pofon csapta a farkával
3658 44 | kirepült a tüzes szekérrel az ablakon.~Ráby bámulva nézett –
3659 44 | se legyen!”~– Hallgasson az úr! – rivallt rá Laskóy. –
3660 44 | rá Laskóy. – Nem tanulunk az úrtól törvényt. Nekünk vannak
3661 44 | fel a protocollumba ezt az ügyetlen varázsmesét.~Most
3662 44 | megmondta neki, hogy őellene az okos emberek a bolondokkal,
3663 44 | a silányakkal, a szentek az ördögökkel készek ligát
3664 44 | a császár parancsai, s az emberi józan ész nevében.
3665 44 | után ismét visszahozatták. Az ítélete kész volt.~Sok minden
3666 44 | pallos által.~Mikor azt az ítéletet meghallotta Ráby,
3667 44 | törvényszék! Hallgassanak ki hát az ítélet kimondása után. Hisz
3668 44 | azok lázadók, nem zendülők az ország törvényei ellen,
3669 44 | csak igazságot kértek, s én az igazságot kerestem számukra.
3670 44 | hogy életét védelmezze, s az embertől meg akarják azt
3671 44 | hogy ugyanazt mondták önök az uralkodói hatalommal szemközt,
3672 44 | hatalommal szemközt, mikor az a nemzet jogaihoz nyúlt
3673 44 | szemben, oly szentül bízom én az én védelmemben az önök hatalma
3674 44 | bízom én az én védelmemben az önök hatalma ellenében.
3675 44 | legyek elítélve miatta; az én életem se legyen drágább,
3676 44 | engedték magokat kínozni. De az én vérem szálljon azoknak
3677 44 | szóhoz jutni, mikor Ráby az utolsó szót elmondta. Akkor
3678 44 | őt vinni!”~– Én apellálom az ítéletet!~– Azt lehet. Hanem
3679 44 | is nehéz vasba veretik.~– Az ellen pedig én protestálok!~–
3680 45 | megtanvlivc, hogi mi leegien az az neheez wass?)~Már akkor
3681 45 | megtanvlivc, hogi mi leegien az az neheez wass?)~Már akkor
3682 45 | együtt egy negyedrész mázsa az egész játékszer.~Ezt már
3683 45 | hanem úgy kovácsolják rá az üllőn pöröllyel, mikor le
3684 45 | vitték le a hajdúk Rábyt az udvarra, hogy az utcáról
3685 45 | hajdúk Rábyt az udvarra, hogy az utcáról becsődült a járó-kelő
3686 45 | látványnál a publikum mindig az elítéltnek a pártján van.~
3687 45 | leültették a kövezetre, s az egyszerre megszisszent a
3688 45 | lakatos a nehéz kalapáccsal az első ütést tette a vasbékóra,
3689 45 | vasbékóra, ami a lábával együtt az üllőre volt téve, akkor
3690 45 | nyomorult! Ugyan mit véthetett?” Az asszonyemberek leszedték
3691 45 | azt hajigálták oda neki. Az pedig csak bámult, s nem
3692 45 | segíthetett magán, mert az keresztbe volt békózva,
3693 45 | elbukik a láncaiban.~Hanem az asszonypublikum nem vette
3694 45 | meg a porkolábot szidni. (Az asszonynép vakmerő és rebellis!)~–
3695 45 | gyilkosok! Hóhérok! Gyalázat az! Istentelenség! Így bánni
3696 45 | lábán!~A hajdúk egy része az asszonynépet terelte ki
3697 45 | Egy hajdú, akiben Ráby azt az első strázsáját ismerte
3698 45 | kénytelen volt megállni.~Az a bizonyos hajdú aztán egy
3699 45 | egy négyszöglábnyi ablak az utcára s egy vasajtó a folyosóra,
3700 45 | folyosóra, hatszoros zárral. Az ablakon kettős vasrács volt,
3701 45 | a nehéz láncát, úgyhogy az e láncon túl nem léphetett,
3702 45 | pedig állt két puttony; az egyikben volt az ivóvíz,
3703 45 | puttony; az egyikben volt az ivóvíz, egy egész hétre
3704 45 | fedelére téve a profont, az is egész hétre kiszámítva.
