1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1702
bold = Main text
Fejezet grey = Comment text
1 1 | valósággal Rábynak hítták, s ugyanazon akták szerint
2 1 | címerrel és jurisdictióval, s maga sem tudta, hogy melyik
3 1 | az átküldi őtet Pestre, s ha azt kérdi tőle, hol van
4 1 | városbírónak. Egy magyar szabó s egy magyar csizmadia vitte
5 1 | mint ma a hírlapi kacsákra, s a Deák Ferenc utca hosszában
6 1 | portékáikat a házakhoz hordaniok, s a Zsidó utcán kívül kötelezve
7 1 | veres köpenyeget hordani, s nehogy a szerezsánokkal
8 1 | aki zálogot tudott adni, s ha nem fizetett, ott veszett
9 1 | élőszóval a bíró előtt, s az úgy igazította azt el,
10 1 | keblében Magyarország-címerrel, s attól fogva tilalmas volt
11 1 | voltak minden prókátornál. S a törvény jogot adott a
12 1 | tabularis fiskálisok ültek meg, s ha értették a dolgukat,
13 1 | akiknek a kis baj is nagy baj, s akiknek a panaszhangja,
14 2 | üresen áll, a szolgabíróé.~S ez nem azért áll üresen,
15 2 | ítélethozatalban részt vehet, s mikor az elnök úr felhívja
16 2 | asztalra a criminaliák, s egypár halálítélet kimondása
17 2 | vegyen belőlük az uraság, s csak szüret után szedték
18 2 | káromkodnak: rácul jajgatnak, s magyarul káromkodnak; az
19 2 | keresztkérdéseire felelget, s csak a felhívásra kiáltja
20 2 | előlépett a függöny mögül, s elfoglalta a szolgabíró
21 2 | folyvást kedélyesen nevetve, s elkezdé számlálni: „unus,
22 2 | könyörgésre fogta a dolgot. S a kisasszonynak nem is volt
23 2 | duodecimnál visszatért, s lopva valamit odacsúsztatott
24 2 | visszalépett, az ajkaihoz szorítá, s aztán elrejté a keblében
25 2 | hatan loptak egy ludat, s azért most mind fejenként
26 2 | ki rang és állás szerint, s erre kiáltá vissza a szolgabíró
27 2 | quiproquora nagyon ráillett, s az egész társaság érdemes
28 3 | ha maga volna a világon, s nem kellene osztozni senkivel.
29 3 | ingujjakban ül az asztal végén, s tart magának egy irtóztató
30 3 | viseletet. Rossz szónok, s ha haragba jön, akkor éppen
31 3 | akkor éppen elakad a nyelve, s csak dadogni tud. Ő Fruzsinka
32 3 | egyre-másra a prefektus úr, s ha Fruzsinka kisasszony
33 3 | lelóg a két szája végén, s a két bozontos szemöldök
34 3 | nevetésre van gömbölyödve, s hatalmas hangja is van az
35 3 | német komédiások játszanak, s rákezdi a kacagást, meg
36 3 | előadással, míg abba nem hagyja. S e marciális magyar alaknak
37 3 | kálvinista mennyországról”; s ételeinket úgy megbecsüljük,
38 3 | intelligant” latin nyelven folyik, s mindent olimpi fellegekbe
39 3 | kezébe az asztal alatt, s amiről a kémkedők bizton
40 3 | hogy az szerelmes levél, s odatolva azt az asszesszor
41 3 | szólt az asszesszor, s a prefektus elé tolta a
42 3 | számlája – szólt az fanyarul, s könyökével tolta el magától,
43 3 | elpirulását eltakarja vele, s csak a szöveten keresztül
44 3 | névaláíráskor a toll nedvét, s erre szolgabíró úr azt mondá
45 3 | kisasszonynak átadatik, s azzal mindenki kedves egészségére
46 3 | kívánja egymásnak az ebédet, s ha volna valakinek még valami
47 3 | cukkerpakkerájból meg ne tömje, s hatalmas kalpagját tele
48 4 | azzal, hogy tudott csalni. S miután ezt a szép hölgynél
49 4 | hintója nem ráz olyan nagyon, s a saját négy tüzes paripája
50 4 | megálltam auscultálni, s constatáltam, hogy a prefektus
51 4 | között declaratiók történtek, s a dolog egészen serio.~–
52 4 | ember, aki férjhez venné!~– S uramöcsém nem vindicálja
53 4 | animadversiója, csak egy ollót keres; s amíg uramöcsém az ollót
54 4 | számlálta az ictusokat; s azalatt a legveszedelmesebb
55 4 | amint az ablakbul kihajolt, s a kebléből kivont medaillonocskát
56 4 | már a tükör előtt álltam, s az olló a kezemben volt,
57 4 | pudlikutyája, a Pamina, s minthogy igen jó barátok
58 4 | kompetens volumenű tincset, s azt csúsztatám a kisasszony
59 4 | négy ló mind megijedt tőle, s elkezdte a kocsit ragadni,
60 4 | az odvas fűzfatörzsnek, s annak a fülébe röhögte el
61 4 | töltés nem volt hosszú, s túl rajta morotvás rét volt;
62 4 | elérkezett, a has korgott, s a bricska mégsem érkezett.
