Fejezet

 1     3|    vállrángatás a felelet.~Pedig az a Petray Péter szolgabíró igazán
 2     5|             detegálok. A múlt héten a Petray Judlium úrral (aki egy charmant
 3    19|            várlak. – Régi hű barátod, Petray.”~Ráby szemei most már megszűntek
 4    19|               úr” címzésből sejthette Petray, hogy az nem jóban töri
 5    19|          akart elítélni.)~Mikor aztán Petray kastélyának ebédlőjében
 6    19|            Ismeri az úr ezt a levelet~Petray felpattant.~– Phű! Micsoda
 7    19|         kardot.~– Ugyan, húzd már ki.~Petray hozzá is fogott, mégpedig
 8    19|         kardnak, Ráby fogta a tokját, Petray fogta a markolatát, úgy
 9    19|        párbajt se látott még a világ! Petray mérges volt.~– Vigyen az
10    19|   bokszermalmot a két öklével, hogy a Petray nem győzte bámulni.~Nagyon
11    20|           gondoltam, tovább kitart.~– Petray szolgabíróhoz mentem legelébb,
12    21|               az actiót. A szolgabíró Petray ellen, hogy annak feje vétessék,
13    21|        pontosan órára a sedria előtt. Petray is megjelent. Hanem Fruzsinka
14    21|            árulni a levágott fejeket.~Petray, a vádlott, végighallgatá
15    21|            Akik most is élnek – szólt Petray komoly ábrázattal. – Itt
16    21|               Igen, igen! – bizonyítá Petray. – Ne is tessék tagadni,
17    21|        falsificatumok-e a Ráby contra Petray és Petray contra Ráby processusban
18    21|               a Ráby contra Petray és Petray contra Ráby processusban
19    21|           Mátyás úr követelheti nemes Petray Péter úr ellen, hogy „adulter
20    21|          amittat”2, avagy pedig nemes Petray Péter úr az 1599 : 3 szerint
21    26|           lássa, mikor Lievenkopp meg Petray benéznek az ablakán – s
22    26|               aztán Laskóy táblabíró, Petray szolgábíró és Zábváry prefektus,
23    27|              benyit hozzájuk az ajtón Petray szolgabíró.~Ráby Mátyás
24    27|          elszöktetőjére haragudjék.~A Petray Péter nagyon megszontyolodott
25    27|          tódítá meg a csúnya beszédet Petray –, a számat se koptatnám
26    27|             kedélyes hangon mondta el Petray szolgabíró, hogy az asztalnál
27    27|            jöjjön, igyék egyet velük.~Petray azonban nem fogadta el a
28    27|               udvarán leszállították, Petray szolgabíró azt mondta a
29    33|          szálka volt a szememben az a Petray szolgabíró. Átkozott szép
30    33|              Pest vármegyében, mint a Petray sógor, mikor rágyújt a dikcióra,
31    33|               derék, bátor ember az a Petray; hogy az milyen hatalmasan
32    33|              sohasem hallja meg, amit Petray uram beszél; aztán aki csak
33    33|            volna meg. Előttem beszélt Petray, a pátens ellen, szokás
34    33|               a pipázóba átmentünk, a Petray odajött hozzám, s megkínált
35    33|             nem ismert. Mikor aztán a Petray szolgabíró a sedriák végeztével
36    33|               mint tudni méltóztatik, Petray szolgabíró úr védszárnyai
37    33|            ennek az lett a vége, hogy Petray, megtudva az egész casust,
38    33|       mindennap összeverekedvén. Néha Petray három nap sem mehetett ki
39    34|            napon levitette őt magához Petray úr (aki most a tiszti ügyészi
40    34|              a levelet azután elküldé Petray Péter Zabváry prefektus
41    34|              akkor aztán visszaküldte Petray úrnak a Ráby hamis lázító
42    34|               megint „Kyrie eleison!”~Petray úr és consortesei még nem
43    34|           bocsátották a községházába.~Petray megkísértette hatalmas declamatori
44    35|           pörében elnökölt a sedrián, Petray, a főfiskus és Margari,
45    44|               várt reá ébren; Laskóy, Petray urak és a többi; Janosics
46    48|             hallott.~Laskóy Bálint és Petray Péter spectabilisek verekedtek
47    48|              a láncokat! – parancsolá Petray úr, amit a lakatra járó
48    48|           magát a szegény rab – mondá Petray, elhelyeztetve őt új fekhelyén. (
49    48|        tojásos borlevest – parancsolá Petray úr –, s a párolgó borleves
50    48|           ajtó megnyílt, bejött rajta Petray úr; egy hajdú kísérte, roppant
51    48|          nekem legnagyobb ellenségem?~Petray csak mosolygott ezen a kifakadáson.
52    48|             szelídebben: fogva a szót Petray, s tegezve a rabot. – Azt
53    48|               fogod rá mondani: „Ez a Petray Péter derék, nagylelkű ember
54    48|             Igazán remekmű volt, amit Petray felolvasott előtte; remeke
55    48|             méreg.~Mikor vége volt, s Petray nagy dicsőséggel tette le
56    48|          védheti magát, mert meghalt…~Petray úr nagyot nevetett erre.~–
57    48|        kiaszott kezeivel megragadni a Petray által olvasott replicát,
58    48|         olvasott replicát, amit aztán Petray is megkapott, s az a kettőjük
59    48|             aztán a végső dühbe hozta Petray urat. Elkezdett ordítani
60    48|              veszett ember! – kiabált Petray Péter. – Megátalkodott gonosztevő! –
61    49| megkísértették rajta, hogy rávegyék a Petray által készített vallomás
62    54|           fente a fogát, az volt maga Petray Péter.~– Igazság! Úgy van! –
63    54|             ménküt! Hát Laskóy úr meg Petray úr?~– Úgy szidják egymást,