Fejezet
1 1| őtet Pestre, s ha azt kérdi tőle, hol van Pest, átküldi a
2 3| ember ellensége, akár kér tőle valamit, akár hoz valamit.
3 3| ha valaki megszabadítaná tőle! De szívesen megadná neki
4 4| a négy ló mind megijedt tőle, s elkezdte a kocsit ragadni,
5 5| nem neked való; kipotyog tőle a fogad. A csizmámat is
6 6| gallérjába, s azt nem kérdené tőle, hogy „Hát a porciós könyv
7 7| odaadni. A commissio azt várta tőle, hogy majd ezrével adja
8 9| virágaiból szaporítson! Ha kértek tőle magot, azt ugyan nem tagadta
9 9| nemcsak az, hogy keserű lesz tőle a szád, de olyan nyavalyássá
10 9| olyan nyavalyássá leszesz tőle, hogy megihatod utána az
11 9| azt mondják, hogy „Orrod tőle fokhagymás!”~– Erre is gondoltam:
12 9| vele. Az adósságban elveszi tőle az egész lelkét, s egy garast
13 9| a te praetextusod elüti tőle a pálmát. Megházasodol,
14 10| öreg tudott már valamit. Tőle kérdezősködtek a rácok,
15 10| mikor másodszor kérdezte tőle, hogy itthon van-e a főnótárius
16 12| be hozzá, az háttal jött tőle kifelé. Öt órakor szokta
17 14| elfutott, ki meggyógyult tőle.~Mindenki nevet rajta, csak
18 14| csak görögül sem beszélt tőle, pedig azt várták, hogy
19 14| innen? – kérdé Fruzsinka tőle, és szavai kergették; de
20 16| utolsó kanál lisztet is tőle kellett kérni a szolgálónak.
21 17| aztán még azt is elhúzták tőle, ami eddig kijárt neki.
22 17| háromféle dézsmát szednek tőle, az még mind tréfa volt
23 18| törvényszék esküt követelt tőle. Hagyományos szokás szerint
24 18| Mikor aztán azt kérdezték tőle, hogy ráismer-e ebben az
25 19| teszed, ha menekülni akarsz tőle, minél előbb; mert ez az
26 20| hogy elégtételt kérjek tőle. Ő nem fogadta el a kihívást,
27 20| agyonüt.~– Nem kell tartani tőle – monda Ráby. – Jó Lazzarino-csövek
28 21| mint törvényes férj, a tőle elmenekült feleség visszaadatása,
29 21| szerecsika megtette; de tartott tőle, hogy nem állja meg a dolgot
30 21| biz én, mondok: Nem volnék tőle idegen; csak azt tudnám,
31 21| magammal hordtam; koppant tőle az álluk!~Erre a szóra a
32 21| Juj! Az Isten őrizzen meg tőle!~– Nohát, úgy járjon el
33 22| bútort árulsz itten? – kérdé tőle tréfásan az úr.~– Micsodát
34 22| mi történt itt? – kérdezé tőle Ráby.~– Hát csak az történt,
35 23| elég szép leereszkedés volt tőle, aki Bocskay Istvántól nyerte
36 24| Nagy vigyázatlanság volt tőle, amit tett; de nem tudom,
37 25| részeltetik. – Hiba volt tőle pedig ezt tenni; mert ha
38 26| gazdáját.~Ráby azt kérdezte tőle, hogy ki hozta azt a szőlőt?~
39 26| kerülik a beteget. Félnek tőle. Minden rosszat reáfognak.
40 26| oda?~– Ezt én is kérdeztem tőle, azt mondta: a vicispán.~–
41 28| Rábyhoz ért, azt kérdezte tőle gúnyosan:~– Nos, hát hogy
42 29| ismerős, a Naderer elvárta tőle, hogy szolgálatát meg fogja
43 29| átadta az izenetet, s átvéve tőle a Rábynak küldött cédulát
44 31| küldenek neki.~– Fulladjon meg tőle!~A porkoláb aztán otthagyta
45 32| számára, elfogadná-e azt tőle a pokol fenekéről!~Csak
46 33| urat még csak a hideg leli tőle; de én már az „orrommal
47 33| álltuk, a cimboráim elszedték tőle az óráját, erszényét, én
48 34| még csak azt sem kérdezték tőle, hogy meddig szándékozik
49 34| odafenn ki akarnak tudni tőle.~– S ugyan mit akarnak belőle
50 35| megcsípve a csőrével, azt kérdé tőle: „Matyi bácsi, mit csinál?”~
51 36| porkolábot megkötözik, elveszik tőle a kulcsokat. Ráby urat kiszabadítják.~
52 37| és a tüsszögés erőtette tőle. Azon volt, hogy felugorjék,
53 39| József, s aztán elvette tőle az iratot, s anélkül, hogy
54 40| megkapja az ember az újságot tőle, vajon ki áll felőle jót,
55 40| ostromlásba, s nem akart tőle tágítani.~– De hát, én Istenem!
56 40| aztán te is megszabadulsz tőle meg a testvéreid is, megosztoztok
57 42| végighallgatta őt, s aztán elvette tőle a vastag munkálatot.~– Át
58 42| Erdélyben elválasztanak tőle törvény szerint, ha az idézésre
59 43| a palotájába, s kérjenek tőle rögtön kihallgatást. Önöket
60 43| leszünk. Csak nem ijedünk meg tőle. De mi történik addig nemes
61 43| Azt nem tudom. Tessék tőle megkérdezni.~A biztos urak
62 44| ártó szerszámot elszedtek tőle, órát, pugilarrist, plajbászt,
63 46| spectabilis, azt kérdezte tőle: „Nohát, adott-e a császár
64 48| meggázolt papiros csupa vér lett tőle.~Ez már aztán a végső dühbe
65 51| és italt, hadd halna meg tőle! A megmaradtat minden este
66 51| szusz.~Akkor azt kérdezte tőle: – Lesznek-e a pokolban
67 52| a lövéstől, amit kapott tőle.~– Bekerültél hát, drágalátos
68 55| szenvedéseit, s akkor azt kérdezé tőle, hogy volna-e bátorsága
69 55| Ez iratban bocsánatot kér tőle és minden alattvalójától,
70 55| végveszedelme lesz.~Nem félt tőle; kívánta a vizsgálatot.~
71 55| palatinushoz, s követelte tőle a becsületbíróság ítéletét.~
72 55| vele, hogy megszabaduljon tőle a világ.~Mindig panaszkodott
73 55| zarándokol. Így nem kértek tőle útlevelet.~Passauban azután
|