63 5 | beleesett valamelyik kátyúba, s az elnyelte. Akkor aztán
64 5 | esküdt, amint körültekintett, s a szolgabíró hintaját nem
65 5 | öcsém, megunt rád várni, s itt hagyott faképnél. Azt
66 5 | kocsiülésből, felkötötte, s nekiindult gyalog a principálisát
67 5 | baktasson a hintó mellett, s mikor azt látja, hogy a
68 5 | lépést lehetett döcögni, s az ő faluja felé kezdődött
69 5 | a pudlikutya hajemléke: s ráért a nevetés. Még az
70 5 | lehajtva szimatol, mint a kopó, s szemeivel vigyázva tekintget,
71 5 | szemeivel vigyázva tekintget, s füleivel előre-hátra hallgatózik,
72 5 | előre-hátra hallgatózik, s amellett olyan csendesen
73 5 | ugrott a bakról ijedtében, s bebújt a kocsi alá, onnan
74 5 | elveszem, amit szívesen adnak, s elhajtom, amire a gazdája
75 5 | meg, öcsém, tanulj mórest! S mikor azt látod, hogy „urak”
76 5 | zsinórra tedd a kezedet, s csak annyit mondj, hogy „
77 5 | csak meg ne csiklandj, s ha találsz nálam egyebet
78 5 | ujjai között a fokosát, s aztán a rézbalta fokával
79 5 | piros csizma szára mellől, s egyet hasítva vele a táblabíró
80 5 | térdnyomására a paripa megfordult, s aztán egy szökéssel túltermett
81 5 | szolgálatomat az úrnak! – s azzal elvágtatott az árva
82 5 | embernek megáll az esze. S most már, ha Fruzsinka kisasszonyra
83 5 | tűzre, felpattant a lovára, s leoldva nyakából a karikás
84 5 | megölelték, megcsókolták egymást, s azzal aztán az egyik napkeletnek,
85 5 | aztán az egyik napkeletnek, s másik napnyugatnak elvágtatott.~
86 5 | rögtön váltott lovat adni, s mikor az belefúj a trombitájába,
87 5 | Elmaradt az úr a lórul!”, s mikor végigvágtat az utcán,
88 5 | Elmaradt az úr a lórul!”, s asszonyok, férfiak törik
89 5 | egész veres frakkos embert, s azt addig ületik egyik lórul
90 5 | postamestereket rendelt, s most már kocsin, lovon küldeti
91 5 | lóval kellett foglalkozni, s a birtokos úr jót is tudott
92 5 | inkább szőlőt vesz rajta, s abban kapál, mint hogy vízben,
93 5 | járja a várost végtől végig, s fejében tartsa, hogy ezért
94 5 | gresli, ezért három poltura!, s aztán még arra is vigyázzon,
95 5 | embert mossziőnek tituláztak, s megtanították rá az egész
96 5 | tegezett, saját magát is, s a kézbesített levelet azzal
97 5 | dragonyos kapitány írta, s hogy a dragonyos tisztek
98 5 | Azután felvágta a pecsétet s olvasta, ami következik:~„
99 5 | Berge, míg kompot hoztak, s utána traversirozhattunk.
