Fejezet

 1     5|      csikót adja ide, aztán mehet Isten hírével.~Táblabíró úr nem
 2     5|           világot, hogy az „Adjon Isten jó napot” azt teszi franciául,
 3     5|          Hochwohlgeborenhez. Mars isten úgy capricirozta magát,
 4     6|        contribvitocrvl ees eigebb Isten chapaasairvl, weegezetre
 5     6|         Mind rézpénzzel fizetnek. Isten ellen való vétek volna adóba
 6     6|         de mivelhogy ezt feltenni Isten ellen való vétek volna,
 7     6|     megint szaporodott; de hát az Isten áldása hol maradt! Az eklézsia
 8     6|    meglesz az jövő esztendőre, ha Isten éltet bennünket. Ezt még
 9     7|      kendnek az igazsága. Mármost Isten áldja meg. Sok a dolgom.
10     7|              Nincsenek adósságai? Isten a világ felett. Bécsi úrfi
11     9|           módi hábitusban. Hozott Isten, öcsécském!~Azzal nyalábra
12     9|           te csak nyaggasd, ahogy isten tudnod engedte.~– Már hisz
13     9|       tele van panasszal a szája; Isten aki segíthet rajta; jön
14     9|        jön árvíz: hát ki tehet az Isten csapása ellen? Köd megüti
15     9|    elöljárói visszaéléseket is az Isten csapásai közé számítja,
16     9|           korábban érjék, mint az Isten elhozza rá a maga Lőrinc-napját;
17    10|          Cancionalét”.~– Szent úr Isten! A Cancionalét! A jó Heltai
18    10|      kikísérte az ajtóig.~Ott az „Isten áldja meg” szónál kezét
19    10|        nem következett el soha.~– Isten áldja meg! – rebegék egymásnak.
20    10|       igen jó szó. Mert megáld az Isten minden embert; de arról
21    10|        minden embert; de arról az Isten sem tehet, ha sok ember
22    11|       Aztán eltolta őt magától. – Isten veled… Bár sohase látnálak
23    12|     játssza-e még Codrust? Bizony Isten, egy foga sincs már. – Hanem
24    13|          asztalon. Azt is mind az isten adta.~Kár volt Ráby úrnak
25    13|           azt mondja rá, hogy „Az Isten adta hát.” – Ez a praxis.~
26    14|           kiüríté a poharát:~– Az Isten éltesse a vitéz kapitány
27    14|         kiitta rá a poharát.~– Az Isten éltesse a tekintetes főszolgabíró
28    14|       szolgabíró.~Új hahota.~– Az Isten éltesse a Gyöngyöm Miska
29    14|       bíró uram iszik híven.~– Az Isten éltesse a tekintetes doktor
30    14|           kedvet helyreütni.~– Az Isten éltesse a tekintetes „hityimityimatyimókus”
31    17|        felrakják a gerendákat. Az Isten áldja meg az urat, hogy
32    17|        legvénebb koldus.~– Boldog Isten! De hát hol ennek az orvossága?
33    17|  nyomorult népünknek a sorsát? Az Isten áldja meg érte! De hát mármost
34    17|           rászedtek.~Verje meg az Isten a mészáros bárdját!~Minek
35    17|         szépen, igaz barátságból. Isten áldjon meg, pajtás!~Marci
36    17|        kocsislegénynek? – No hát, Isten neki, nem bánom; beviszem.
37    18|      III-ik parancsolat tiltja az Isten nevét hiába fölvenni, s
38    18|      negyedíziglen áll bosszút az Isten; de az ő nevének megszentségtelenítője
39    18|         meg egy ember miatt, s az Isten nevei között a Jehova, Elohim,
40    18|        őket sújtja majd amiatt az Isten haragja; az egész község
41    18|        bosszúállásokat, amiket az Isten az ő nevének megbántására
42    18|        ami aztán mindegy, mert az Isten a kimondott átkot mégiscsak
43    21|           Most elmehetnek a felek Isten szent hírével!~Ráby Mátyás
44    21|        egyszerre: „Ejnye, hogy az Isten büntessen meg adta kis ördögöcskéje,
45    21|    vármegye tömlöcéből.~– Juj! Az Isten őrizzen meg tőle!~– Nohát,
46    26|         mint az urak megérkeznek. Isten áldja meg, bátyám! Láttam
47    26|           fel. Ne légy bolond! De Isten uccse, nem mégy a másvilágra
48    27|          Szervusz, pajtás! Hozott Isten! Gyere, ülj ide közénk harmadiknak!”~
49    27|         jaj, dehogy iszom! Bizony Isten, nem iszom ma. Ezer bocsánatot
50    31|    ragadná el innen mind a kettőt Isten! rá nézve is, azokra is?
51    33|        határidő, akkor áld meg az Isten azzal a nagy szerencsével,
52    33|       elfogdosta. Kegyelmes szent Isten! Az volt aztán a tatárjárás,
53    33|         erdőben. Hahaha!~– Bizony Isten, van oka az úrnak kacagni –
54    37|     vissza ne jöjj többet erre az Isten átkozta földre! Verjen meg
55    37|     átkozta földre! Verjen meg az Isten, amiért ilyen nyomorulttá
56    38|            milyen jó fiú volt! Az Isten is egymásnak teremtett bennünket.
57    41|        szobában.~Reggelig majd az Isten hidege vette meg a kamarás
58    44|         nem vétettem se ember, se Isten, se a magyar nemzet ellen.
59    46|           mikor kopogtatást hall. Isten irgalma legyen önnel! –
60    46|     végébe.~– Köszönöm! Megvan!~– Isten áldása legyen önnel – hangzott
61    48|       coelum clamat!” (Mindenható Isten! Minő látvány! Szegény Ráby!
62    48|         mélyen meg nem alázhat se Isten, se ördög, hogy a magam
63    50|        temették el ma szegénykét! Isten nyugosztalja meg az ártatlan
64    54| felszabadult a szó! S kimondhatom Isten és ember előtt, hogy jaj
65    54| substitutus vicecomesnek, hogy az Isten ellen való vétek, amit ő
66    54|         közé visszatérő lelket.~– Isten hozzon vissza, szegény Ráby
67    55|     császárhoz:~„Uram! Mielőtt az Isten szigorú ítélőszéke előtt
68    55|       volna szükségem. Én csak az Isten elé apellálhatok már, aki