3705 46 | hozzá utat semmi sem, még az egér sem. Ezt a vasajtót
3706 46 | nyitja fel semmi sem, még az arany sem.~De valami mégis
3707 46 | valami mégis megtalálta az utat Rab Rábyhoz – mi lett
3708 46 | Rábyhoz – mi lett volna az egyéb, mint a véghetetlen,
3709 46 | törvényszék feje fölött van az irománytár.~Egyszer vége
3710 46 | fúrás hangjának, s mintha az égből zengene alá, megszólalt
3711 46 | lázbeteg agyának álma volt ez az égi jelenés. Fölnézett a
3712 46 | fölé, de nem látott semmit. Az a plafond, még abból az
3713 46 | Az a plafond, még abból az időből, amikor németek laktak
3714 46 | kopogtatás a feje fölött; s aztán az édes, ismerős hang:~– Szegény
3715 46 | abból a szegletéből, mely az ő feje fölött volt, egyszerre
3716 46 | hosszú nádszál. – Egész az ő fekhelyéig bocsátkozott
3717 46 | fekhelyéig bocsátkozott alá, amíg az összeláncolt kezeivel elérheté.~–
3718 46 | nádszál első cikkét levonta, az, mint egy tok volt ráhúzva
3719 46 | vékony papírlap.~Íróeszközök! Az Alhambra minden eltemetett
3720 46 | Levelét felvitte Bécsbe az Ábrahám zsidó.~Ez a hír
3721 46 | a hideg szobában, aminek az ablakán betódult a februáriusi
3722 46 | neki) nem fogják rányitni az ajtót. Addig eltart a kenyere
3723 46 | meg a vize.~Ennek a hétnek az utolsó napján pedig az történt,
3724 46 | hétnek az utolsó napján pedig az történt, hogy őexcellenciája,
3725 46 | substitutus alispán urat.~Az nem volt baj, hogy Laskóy
3726 46 | menten szabadon bocsátom. Az általa szenvedett károkat
3727 46 | mondani: „bihászman?” Hát az történt, hogy harmadnapra
3728 46 | úgy megvasaltatták, hogy az se kezét, se lábát meg nem
3729 46 | akar velem beszélni. Dehogy az volt a baja! Az első szava
3730 46 | Dehogy az volt a baja! Az első szava az volt hozzám: „
3731 46 | volt a baja! Az első szava az volt hozzám: „Mit tettek
3732 46 | Rábyval?” – Én támaszkodva az uraságotok által nekem intimált
3733 46 | ápolja; mihelyt felépül, az ügye fölvétetik etcetera,
3734 46 | engedte nekem végigfújni az egész litániát, mint valami
3735 46 | vasajtó mögé bezárva, s amibe az utolsó commáig minden olyan
3736 46 | ami vele történt, hogy még az sem volt belőle kifelejtve,
3737 46 | császárhoz másnap mindjárt! Ezzel az emberrel nem bírunk. Az
3738 46 | az emberrel nem bírunk. Az urak valamennyien nem bírnak
3739 46 | a Ráby levelét, kihúzta az óráját a zsebéből, s azt
3740 46 | mondta: „Igazítsa ön a magáét az enyimhez; most háromfertály
3741 46 | és bántatlanul. Aki ennek az én parancsolatomnak haladéktalanul
3742 46 | haza Pestre nagy fúriával.~Az első szava az volt, mikor
3743 46 | fúriával.~Az első szava az volt, mikor a kocsiból kiomlott:~–
3744 46 | Küldjék ide a Janosicsot!~Az rohant szaladva, mind a
3745 46 | azt tette vele, hogy amint az ajtón belépett, megfogta
3746 46 | tarkóját úgy odaütögette neki az ajtófélhez, hogy a két csomó
3747 46 | deputációval, vitték fel az alispáni szobába.~– Nohát,
3748 46 | egyenesen hazakívánkozott.~Az egyik őexcellenciájának
3749 46 | megköszöni azon kegyességét, hogy az ő gyors kiszabadulását kieszközölte.
3750 46 | kieszközölte. Ígéri, hogy ezentúl az ország törvényeihez fogja
3751 46 | császárhoz volt intézve. Az elnök úrnak azt is el kellett
3752 46 | megboldogult rác pópa volt az oka, aki azt a hamis mesét
3753 46 | nem hagyják magukat ezek az urak a bécsi bolondokházába
3754 46 | nyittat, mihelyt kienged az idő. Visszaveszi a Böskét,
3755 46 | otthon! Most is Rab Ráby az, s ott ül a tömlöcében,
3756 46 | Amint Laskóy úr elmondta az uraknak a levélhistóriát,
3757 46 | papiros nála. Szétszedték az ágyát apróra, még a szalmát
3758 46 | plafondon is a zúzmara, hogy az az áruló lyukat betakarta
3759 46 | plafondon is a zúzmara, hogy az az áruló lyukat betakarta eléggé.
