Fejezet
1 3| senkihez. Akármilyen tekintetes urak jöjjenek hozzá, azoknak
2 4| rakának. Csak másnap keltek az urak útra, akkor sem igen korán,
3 5| tapasztalatra jött, hogy az ifjú urak nagy elkeseredésükben szintén
4 5| S mikor azt látod, hogy „urak” beszélnek egymással, ne
5 5| elvágtatott.~Alig távoztak el az urak a kastélyból, midőn egy
6 5| küldve van. Így csak nagy urak levelezhetnek egymással,
7 6| szállni mind a magyarországi urak meg a deputatusok. A veres
8 6| Marci öcsém, tudod, az urak azért vezetik a maguk protocollumait
9 6| protocollumait rác nyelven, hogy az urak meg ne értsék.~Mely elmés
10 6| magát, addig mi vagyunk az urak ebben a városban, meg minden
11 6| ládakulccsal a kezünkben olyan urak vagyunk a magunk városában,
12 9| lekenyerezzenek ezek az urak; hanem hogy az elnyomott
13 9| akárkik legyenek is azok az urak, akiket bennük találok.~
14 12| segélyemre. A vármegyei urak, ha renitenskednek, majd
15 14| Az olyan kákabélű városi urak, mint az első meg a második
16 14| korán tetszett érkezni, az urak még tanácskoznak; hanem
17 14| bécsi jó társaságokban. Urak és úrhölgyek sok kellemes
18 14| áldozatba került; mert a többi urak diskurzusában nem lett volna
19 14| módon – gondoskodni.~– No, urak, de már erre a nagy evésre
20 14| táblabírón kívül mind nőtlen urak, akik azért járnak a házhoz,
21 14| annak a kútforrását ezek az urak, akik itt az asztalnál ültek,
22 15| otthon marad, aki a nagy urak előtt szépen befogja a száját:
23 16| sietett fel a tanácsházba. Az urak mind együtt ültek már a
24 17| tette, hogy mikor a vendég urak eltávozának, elővette az
25 17| azt mondja, hogy nagyságos urak lettünk.~Fruzsinka észrevette
26 17| kéne még az iskolában, az urak azután megbiztatták, hogy
27 20| megtörténhetik. Ezek közül az urak közül az egyiket választhatod
28 20| megegyeznek a secundáns urak. Hanem az időre nézve van
29 20| elég lesz.~A katonatiszt urak a romokon kívül megkötötték
30 20| valami jutott eszébe.~– Urak! Háromszor lőttetek egymásra.
31 20| lenni.~– Mégis jön hát!~Az urak felkeltek a gyöprül, ahol
32 20| beszéltek azokkal többet a tiszt urak.~Persze azzal se nyertek
33 21| előle.~– No, megálljatok!~Az urak elrabolják a feleségét,
34 23| korán megéheztek a velencei urak!~– Bizonyosan belenyertek,
35 23| mulatnánk gavallérosan; az urak már elfoglalták a cigányt;
36 23| egyszer az egyik hadd húzza az urak nótáját, aztán meg a másik
37 23| dolgot.~A nemes reoccupáló urak aztán a munka bevégeztével,
38 24| hevében észre sem vették az urak, hogy egy harmadik is odaszármazott
39 25| excellenciás és tekintetes urak közül kik és melyek vannak
40 26| beszélhessek velük, mint az urak megérkeznek. Isten áldja
41 26| van a házban, nemcsak az urak.~– Ez a gyilkos! Emberölő
42 28| szegény emberekre. Mikor az urak lopnak meg rabolnak, azt
43 28| vármegyeházban lakó tisztviselő urak konyháira a vizet fel szokták
44 30| ilyen rendet tartanak az urak a börtöneikben? Amely nap
45 30| az uraknál? Nem tudnak az urak ilyen veszedelmes fogolyra
46 30| megszabadíttassék, s azonnal a nemes urak tisztességes fogházába átvitessék.
47 31| lábán.~– Pálinkás jó reggelt urak, úrfiak, válogatott cigánylegények!
48 32| sürgés-forgás támadt a nemes rab urak szobájában. Hajdúnék jöttek
49 32| kell mondanom, hogy a rab urak kosztja hetenkint háromszor
50 32| parancsolat, hogy a rab urak ne csapjanak olyan nagy
51 34| a fiskális meg táblabíró urak parancsolnak. Ez mégis könnyebb
52 34| azok. Előkelő hivatalos urak voltak azok, kik a prefektusnak
53 34| Nevezetesen maguk az adós urak. Azok megsejtették, hogy
54 34| csak vallaná meg, amit az urak odafenn ki akarnak tudni
55 34| belőle kicsikarni azok az urak? – kérdezé ártatlan fejcsóválással
56 34| vallott kísérlet után az urak katonai erővel tértek vissza,
57 37| Tudom én azt. De hát az urak odalenn elhibáztak valami
58 37| haramiavezér Ráby Mátyás. Az urak nagy sebten utánaküldték
59 39| eléjük a leányalakot.~– No, urak, hát ismerik-e ezt a kisasszonyt?~
60 40| mert menni.~– Hát azok az urak – akik őtet bántják – igazságos
61 41| mert odafenn Bécsben azt az urak készen kapják; annálfogva
62 42| kicsinálta.~A pesti és budai urak sem késtek ám a maguk vádiratát
63 43| lógatta.~– Majd meglátják az urak. Furcsa ember az, nagyon
64 43| nagyon furcsa. Nem ismerik az urak?~– De hát mit csináljunk?
65 43| halljuk.~– Menjenek fel az urak őexcellenciájához a palotájába,
66 43| bihászman? Mit akarnak az urak?~– Én vagyok Plötzlich,
67 43| álldogálni.~– Hát mit keresnek az urak itt Budán?~– Megbízattunk
68 43| Azt próbálják meg az urak! Önöket is vasra veretem,
69 43| kitisztult; a commissarius urak átcsónakázhattak Pestre
70 43| lenyakaztatni.)~– Hogy merték az urak a császár parancsolatja
71 43| tőle megkérdezni.~A biztos urak mentek egyenesen Ráby tömlöcajtajára.
72 43| nem füstöltette.~A biztos urak rémedezve bámulták ezt a
73 44| reá ébren; Laskóy, Petray urak és a többi; Janosics uram
74 44| Másnap reggel a commissarius urak ott is voltak az ajtaján,
75 44| zöld asztalt.~– Jaj, ha az urak ilyen generalmarsot dobolnak
76 44| Azt mondta, hogy ezt az urak parancsolták.~E szókra Rábyból
77 44| ki van derítve! Maguk az urak szőtték-fonták azt ellenem!
78 44| De hát, uraim! Tekintetes urak! Végig lehet hallgatni egy
79 46| emberrel nem bírunk. Az urak valamennyien nem bírnak
80 46| hagyják magukat ezek az urak a bécsi bolondokházába becsukatni!~
81 47| megnedvesítette volna a borával.~Az urak egymásra néztek.~Megsérteni
82 48| vármegyét; verjék rá az urak maguk a vasat, ha akarják;
83 49| azt a kemény embert, ha az urak nem tudják! – szólt a porkoláb
84 53| egész vármegyeházára is. Az urak az egész éjet tanácskozással
85 54| otthon sem voltam akkor, az urak ketten fogták körül az esküdtet,
86 54| amit elejbém adtak…~A derék urak fertelmesül összevesztek,
87 54| s azt mondta:~– Menjünk, urak! Aki tiszta ember, ezekkel
88 54| patália van odafenn! Az urak összevesztek egymás között,
89 54| félek én, Janosics uram. Az urak nem ölik megy egymást; hanem
|