100 5 | átvoltigirozott megint Pest megyébe, s ott grassiroz a vörösvári
101 5 | cassavisitatio van indicálva, s a többek között az a húsz
102 5 | Veszett volna Sziléziában! S ha még megházasodnék is,
103 5 | dér-durral Fruzsinka kisasszony, s bevágta az ajtót maga után.~
104 5 | felnyergeltette a paripáját, s a karikás ostort a nyakába
105 5 | makkoltatott az erdőben, s azzal nehány szót váltott,
106 5 | nekivágott egy fiatal csalitnak, s amint azon keresztültörtetett,
107 5 | meglátta, felugrott fektéből, s odasietett eléje, összetalálkozván,
108 5 | sarkantyúit gavallérosan, s kétfelé sodorintva a bajuszát,
109 5 | egymás vállát átölelve, s a Gyöngyöm Miska cifra szűrével
110 5 | szűrével közösen betakarva alá s fel sétálgatának a szép
111 5 | lovag maga is lóra kapott, s egypár szót dörmögve a társaihoz,
112 5 | fegyvereit magához vette, s a kisasszony társaságában
113 5 | átadta a reá váró postásnak, s a veres frakkos staféta,
114 5 | vágtatott vissza Óbuda felé, s fújta a trombitáján, hogy „
115 5 | visszacsalva, visszalopva, s csak akkor találjon nyugodalmat.~
116 5 | indulattal viseltetett, s mind a hárommal jót tett,
117 6 | szekér, azt ott megállítják, s abból a püspöki sáfár kiméri
118 6 | is nem volna az útjában, s ott megint két hajdú meg
119 6 | nem fogná a lova zabláját, s egy esküdt ember jobbrul,
120 6 | kapaszkodnék a gallérjába, s azt nem kérdené tőle, hogy „
121 6 | birkákat esztrengára fogják, s egyenkint megfejik. Addig
122 6 | lefizetésére; csak oldja a tüszőt, s számlálja elő rézgarasokban
123 6 | magukat elegendő aprópénzzel, s nem tudnak stante pede fizetni.
124 6 | rögtön hordókba tölteti, s készen álló tót szekerekkel
125 6 | kádba egy forintért akóját, s a veres zsidó ugyanonnan
126 6 | át én kapálom a szőlőt, s szüret után még csak annyit
127 6 | szálait meg lehetne számlálni, s a két orcája majd beszakad
128 6 | közé vagdalt a lovainak, s áldotta Szent Orbánt, amért
129 6 | szerencsésen hazasegíté.~S ez így ment szép gyönyörűséggel
130 6 | szőlőhegyi utak kapuit, s az igazi szüretelők hazatérének;
131 6 | egy-egy „libertás” is vegyült, s azzal fizettek összevissza
132 6 | aztán felvitte azt Bécsbe, s ott lerázta a nyakáról.~
133 6 | lócákon foglaltak helyet, s nótárus uram előhozá a protocollumot,
134 6 | magát, feláll a lócáról, s megszólal, mondván:~– De
135 6 | sem értünk belőle semmit, s azt írhatja bele nótárus
136 6 | elkészültek a pénzleszámlálással, s Ábrahám előjött a nagy fekete
137 6 | szépen dicába, porcióba, s így szépen megfordul a hamis
138 6 | talárja alól a táskáját, s százaranyas tekercsekben
139 6 | aprópénzt itt váltottam be, s igaz járatban vagyok; de
140 6 | csomagolá az aranyakat, s sorba rakta egymás mellé
141 6 | ahányan voltak az ott levők, s azokat egyenkint mindegyiknek
142 6 | rátette a kezét a két kulcsra, s mindjárt nyitva volt a láda.~
143 6 | kivettek egy kis könyvet, s abba a nótárus holmi egyet-mást
144 6 | Ez a nótárus válasza. S erre meg kell adni az indemnityt.
145 6 | jó, mint a friss levegő, s semmi sem olyan rossz, mintha
146 6 | hogy a vakok lássanak, s a sánták szaladjanak, hát
147 6 | leégett házak porciója kitesz, s ti azt csak kivetettétek
148 6 | ráhúzták a deputáció fejére, s nótárus uram visszavezette
149 6 | ennek alávetett kolóniákban. S azt tudják kendtek, hogy
150 6 | kérik fel a vármegyére, s ha bírót, belső tanácsot
151 6 | mink végezzük a nyílhúzást, s ha kijön az inzsellér, mi
152 6 | kancsókat a jó veres borral, s míg a társaság rákezdte
153 7 | emberek, a fák és virágok s a szivárvány színei közül;
154 7 | hogy igen gazdag ember, s a hírét nem igazolta elégséges
155 7 | szalmakötelet kell kötni a nyakába, s mind a kettőt eladni a vásáron.”