3760 46 | kulcslyukon keresztül dugta be az írószereket valaki egy drót
3761 46 | drót segélyével, s ez csak az őrt álló strázsa beleegyezésével
3762 46 | mind huszonötöt csapattak. Az ártatlanok pedig azt mind
3763 46 | mind részesek voltak abban az elszöktetési komédiában;
3764 46 | hagyták a jámbort.~…De hát az a két levél, Ráby Mátyás
3765 46 | Mátyás saját keze írásával, az elnök úrhoz meg a császárhoz?~…
3766 46 | megjelent a vigasztalás angyala. Az ismert módon ismét nyújtott
3767 46 | Ezúttal Ráby sem használta fel az egész papírdarabot, hanem
3768 46 | vérzett.~Megtudta ezt odafenn az őriző angyal, s még aznap
3769 46 | a legényeivel együtt azt az embert, akit egyszer hóhérnak
3770 46 | küszöbét kivegye, aztán az egész ajtót befalazza.~Mint
3771 47 | két levele a császárhoz; az is, amit Kalabusz úr hamisított,
3772 47 | Kalabusz úr hamisított, az is, amit ő saját maga írt.
3773 47 | amit ő saját maga írt. Az utóbbit ugyan egy nappal
3774 47 | el, de extrapostán; míg az előbbi csak a delizsánccal
3775 47 | a vármegyeházat is.~Erre az ünnepélyes alkalomra történt
3776 47 | fog úgy járni Ráby, mint az az orosz archimandrita,
3777 47 | úgy járni Ráby, mint az az orosz archimandrita, akit
3778 47 | ne legyen, nyitva hagyták az ablakokat a folyosón; akkor
3779 47 | köd úgy bevonta zúzmarával az egész falat, hogy nem lehetett
3780 47 | hogy nem lehetett a régit az újtól megkülönböztetni. –
3781 47 | a plafondja csillámlott az apró jégcsapoktul.~A legnagyobb
3782 47 | jégcsapoktul.~A legnagyobb baja az volt ebbül, hogy a meghűléstül
3783 47 | fölötte is, meg rendbe hozni az iratokat valami hányd-el-vesd-el
3784 47 | patkós csizmák kopogtak ott az ő mennyországában. A császár
3785 47 | csapatokat; megvizsgálta az „Újépület” emelkedő falait;
3786 47 | Senki sem volt hivatalos az asztalához. Kinek is lett
3787 47 | lett volna ínye szerint az ő betegek számára is nagyon
3788 47 | röviden végzett evés közben; az írószerek ott álltak a tányérja
3789 47 | mintha valami jólesnék az ínyének; egy fejedelem,
3790 47 | amely szeretné itten. Ezen az asztalon, amelyre most az
3791 47 | az asztalon, amelyre most az ebédjét felhordják, írták
3792 47 | megyéket felszólítják, hogy az ő rendeleteinek elleneszegüljenek.
3793 47 | sem érez együtt vele. Ez az egész világ nem az ő világa;
3794 47 | vele. Ez az egész világ nem az ő világa; ő csak egy kísértő
3795 47 | megértette, aki híve mindhalálig: az is láncra verve itten.~A
3796 47 | még ekkor sem változik el az arca.~Pedig akiben emberi
3797 47 | szokott mosolyogni, mikor az átlátszó aranyon keresztültekint.~
3798 47 | a poharat, anélkül, hogy az ajkát megnedvesítette volna
3799 47 | megnedvesítette volna a borával.~Az urak egymásra néztek.~Megsérteni
3800 47 | ez a szíveket?~Hisz annak az első titka az, hogy „örüljünk
3801 47 | Hisz annak az első titka az, hogy „örüljünk együtt,
3802 47 | sem próbálta víz mellett. Az Úr vacsoráján is bort rendelt.~
3803 47 | vacsoráján is bort rendelt.~Az ilyen mindig józan fejedelemnek
3804 47 | Feleljen ön, mi történt az én kiküldött biztosommal,
3805 47 | Ráby Mátyás úrral?~– Oh, az már régen odahaza van Szentendrén,
3806 47 | hogy mit tudsz. Tudott az valamit!~Egész joviális
3807 47 | joviális derültséggel felelt az meg a császárnak:~– Oh,
3808 47 | börtönben deteneálva (hogy az egyedül üléstől megkíméltessék).
