Fejezet
1 1| kellett viselnie, azt is mindjárt az elején megmondjuk.~Még
2 4| hajábul.”~– Ugye?~– Ugye? Most mindjárt convincálva lesz a delikvens!
3 6| Megálljon kee csak, majd mindjárt megbecsülöm a kee szekerét,
4 6| a kezét a két kulcsra, s mindjárt nyitva volt a láda.~Szabad
5 7| annak a veres köpönyegét, mindjárt odament hozzá, kikérdezte,
6 7| csak várjon egy kissé, majd mindjárt bejelenti a császárnak.~
7 9| No, ha azt akarod, akkor mindjárt tudok neked egy arravaló
8 9| törvény követeli a feleséget. Mindjárt vesz egyet. Hej, pedig csak
9 10| éppen; de azt mondta, hogy mindjárt visszajön; csak tessék felsétálni
10 10| háta mögé.~– Akkor én aztán mindjárt kisasszony lennék! Tessék
11 11| fiamat. Szép tehetségedet mindjárt felismertem, s azt mondtam,
12 11| hivatalnokokat fogadjunk el, ha mindjárt a szenteket hozná is ide
13 12| belépőt őexcellenciája. – Mindjárt készen leszek, s akkor szolgálatodra
14 13| Ráby úrhoz. Paprika uram mindjárt azon kezdé, hogy ilyen úrnak
15 13| magyarázni, hogy volt, mint volt. Mindjárt kitalálta, hogy nem jótékony
16 15| két különböző dolog. Hát mindjárt meglássuk. Csak azt kérdem,
17 15| tiszttartóság vacantiában, mindjárt beleülhet, vagy ha úgy tetszik,
18 17| Mikor aztán a piacra kiért, mindjárt megtudta, hogy mi az.~Verbunkosok
19 17| tettek,~Hej, aki áldotta! Már mindjárt rászedtek.~Verje meg az
20 17| majd hazakerül megint. Hisz mindjárt letelik az; az ember észre
21 17| kisbíró! Azt mondom, hogy most mindjárt kieblábolj innen, hazáig
22 17| Atyaúristen, azután a fia, azután mindjárt a magyar huszár, azután
23 17| neki, nem bánom; beviszem. Mindjárt a lovak után látok.~Azzal
24 17| ülőre: „No, most iszunk mindjárt nagyot, kegyes uram!”~Ráby
25 18| Törvények szerint az, aki mindjárt az első felszólításra késznek
26 18| alá, s szűr volt rajta. De mindjárt ráismertem a hangjárul,
27 18| csak egy szavába kerül, s mindjárt nem kerül semmiféle juramentumra
28 18| Kitakarodjatok innen mindjárt! Ugyan, édes tekintetes
29 19| ajtót, azt hitte, hogy most mindjárt megeszi.~– Miért hagytátok
30 19| elutazott, a tekintetes asszony mindjárt levelet írt, idehívatta
31 19| orrát. Az angol bokszírozók mindjárt a szemét ütik ki az embernek,
32 20| felkérni.~– Hát jól van. Ezen mindjárt áteshetünk. A fegyverekre
33 21| legyen betöltve a törvény; ha mindjárt ennek következtében úgy
34 21| hát belőle igazi nevetés!~Mindjárt a nagybátyján akarta megpróbálni
35 21| szorítani. – Hájszen kieresztem mindjárt.~– Gyere ide, Böske! – szólt
36 21| s azt mondja, hogy nekem mindjárt muszáj kell menni a városházára.
37 22| torkukra megyünk!~Másnap mindjárt felutazott Bécsbe.~Nem is
38 22| Böskének azt mondta, hogy majd mindjárt szekeret küld a bútorokért,
39 24| hogy vason kísérnék be. Mindjárt postakocsit rendelt magának.~
40 24| lesz itt neked kutya porció mindjárt.”~Nem is igen jól érezte
41 24| applicatiót. Azért nem kell mindjárt a császárhoz szaladni pátensért.