156 7 | boraival: első volt a vásáron, s meglépesedett az üzletével,
157 7 | meglépesedett az üzletével, s nem csalta meg a vásárlóit,
158 7 | legalábbis megkétszerezteti, s a „párnászát”2 lehúzza felére,
159 7 | praktikus nézpontok voltak. – S Ábrahám föltette magában,
160 7 | mert még fiatal ember volt, s annál nem tudja az ember,
161 7 | Burgban a Matyi úrfit. – S hogy ezúttal se jöjjön üres
162 7 | kétfelé lehetett nyitni, s azokban valami primitív
163 7 | kétszáz aranyat tömött bele, s így tette a zsebébe: ezt
164 7 | selyemharisnyában, csatos cipőkben s az oldalán a gyíkleső koszperddel,
165 7 | kifityegett az óraszalag, s azon mindenféle bolondság,
166 7 | alatt vitte a sapapáját4.~S az elegáns úrfi nem szégyenlette
167 7 | egész dolog!” – monda neki. S azzal megfogta a kezét,
168 7 | hogy ő itt helyben van, s aztán azt mondá az Ábrahámnak,
169 7 | majd lerogyott a lábáról. S ezen az ajtón is szabad
170 7 | Bemehet kend, Ábrahám.~S azzal betuszkolta az ajtón,
171 7 | Ábrahám kezéből a folyamodást, s bement vele a nagy szárnyajtón.~
172 7 | Egészen elérte a célját – s nem kellett hozzá ezer arany:
173 7 | tarsolyából a zengő körtét, s szépen letette azt a Matyi
174 7 | gondolva, hogy az a kijárás, s míg az igazi ajtó felfedezésével
175 7 | elvörösödve, mint egy kanpulyka, s megragadja az egyik kezével
176 7 | körtét tartja a szeme elé, s mérgesen rivall rá:~– Kend
177 7 | pártfogásban. Igazsága volt, s azt megkapta. Vigye vissza
178 7 | világ felett. Bécsi úrfi s nincs adóssága! Hát nem
179 7 | iszom bort, nem kártyázom, s nekem nincsenek jó pajtásaim.
180 7 | megfizet az, akinek szolgálok. S aki hivatalban van, annak
181 7 | Ráby” úr – monda a zsidó, s visszatette a tarsolyába
182 8 | összeizzadta ezt a kincset, s szaporítja folyvást; és
183 8 | hagyja üresen a telkét, s ha soká tarthat ez így,
184 8 | város. És én tudom azt jól. S erre a kincsre én az urat
185 8 | maga nyitja ki a templomot, s maga csukja be a kulccsal;
186 8 | nagyhamar visszafordul, s azt referálja, hogy mindent
187 8 | mindent rendben talált. S ha ez nem fogott, akkor
188 8 | aki maga is nemesember, s kardot, pennát egyformán
189 8 | megesik rajta a lelkem; s mikor végigmegyek közötte,
190 8 | mikor végigmegyek közötte, s látom, hogy húzza az ekét,
191 8 | látom, hogy húzza az ekét, s töri a lantot – más számára –,
192 8 | mondott időben Rábynál, s csak a reggeli harangszó
193 9 | azt előbb kétfelé vágta, s az utolsó magot is kiszedte
194 9 | sinkorán őrizte a kertjét, s az ő saját hálószobájának
195 9 | átlátogattak az ő dinnyeágyaiba, s a legszebb gerezdes gömböket
196 9 | tászlis ujjú kezekkel: s még azt sem restellte, hogy
197 9 | német: azért az én öcsém az; s ne ugass rá, mert megütlek!
198 9 | szólt mosolyogva az ifjú, s odasúgá az öreg fülébe a
199 9 | panaszait megorvosoltassam, s kiderítsem a visszaéléseket,
200 9 | vészt is meg lehet győzni. S ez az akarat nálam megvan.~–
201 9 | régen kaptam volna a fokost, s olyan sort vertem volna
202 9 | betölti az egész házat; s olyan az íze, mint a nádméz.