3809 47 | hamisító, aki mindenkinek az írását tudja utánozni. Ez
3810 47 | írását tudja utánozni. Ez az ember cselekszi azt, hogy
3811 47 | meghallott, azt felhasználva s az ő keze vonásait utánozva,
3812 47 | célja lehetne azzal ennek az embernek?~– Igen könnyen
3813 47 | Igen könnyen megérthető az is. Tudva azt, hogy Ráby
3814 47 | mindjárt ebéd után, ezeket az undorító, lélekszomorító
3815 47 | föld alatti odúkba is, ahol az egymásra zsúfolt embertömeg
3816 47 | Ott találta Kalabuszt is. Az éppen a „királyért való
3817 47 | imádságot” recapitulálta.~– Ön az a híres hamisító, aki mindenkinek
3818 47 | hamisító, aki mindenkinek az írását tudja utánozni? –
3819 47 | azonnal felmegy Bécsbe, s ott az udvari levéltári hivatalnál
3820 47 | Igaza volt a császárnak; az ilyen veszedelmes embert
3821 47 | el, amíg „idebenn” volt. Az uralkodó ott találta még
3822 47 | uralkodó ott találta még az egykori rab ágyfejénél Horác
3823 47 | Karcsatájira rá sem nézett. Pedig az sem bánta volna, ha őtet
3824 47 | Mégsem hitt. Látni akarta az egész vármegyeházának minden
3825 47 | börtönéből a Rab Rábyt.~És az egész vármegyeházában nem
3826 47 | is kapott egy kapitányt. Az pedig hallatlan volt egy
3827 48 | kézikönyvben megtalálható az a módja az elefántszelídítésnek,
3828 48 | megtalálható az a módja az elefántszelídítésnek, hogy
3829 48 | nagyfejű barom aztán ezt az utóbbi embert jó barátjának
3830 48 | mortificari! (Ezt én nem tűröm el. Az én védencemet nem engedem
3831 48 | Rettenetes látvány!”~Biz az rettenetes volt. – Az elaszott,
3832 48 | Biz az rettenetes volt. – Az elaszott, megdermedt fogoly
3833 48 | amibe betakaródzék!~Biz az a pokróc is jólesett a Rábynak,
3834 48 | jólesett a Rábynak, mert az hosszú munka, amíg a lakatos
3835 48 | leráspolyozá.~– Istentelenség az, így bánni egy derék, jó
3836 48 | egy derék, jó úrral!~Ez az ember igazán jószívű volt:
3837 48 | tetszett se a darab, se az előadás. Mikor a vasaktól
3838 48 | börtöne. – Ez még paradicsom az elhagyotthoz képest! Van
3839 48 | rab, akkor beszélhetünk az ügyéről.~Hiába is akart
3840 48 | embernek olyan jólesett az a forró, édes tápláló ital;
3841 48 | forró, édes tápláló ital; az utolsó cseppet is kiszürcsölé.~
3842 48 | Miért esik neki olyan jól az, ami édes és tápláló? Miért
3843 48 | kedvezést, ápolgatást – az a „cadaver!”~A lelke csak
3844 48 | itt nem fogja ő hallani az ő angyalának vigasztaló
3845 48 | ott maradt; aközött volt az a szalmaszál, amibe ő azt
3846 48 | tojásos borleves! Mit tud az az angyalhangok balzsamáról
3847 48 | tojásos borleves! Mit tud az az angyalhangok balzsamáról
3848 48 | reményeiről? – Képes elaludni az új börtönben, a kába idegekkel
3849 48 | hangját, mire fölébred – ez az ostoba test!~Ráby csakugyan
3850 48 | látta, mikor fölébredt, hogy az állapotja nagyon megváltozott.
3851 48 | sebeknek.~Bántotta aztán az a gondolat, hogy ezért az
3852 48 | az a gondolat, hogy ezért az enyhülésért éppen Petraynak
3853 48 | gráciához?~Mit locsogott az az ember „az én kliensem”-
3854 48 | gráciához?~Mit locsogott az az ember „az én kliensem”-rül?