42 26| ember nem küldhetett neki mindjárt pénzt, amikor meg volt szorulva,
43 26| uradalom pallosjoggal bírt.)~Mindjárt a legelső csoportban megismerte
44 27| látod, hogy haragba jöttél! Mindjárt tudtam, hogy megharagszol
45 28| tömeget. – Majd nem ugattok mindjárt! Én is tudom azt jól. Olyan
46 28| salétromos kútvize, hát akkor mindjárt az első gondolatja az volt,
47 28| plajbászt is.~– Lesz itt mindjárt egész kancellária – monda
48 30| jött.~– Magában? Eressze be mindjárt.~„Ő” volt az; hát ugyan
49 31| magasztalta, s amint felébredtek, mindjárt rákezdték. Néha már az ágyban
50 33| hinné az ember, hogy most mindjárt levágja a németet az utolsó
51 33| lesz itt furcsa ordítás mindjárt. Készen voltam rá, hogy
52 33| nekem az odajövetelével. Én mindjárt az első órában igyekeztem
53 35| belépett a börtönbe, a „Hanzi” mindjárt készen volt a megszólítással: „
54 35| magán; az ilyen kék szemeken mindjárt meglátszik a sírás. Az apa
55 36| acta tenni. Őexcellenciája mindjárt, ott a császár jelenlétében,
56 37| száz pandúrnál. Lesz itt mindjárt mulatság a kendtek szép
57 38| Disznókereskedő.~– Most mindjárt egy fogad bánja meg! Nem
58 38| kérem alássan.~– Ejnye, most mindjárt elsül az a pisztoly! – És
59 38| állj ki csak ide a középre. Mindjárt megtudod, hogy tudod.~Azzal
60 39| olyan ám, mint Pest; itt mindjárt beírják a nagy könyvbe,
61 40| lábának vasba kerülni.~– Most mindjárt megértetem a kisleánnyal,
62 41| Bihászman! Tehát holnap mindjárt munkába akar állani a báró
63 41| mondta rá a báró úr, hogy ha mindjárt fejét veszik, sem ismer
64 43| tehát az első intrádára mindjárt csak egyszerre azon vette
65 43| excellenciás úr?~– Azt hittük, hogy mindjárt széjjeltép bennünket.~–
66 43| német műszót. Megtanulta mindjárt.~A „Luláj machen” abból
67 43| urat láncra veretni. Most mindjárt vegye le a békóit, s bánjék
68 43| megnyugtatá, hogy holnap mindjárt megtörténik a confrontatió;
69 43| Odabenn van éppen a doktor úr, mindjárt kijön, az majd megmondja.~
70 44| Gézengúz! Fogd be a szádat mindjárt! Egy szó se legyen több!~
71 45| pogányabbak vagytok!~– Ejnye mindjárt! – kiálta Janosics uram,
72 45| megszeppenve, hogy most mindjárt megpüföli ez a sok asszonynép. –
73 45| Ez éppen a legjobb volt.~Mindjárt a törvényszék terme mellett
74 46| írni a császárhoz másnap mindjárt! Ezzel az emberrel nem bírunk.
75 46| Nohát! Őexcellenciája mindjárt ott kopertába tetette a
76 47| rendkívüli ember nem utálta, mindjárt ebéd után, ezeket az undorító,
77 51| komoly képpel ígérte, hogy mindjárt hoz neki egy papot. Alig
78 51| kívül megkapnak egyet, csak mindjárt vágják le a fejét. József
79 51| kálomista papot? Majd én most mindjárt szaladok Dabasra prédikátorért!
80 51| barátot a siralomházba, aki mindjárt le is ült az asztal mellé,
81 52| drágalátos szép madár! No, majd mindjárt lekopasszuk rólad a cifra
82 52| szólt Janosics nevetve, s mindjárt fel is kötötte a saját nyakára.~–
83 55| siess, testvér! Van idő. Mindjárt kész lesz a reggelid. Behozták.
|