203 9 | fogja azt felszeldelni, s cintányéron kínálja meg
204 9 | ország alá melegágyat rakni, s üvegharangot borítani rá?
205 9 | elfogadom a dinnye-allegóriát, s a saját kertésznyelvén felelek
206 9 | minden rendben találtatott”, s a patvaristának is ád egy
207 9 | valóságos dátumokat szerzem meg, s addig senkinek sem szólok,
208 9 | éppen a bátyjának adós, s az könnyen elbánik vele.
209 9 | elveszi tőle az egész lelkét, s egy garast se ád neki belőle
210 9 | hogy neki is maradjon, s a contractuscsinálásnál
211 9 | copulájába való belépésnek; s azt hittem eddig, hogy valamennyi
212 9 | ki akar menni az utcára, s aztán mondják, hogy „Esik
213 9 | előcitál a diffamálására, s más embernek a disgustálására?~–
214 9 | császárnál sincs annál különb. S nem megy ott ki a házbul
215 9 | pártát a simára fésült haján, s meg nem mondod, ha vele
216 9 | kérdik, megfelel okosan; s szépen elpirul, amikor hozzá
217 9 | Mihelyt a házat megszereztem, s körülnéztem itthon a dörgést:
218 9 | ajtajai az utcára nyíljanak, s harangot is vehessünk megunknak,
219 9 | addig eredj a szobámba, s mulasd magadat, míg én a
220 9 | Ahol megy a bécsi úr!”, s kész a gyanúper ellened.
221 9 | aki magyar ruhákat készít, s attól hozok ki neked egy
222 9 | maradt a káros fél kezében. S azóta János úr jure neoacquistico
223 10 | szépen a jó tanácsokat, s egészen aszerint rendezte
224 10 | bele; a szőlőt befödette, s bevásárolta a télire valót.
225 10 | felosztani. Akkor letájcsolták, s azért bosszút esküdött.~
226 10 | vett elő, egész éjjel írt, s reggel egy egész paksamétát
227 10 | ma fel akar menni Pestre, s lovakat kért.~Nagybátyja
228 10 | Tárhalmy megyei főjegyző volt, s a megyeházban lakott. Ráby
229 10 | nyalábra fogott puskával, s egyik lábát a másikon keresztbe
230 10 | tetőtől talpig a kérdezőt, s aztán a fogai közül egy
231 10 | reméllett parádézhatni, s felvette helyébe az igazi
232 10 | hozzá az ezüstös kardot, s úgy ment vissza megint a
233 10 | elkezdett a hajdú glédába állni, s olyat prezentírozott neki
234 10 | hogy zörgött azon minden. S mikor másodszor kérdezte
235 10 | amnesztia lesz adva a raboknak, s mind eleresztik őket. Hová
236 10 | tessék”, benyit rajta, s vagy ráismernek, vagy megmondja,
237 10 | pulykát, libát trancsírozni; s ahol aztán, eltakarítás
238 10 | látogatónak szemlesütve, s mielőtt az sejthette volna
239 10 | rózsaszínű ujjai hegyét, s folytatta a szöszke len
240 10 | ránézett a nagy kék szemeivel, s e tekintetben bámulat és
241 10 | azokat a szép szemeket, s halkan rebegé:~– Én nem
242 10 | Bálba engem nem visznek, s táncolni nem tudok.~– Nem
243 10 | hallgatasra.” Nyomatott 1574-ben! S ez magának a legutolsó olvasmánya?~–
244 10 | leány pedig fülig pirul, s szemérmes bosszankodással
245 10 | palackból, trombitálni, s aztán megint Matyi bácsiról
246 10 | minden meg van tartogatva, s az az írótoll, amit legutoljára
247 10 | látogatásának hírére előkeresve, s látványul kirakva. Mindennapos
248 10 | szól vigyorogva a hajdú, s csak azután jelenti be a
249 10 | főnótárius úr már hazaérkezett, s ott vár reá a kancelláriában.~
250 10 | Mátyás fölkelt a kanapéról, s kezdett búcsút venni.~A
251 10 | Ráby ezt a félve nyújtott s örömest ott hagyott kezecskét,
252 10 | sokszor, igen sokszor”, s ahhoz jön magától egy önkénytelen
253 10 | lehetetlen nem viszonozni, s aminek a vége utoljára ez
254 11 | csüggött ki a nadrághasítékból; s minthogy már ennél az öltönydarabnál
255 11 | alul a csizmaszárig piros; s elöl a két lábszáron kihánytatva
256 11 | mintha zabra alkudtak volna, s most arra paroláznának;
257 11 | amit ő kapott eljöttekor, s az határozott nála. Visszaadta
258 11 | ilyen jó kedvében találta, s folytatni akarta a tréfát.~–
259 11 | hanem itt: az országban, s nem kések felőle megmondani
260 11 | tehetségedet mindjárt felismertem, s azt mondtam, nagy ember
261 11 | ősi házra, hogy az börtön, s le akarjátok rombolni, hogy
262 11 | tegyétek a benne lakókat, s hogy minden embernek jusson
263 11 | lengyeleké is oly régi volt, s a szomszédok szedték széjjel.~–
264 11 | mint a constitutio alatt, s megtalálod – Hórát és Kloskát.