3855 48 | Mit locsogott az az ember „az én kliensem”-rül? Miféle „
3856 48 | lett ez a talány fejtve. Az ajtó megnyílt, bejött rajta
3857 48 | magát?~Rábyt úgy undorítá ez az egész hízelkedés, hogy még
3858 48 | úr, mivelhogy én vagyok az úrnak jelenleg a védőfiskálisa!~–
3859 48 | hüledezve. – Micsodám nekem az úr?~– Hát tudja ön, hogy
3860 48 | particularis congregatión az úrnak az ügye előkerülvén,
3861 48 | particularis congregatión az úrnak az ügye előkerülvén, én rendeltettem
3862 48 | én rendeltettem ex offo az úr védőfiskálisául.~Ráby
3863 48 | védőfiskálisául.~Ráby erre felugrott az ágyábul, s ledobta magárul
3864 48 | mértékben érdekelve van az általam emelt vádpontokban?
3865 48 | Ráby le sem tud szállni az ágyárul. Könnyen elbánhatott
3866 48 | elbánhatott vele.~– Lássa az úr, milyen igazságtalanná
3867 48 | a rosszindulat? Tudhatná az úr, hogy ezt kívánja a törvénykezés
3868 48 | vicefiskális; ugyanaz, aki az urat a statárium előtt fejvételre
3869 48 | kell fiskális! Magam is az vagyok. Különb, mint önök
3870 48 | magamat. Nekem nem kell az önök által substituált védelem.
3871 48 | foglak védelmezni, hogy annak az alapján elítélhessenek?
3872 48 | csak a falnak rohansz, míg az én replicám olyan finoman
3873 48 | hogy annak a nyomán nincs az az incarnatus táblabíró,
3874 48 | annak a nyomán nincs az az incarnatus táblabíró, aki
3875 48 | Elébb felolvasom előtted az egész védelmet. Hallgasd
3876 48 | szép védelmi replicát, amit az ő nevében készített a számára
3877 48 | védőül kinevezett fiskális. Az a nagy halmaz írás az ő
3878 48 | fiskális. Az a nagy halmaz írás az ő processusa volt.~Igazán
3879 48 | históriát – összekeverték az igazat a nem igazzal olyan
3880 48 | süthetett keresztül, s végül az egész „eltagadhatatlan”
3881 48 | fertálytelkes gazdának, meghagyatván az elkövetett bűn oroszlánrésze
3882 48 | meghalt rác pópának, ki az egész merénylet titkos mozgatója
3883 48 | nagy dicsőséggel tette le az írást, azt mondá neki:~–
3884 48 | mondá neki:~– Hát azt hiszi az úr, hogy én mindezt az alávalóságot
3885 48 | hiszi az úr, hogy én mindezt az alávalóságot elfogadom a
3886 48 | parasztokra, s bemocskoljam az emlékét egy tiszta lelkű
3887 48 | ki már meghalt? Nem érzi az már, akármit beszélnek felőle.
3888 48 | ki harminccal; csak olyan az a parasztnak, mint mikor
3889 48 | aláírom! – kiálta a rab, kezét az égre emelve; pedig úgyis
3890 48 | Ölessetek meg! De amíg az én lelkem parancsol ezeknek
3891 48 | lelkem parancsol ezeknek az én csontjaimnak, addig semmi
3892 48 | vesz arra, hogy megtagadjam az én becsületemet, s szemébe
3893 48 | becsületemet, s szemébe köpjek az igazságnak!~S az indulat,
3894 48 | köpjek az igazságnak!~S az indulat, az akaraterő oly
3895 48 | igazságnak!~S az indulat, az akaraterő oly energiát kölcsönzött
3896 48 | felugrani, sebesült lábaival az asztalhoz rohanni, kiaszott
3897 48 | aztán Petray is megkapott, s az a kettőjük keze között szerencsésen
3898 48 | nagy lármára összeszaladt az egész ház.~Laskóy úr volt
3899 48 | egész ház.~Laskóy úr volt az első, aki a szobában megjelent.~–
3900 48 | Laskóy úr. – Hol vannak az ötvenfontos vasak?~Csak
3901 48 | vasak?~Csak azon múlt, hogy az első alispán (derék, humánus
3902 48 | humánus ember) a múlt évben az ötvenfontos bilincseket
3903 48 | tovább a vármegyét; verjék rá az urak maguk a vasat, ha akarják;
3904 48 | akarják; én nem nézhetem ezt az istentelenséget! Megyek
3905 48 | őket.~Felhajtották aztán az egész várost lakatos után.
