Fejezet
1 2| oldalszobában van jelen Fruzsinka kisasszony, a prefektus unokahúga.
2 2| unokahúga. Jól megjegyzendő: „kisasszony”, nem „leányasszony”, ami
3 2| hogy a szolgabíró úr és a kisasszony nem indifferens kérdések
4 2| erősen folyik. Fruzsinka kisasszony végre egy gyöngéd kérést
5 2| botokat helyettem.~Fruzsinka kisasszony nevetett, aztán előlépett
6 2| a helyettesét.~Fruzsinka kisasszony kihajolt az ablakon, folyvást
7 2| odacsúsztatott az ablakon kihajló kisasszony kezébe.~Azt a valamit Fruzsinka
8 2| Azt a valamit Fruzsinka kisasszony, amint ismét a függöny mögé
9 2| hegedültök minekünk”.~Fruzsinka kisasszony egy utolsó kézszorítással
10 3| arcszínének.~Mert Fruzsinka kisasszony, bármilyen szép délceg alak,
11 3| prefektus úr, s ha Fruzsinka kisasszony felé pillant, a fejét csóválja,
12 3| iratkát, amit Fruzsinka kisasszony csúsztatott a kezébe az
13 3| jó szeme volt.~Fruzsinka kisasszony megnyomta a lábát az asztal
14 3| Hanem hát ez Fruzsinka kisasszony bénéje: ez az ő javadalma;
15 3| szépnem iránt. Fruzsinka kisasszony, a ratifikáció alatt, szemérmesen
16 4| a vendégeitől.~Fruzsinka kisasszony is együtt kártyázott a férfiakkal
17 4| A tíz aranyat Fruzsinka kisasszony által csempésztette a házigazda
18 4| bácsi – tréfált vele a kisasszony –, hogy az útban el ne vegye
19 4| szintén egyike volt Fruzsinka kisasszony udvarlóinak. „Lébekotty!”
20 4| ellen, amivel Fruzsinka kisasszony uramöcsémmel correspondeál,
21 4| volna, mintha Fruzsinka kisasszony mindazokhoz férjhez akarna
22 4| elrejtvén azt Fruzsinka kisasszony a medaillonjába; de nihilominus
23 4| kezemben volt, odajön hozzám a kisasszony fekete pudlikutyája, a Pamina,
24 4| megtenné? Dictum, factum. A kisasszony nem nézett oda, el volt
25 4| tincset, s azt csúsztatám a kisasszony bársonypuha tenyerébe, azt
26 4| már ember ilyet? – A szép kisasszony keblében az arany medaillon. –
27 5| érte a portót.~A Fruzsinka kisasszony stafétájában semmiképpen
28 5| olvasni a levelet.~Fruzsinka kisasszony kifizette a postást, meghagyta
29 5| inquietálja deliberatiómat, amit a kisasszony előtt sincerment detegálok.
30 5| leghumbleabb complimentjaimat a kisasszony~Henrik von und zu Lievenkopp.”~
31 5| zu Lievenkopp.”~Fruzsinka kisasszony, amint a levelet megérté,
32 5| nagy dér-durral Fruzsinka kisasszony, s bevágta az ajtót maga
33 5| ez, aki érti.)~Fruzsinka kisasszony azonban ezúttal békében
34 5| fegyvereit magához vette, s a kisasszony társaságában elcsörtetett
35 5| lórul!”~És így Fruzsinka kisasszony egy füst alatt három jótettet
36 5| nyugodalmat.~Hogy pedig Fruzsinka kisasszony mind a három imádója iránt
37 10| felsétálni szépen, odafenn van a kisasszony, az szívesen látja a tekintetes
38 10| nekem csókoljon kezet – egy kisasszony.~– Kérem: én nem vagyok
39 10| Kérem: én nem vagyok kisasszony.~– No, hát én sem vagyok
40 10| Akkor én aztán mindjárt kisasszony lennék! Tessék leülni, kérem.~
41 10| illik meghallani, hogy a kisasszony meg a látogató úrfi miről
42 14| kapitánya. – Aztán van egy házi kisasszony is, aki egy „superbe donzelle!”,
43 14| nagyobb véleménye lenni a házi kisasszony felől: aki már a nagy trakta
44 14| letette azt úrnője lábához.~A kisasszony pedig, kecses meghajlással,
45 14| Rousseau-ról, mint más falusi kisasszony a tiszttartóné fejkötőjéről;
46 14| virágokra áttérve, Fruzsinka kisasszony azt is elárulta, hogy a „
47 14| találtak benne. Fruzsinka kisasszony egy télizöld-ágacskát tört
48 14| társalgásnak. Fruzsinka kisasszony Ráby Mátyás kíséretében
49 14| asztalon volt.~Az új vendéget a kisasszony bemutatta a régieknek, akivel
50 14| asztalnál odaültették őt a kisasszony mellé jobbrul. Az egész
51 14| egész asztalnál Fruzsinka kisasszony mindig csak ővele társalgott:
52 14| ivományt!~Pedig hát Fruzsinka kisasszony finessze volt az egész.
53 14| fejbe.~Éppen csak Fruzsinka kisasszony egészségére nyúlt a tokaji
54 14| meghallgassuk Fruzsinka kisasszony bájos éneklését a clavicordium
55 14| meghallgattatik Fruzsinka kisasszony éneklése és klavírozása,
56 14| zongora körül, amíg Fruzsinka kisasszony valami románcot bájos hangjával
57 14| egyedül, akkor Fruzsinka kisasszony becsapta a kótát, s felkelt
58 14| elolvasni ezt!~Fruzsinka kisasszony mind a két tenyerét arcára
59 14| önnek: fusson ön innen!~– De kisasszony, a szavak, amiket ön hozzám
60 14| hogy most már odaült a kisasszony mellé, s kivéve annak a
61 15| elmondanunk, hogy Fruzsinka kisasszony szemeiben tűz volt, Mátyás
62 15| hogy mi járatban van: a kisasszony kezét kéri.~E szóra Nepomuk
63 15| tiszttartóság; hanem csak Eufrozina kisasszony szeretett személye, én leányt
64 15| titokban sír miattam. – Nem, kisasszony, mikor idejöttöm után felismertem
65 15| válaszát kérem.~Fruzsinka kisasszony nem felelt neki mást, mint
66 21| feje vétessék, Fruzsinka kisasszony ellen pedig, hogy az a férjének
67 30| excellenciás uram. Egy fiatal kisasszony.~– No, most kellenek nekem
68 39| nevét sem tudják.~– Ez a kisasszony: Ráby Mátyás.~Arra a két
|