265 11 | rendfenntartója, pásztora s tanítója.~– Volt eddig!
266 11 | közigazgatást, javított vallást s jobb közoktatást követel.~–
267 11 | haragjától, a papok bosszújától, s az olimpi istenek majorum
268 11 | elheverni való napja legyen, s ahelyett, hogy az ország
269 11 | te megfenyíteni lejöttél. S a legelső tisztújítási gyűlésen
270 11 | a császárt érti alatta; s egy keserű válasz előmosolya
271 11 | odaölelte őt magához a főjegyző, s érzékenyen kebléhez szorítá.~–
272 12 | dolgok fölött disputáltunk, s az úgy hangzik az ajtón
273 12 | mind a kettőt megcsókolta, s mint aki valami új ruhát
274 12 | nagyon ritkán támadt kedve. S ha nem volt hozzá gitár:
275 12 | pedig kiment a hajdúhoz, s azt mondta neki:~– Hallja
276 12 | ám suvick, hanem kréta, s mindegyiknek pengős ezüstsarkantyúja
277 12 | bihászman” (wie heisst man?), s akkor haragudott, ha a társalgó
278 12 | félig itta meg a kávéját, s hagyta maga előtt állni
279 12 | Rábynak a selyemmellényét, s azt hevesen megrázva, azt
280 12 | ki, hogy a szobában alá s fel sétáljon; Ráby együtt
281 12 | meggörbíté, és sarkát fölemelte, s most már ő is „Servus humillimus”-
282 12 | Mátyásnak a – cipőmáslijait, s megcsóválta azt a kiskutyafark
283 12 | ezen persze nevetni fog, s sehogy sem fogja elhinni,
284 12 | férfitoalett nem volt bolondság, s aki azt kiegészíté, a frizőr,
285 12 | odailleszteni a szépségflastromot.~S mikor készen volt a remekmű,
286 12 | Mindjárt készen leszek, s akkor szolgálatodra állok.
287 12 | addig az olvasóasztalhoz, s mulasd magad a lektűrrel.~
288 12 | volt az „Antininive” is, s Batthyány „Tausend und ein
289 12 | császár orra alá törtek! – S ő maga adta nekik hozzá
290 12 | irodaasztalon, minden szobában.~– S a császár nem haragszik
291 12 | krajcárért szokta árultatni, s házakat vásárolt a nyereségen;
292 12 | azt rögtön utánanyomatja, s árultatja nyolc krajcárért.
293 12 | elkészült őméltósága fejével, s magukra hagyta az urakat.~
294 12 | munka! Végezd el hamar, s eredj vissza Bécsbe. Mondd,
295 12 | forintot fizet a társaságának, s azonkívül kosztot is ád
296 12 | lefestette az arcképét, s a Burgban akasztatta fel?
297 12 | két vízbe főtt gombócot, s ott költötte azt el egy
298 12 | Nackender Herrgott”-ba, s jóllakott strassburgi pástétommal.