3906 48 | Pilisről a cigánykovácsot, az megtette.~Mikor így visszavitték
3907 49 | Negyvennyolcadik fejezet~(Az utolsoo leweel és a tinta,
3908 49 | rá.~Rábynak feltűnt, hogy az a kenyér valami fehér porral
3909 49 | besötétült, megjelent börtönében az, ami ez odút a gyönyörök
3910 49 | gyönyörök sanctuariumává tette, az az alakot öltő hang, mely
3911 49 | sanctuariumává tette, az az alakot öltő hang, mely ha
3912 49 | bele egy nádszálba? – Oh, az asszonyi leleményesség kitalál
3913 49 | Tápszernek holnapig elélni elég az. Olyan kevés kell egy szegény
3914 49 | egy szegény rabnak.~De hát az ital? Annak is kitalálták
3915 49 | eljött hozzá a jó szellem.~Az az erős szellem, aki egy
3916 49 | eljött hozzá a jó szellem.~Az az erős szellem, aki egy galamb
3917 49 | leány képében megharcolt az erősek, a hatalmasok egész
3918 49 | táborával, s ha azok kimondták az ő szerettére: „El kell neki
3919 49 | makacs volt! Ha elhagyja az őrangyala, őnála nélkül
3920 49 | császárhoz.~Amint megszáradt az írás, ismét összegöngyölítette
3921 49 | bízhatott. Azt súgta neki, mikor az ágya körül kotorászott:~–
3922 49 | dobta. Ez volt Rab Rábynak az utolsó kísérlete.~E naptul
3923 49 | csörömpöléssel nyílt föl az ajtaja, s Janosics negyedmagával
3924 49 | azt a kemény embert, ha az urak nem tudják! – szólt
3925 49 | kend a kötelességét. Itt az izzó harapófogó. Csipkedje
3926 49 | a rémülettül. Amint ezt az elnyomorodott alakot meglátta
3927 49 | én meg nem kínzom, ha ezt az egész vármegyeházát nekem
3928 49 | úgy ráncigálta ki egymást az ajtón, kölcsönösen szitkozódva.~
3929 50 | fejezet~(Kibenn kevwetkezic az legeerzeekeniebb chapaass
3930 50 | legeerzeekeniebb chapaass az rab feieere.)~A rabnak mindenre
3931 50 | ha egy nap vagy több nap az ő oltalmazó angyala nem
3932 50 | angyala nem jöhetne el, az ő táplálékát lenyújtani.
3933 50 | fekete kenyérbe lyukat fúrt az ujjával, s abba dugta bele.
3934 50 | megfagyott jeget elrakta az ágya alá. Hosszú tél volt,
3935 50 | Hosszú tél volt, megmaradt az ott elolvadatlan. Egy kis
3936 50 | furfanggal igyekezett nyújtani az életét. (Qui habet tempus,
3937 50 | Egyszer aztán bekövetkezett az, amitől előre rettegett.
3938 50 | Egy egész nap elmaradt az édes vigasztaló hang odafönn.~
3939 50 | beéri.~Másnap sem jött el az édes vigasztaló szózat;
3940 50 | kínos asszonyi nyögést, s az ilyen hang megöli az álmot.
3941 50 | s az ilyen hang megöli az álmot. Úgy szorítá a szívét
3942 50 | csakugyan végképp elcsendesült az a nehéz nyögés odafenn.~
3943 50 | jelent meg.~Rab Ráby már az utolsó darabka csokoládét
3944 50 | legmélább fajait, hogy az embernek marokra fogják
3945 50 | mint a nyitott könyvből. Az arca elárulta az egyetlen
3946 50 | könyvből. Az arca elárulta az egyetlen sebhető részét
3947 50 | odacsípni a tüzes harapófogóval az elevenjére.~Megtörülte a
3948 50 | Isten nyugosztalja meg az ártatlan teremtést!~A rab
3949 50 | azon a hármas páncélon. Az ő angyala meghalt.~A porkoláb
3950 50 | eredt könyörgést bocsáta föl az egek urához, a földi ködökbül
3951 50 | imádság nem tisztítja úgy fel az útját az emberi bűnökből
3952 50 | tisztítja úgy fel az útját az emberi bűnökből sűrűsödött
3953 50 | mint mi is megbocsátunk az ellenünk vétetteknek!”,
3954 50 | mint a Rab Rábyéban – mert az, akit ma az ő feje fölött
3955 50 | Rábyéban – mert az, akit ma az ő feje fölött elénekeltek,
3956 50 | feje fölött elénekeltek, az, akit ma innen temetni vittek,
3957 50 | vittek, nem Mariska volt, az ő védangyala – hanem Fruzsinka,
3958 50 | védangyala – hanem Fruzsinka, az ő hűtelen hitvestársa; aki
3959 50 | dolgunk, akinek szintén sietős az útja.~Ez a nagy ember gróf
3960 50 | nagyméltóságú úrral? S hogy az a gyászdal odafenn nem Mariskának
3961 51 | fejezet~(Egi nagi vrnac az ev tragoediaia elmondatic.)~
3962 51 | azt fel kell jegyeznünk az igazság kedvéért, hogy ez
3963 51 | ez a megmérgezési szándék az ő bárdolatlan lelkének a
3964 51 | lelkének a szüleménye volt; az uraknak nem volt arról semmi
3965 51 | a fejedre a szentenciát. Az pedig nem más, mint a keserves
3966 51 | szája, mind eleibe rakják az asztalra dosztig!~Ráby tapasztalá
3967 51 | borbély, s megborotválta az arcát; hanem egyúttal lenyírta
3968 51 | lenyírta a haját is kurtára.~Ez az „utolsó” toalett.~Nem séramóráztak
3969 51 | amelyik be volt fűtve. Az volt siralomháznak elkészítve.
3970 51 | siralomháznak elkészítve. Az asztalra fel volt rakva
3971 51 | tájon terem?~Mert hát itt az a dicséretes szokás uralkodik,
3972 51 | a jó rácürmös, méhser és az alamázia sem marad el. Igyék
3973 51 | odatolta a rakott asztalt az ágya mellé, hogy elérhessen
3974 51 | elhívatták, s felvették az úrvacsoráját.~Janosics komoly
3975 51 | ez is jó. Ne válogasson az a papban, aki úgyis pokolra
3976 51 | jó volt, neked is jó lesz az, Ráby!~Ah, tehát ez az a
3977 51 | lesz az, Ráby!~Ah, tehát ez az a fráter Paphnutius, aki
3978 51 | aki mindjárt le is ült az asztal mellé, s bort töltvén
3979 51 | hogy szabadíthatna téged az meg a pokoltól, mikor maga
3980 51 | hiába kérezkedel fel, mert az nem visz fel a mennyországba.
3981 51 | rettenetes pompájukban, az alvilágnak minden ördögeit
3982 51 | hányta Rab Rábynak a maga és az ősei minden eredendő bűnét;
3983 51 | delikvens ily méltó büntetést az egektől! Nem másért mérte
3984 51 | földönfutóvá tenni. Így járnak mind az istentelenek, az Antikrisztus
3985 51 | járnak mind az istentelenek, az Antikrisztus fogdmegei.~
3986 51 | veres barátok kolostorának az arany- és ezüstedényeit,
3987 51 | Neki csak tudni kell, aki az Antikrisztus szolgálatában
3988 51 | dühbe hozta Rábyt, hogy az elkezdett az ökleivel dörömbölni
3989 51 | Rábyt, hogy az elkezdett az ökleivel dörömbölni az asztalon,
3990 51 | elkezdett az ökleivel dörömbölni az asztalon, hogy vigyék vissza
3991 51 | csak azért sem nyitotta ki az ajtót késő estig, ami a
3992 51 | ínye ellenére; meg levén az asztal rakva mindenféle
3993 51 | a vízbe fúló kapkod.~Hát az bizony nagy utat tett meg.
3994 51 | excellenciáddal.~Ez a szó bántotta az elnököt.~Ő nagy dignitárius
3995 51 | már tudni, hogy „hová”?~Az elnök arca rákveresre gyulladt.~–
3996 51 | levelet a borítékjából, s az írást maga elé tartá. A
3997 51 | vármegye hatóságának, melyben az felszólíttatik, hogy nemes
3998 51 | homlokához ütögetve. – Odadobni az üszköt a puskapor közé.
3999 51 | Felforgatni fenekestül az egész országot. Egy nyomorult
4000 51 | ember miatt. Oh, oh! Mégis az az ember ölt meg engem! –
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4255 |