299 12 | Jobbnak látta elhallgatni, s engedni, hogy hadd beszélje
300 12 | adj. Gondold meg a dolgot, s ha megint lesz hozzád szerencsém,
301 12 | a budai csonkatoronyig, s a Dunán járó hajóktól vámot
302 12 | nagylelkűséget; de haza kell sietnem, s megírnom a tudósításomat
303 12 | Őexcellenciája nagyot dörmögött rá, s a fogai közt rágogatta a
304 12 | hozatott magának a páholyba, s nem törődve vele, hogy Iffland „
305 13 | hengerítettek le a pincéjébe; s nem mondták meg, hogy ki
306 13 | még ilyen olcsón sem kell, s nem szándékozik nagyobb
307 13 | Meghányták-vetették a dolgot, s bíz abban állapodtak meg,
308 13 | célra félretett kincsen: s az újabb kísérlet végrehajtásával
309 13 | sem kötik be a száját”, s „asztag mellett kalászt
310 13 | engedi magát leszidatni, s míg a hatalmas úr az egyik
311 13 | felső kabátjának a zsebébe, s szépen ott hagyják. Nincs
312 13 | marad, egyedül a szobában, s észreveszi, hogy valami
313 13 | pénzt, hanem lekenyerezésül. S ő ajándékozta nekik a megvetett
314 13 | Péter uram a prefektushoz, s jelenté hüledezve, hogy
315 14 | bajáról értesülést venni, s mindeneket referálni a kerületi
316 14 | bodzaherbatéra szorultak, s a vége felé az egész teher
317 14 | a nádpálcájának a végét, s elkezdte őt annál fogva
318 14 | magát a legbelső rejtekbe, s a gyeppadra ledűlve olvasott.~
319 14 | flastromkák, ahogy illik; s az üdvözlést elfogadó válasz
320 14 | Pamina a vendég úr pálcáját, s ott letette azt úrnője lábához.~
321 14 | fölemelé azt a földről, s visszanyújtá a lovagnak.
322 14 | hogy magyarul gondolkozik, s úgy fordítja le azt németre.
323 14 | télizöld-ágacskát tört le, s azzal ajándékozá meg Rábyt,
324 14 | Rábízták a népösszeszámlálást, s úgy végezte, hogy csak a
325 14 | vannak felfűzve a receptjei, s amint jön egy beteg, amelyik
326 14 | leszakítja a madzagról, s odaadja neki. A minapi nagy
327 14 | tintát szedtek be kanállal, s ki elfutott, ki meggyógyult
328 14 | földet az esküdt uraknak, s ezer ölével a cincsés piócatenyésztőt
329 14 | Prefektus úr a fogát szítta, s Ráby Mátyásra tekingetett,
330 14 | csak végigitta azt mind, s még csak görögül sem beszélt
331 14 | plebánus maga is elpárolgott, s utánaszökött a kuglizóknak,
332 14 | ért a hangjegyekhez is, s mikor rákerül a sor, el
333 14 | kisasszony becsapta a kótát, s felkelt a zongora mellől,
334 14 | felkelt a zongora mellől, s egyetlen hallgatójához fordulva
335 14 | szavakkal:~– Minő társaság ez! – S összecsapta a kezeit. –
336 14 | kerül felszínre soha. – S ez a mi világunk!~Ráby udvaronc
337 14 | tisztviselő. A fizetése csekély, s a legtöbbször a nagy családtartás
338 14 | hogy nekem udvaroljanak, s valamennyi mind azt számlálja
339 14 | én nem tudom eltartani!”, s odább menekül.~– Ellenkezőleg.
340 14 | nevelés gazdagságot árul el, s eggyel több ok a rajongásra.~–
341 14 | valósággal szeret-e engem, s hogy én tudok-e úgy hízelkedni
342 14 | ne essem a szeretetéből. S azt bizony magam sem tudom
343 14 | Éppen e kitűnő nevelés, s az elegáns toalett tanúskodik
344 14 | aranyozott szekrénykéhez sietett, s onnan kivett egy hosszú
345 14 | a kapitány svadronyostul s a pap eklézsiástul ebédelt
346 14 | susogá elfogódottan. – S elképzelheti ön, hogy kedvem
347 14 | gros de Naples bouffant-t s elszaladni mezítláb – kapálni.~
348 14 | vállderekat, a csipkés kötényt s a kócsagos kalpagot, ha
349 14 | Itt leültek a causese-re, s Fruzsinka legyezőjével játszva,
350 14 | kincsem, majd megveszem azon! S azzal felöltöztetik a prefektus
351 14 | prefektus húgát divathölgynek, s egyedül hagyják őt a megvesztegethetetlennel. –
352 14 | helyről a fenyegető alakot? S azzal is cél lesz érve,
353 14 | lesz érve, ha az megijed, s hazaszalad Bécsbe. Vagy
354 14 | keresztülismerte az emberét s megtudta, hogy ezt azzal
355 14 | odaült a kisasszony mellé, s kivéve annak a kezéből a
356 14 | az íróasztalához lépett, s annak a fiókjából kivett
357 14 | elárulja őt az ellenségeinek, s egy gyékényen árul azokkal,
358 14 | felelt Ráby, talpra pattanva, s hogy megmutassa, milyen
359 14 | emelte Fruzsinka kezét, s forrón megcsókolta azt.~
360 14 | forrón megcsókolta azt.~S a leány nem rántotta vissza
361 15 | egymáshoz közeljutottak, s az egyik a másikat elolvasztá.
362 15 | meghányta-vetette magában, s nem csupán Venus Anadyomenével
363 15 | a sisakos Minervával is, s mindenképpen úgy találta,
364 15 | kiálta fel az öregúr, s aztán elkezdte az öt körmével
365 15 | mind megtartották volna. S úgy szerették egymást, hogy
366 15 | prédikálta el mind a kettőt, s másfél óráig tartott, amíg
367 15 | vétkezett e punctumban, s Jézus mind megbocsátotta
368 15 | senkit. Odamegyek egyedül, s megkérem magam!~S azzal
369 15 | egyedül, s megkérem magam!~S azzal megfordult a sarkán
370 15 | kastélyba a prefektushoz, s röviden előadá neki, hogy
371 15 | sipkája ernyőjét a homlokáról, s ekként sivalkodott a leánykérő
372 15 | a bogárhátú házikójába, s azután az úr gondja a többi,
373 15 | Tökéletesen megértettem, s készen vagyok a felelettel.
374 15 | Menjen be az úr hozzá, s magyarázza meg ezt neki.
375 15 | azt a leányt megkérni!” S aztán elmondta ön előtt
376 15 | Őt kértem föl násznagyul, s ő ezt igaz, hogy megtagadta;
377 15 | beleélte ebbe az eszmébe, s most elkeseredett, hogy
378 15 | baja nem hagy nyugodni, s a hatalmasokkal szembeszállni
379 15 | küzdelem lesz, előre látom. S a veszedelem nemhogy megrémítene,
380 15 | lehet, de elkergetni nem. S ehhez a sorshoz, ehhez a
381 15 | kincsét adta osztályrészül, s aztán minden elhatározásomnál
382 15 | kincset teli kézzel pazarolom, s kínozzam magamat azzal az
383 15 | velem, akinek dicsvágya van, s a vele együtt járó vésztől
384 15 | borult – egy kezét kérték, s mind a kettőt odaadta; mégpedig
385 15 | kapu alatt eskették meg, s nem kapott papi áldást.
386 16 | egyszerű perkál viseletnek, s a fejdísz állandóul az a
387 16 | szobájában a kályha vállára téve, s azt nem engedte másnak kiszaggatni,
388 16 | tejet is maga fölözte le, s a kávépörkölést ki nem adta
389 16 | rokkát is hozatott a házhoz, s hozzáült a fonáshoz, amikor
390 16 | Mátyás meg melléje ült, s aztán hiába pörölt rá: „
391 16 | hogy meg ne hűtse magát, s ha valami változása történt,
392 16 | férjeik kezébe a kardot, s noszogatják: „Eredj a háborúba,
393 16 | szoknyájával, mikor híni jönnek, s azt mondja: „Nincs itthon.”~
394 16 | commissarius fog praesideálni; s aztán az sem volt olyan
395 16 | egész lapok ki voltak vágva, s azok helyett új lapok odacsirizelve,
396 16 | szép gazdálkodás felett, s minden egyes visszaélésre
397 16 | őméltósága. – Menjünk tovább!~S továbbmentek.~A legvakmerőbb
398 16 | szokott menni mindenütt.~S amikor végre az érdemes
399 16 | szenvedély ragadt e bajba, s ezeknek itt azt mondjuk,
400 16 | nádpálcáját a térde közül, s kegyetlenül végigvert vele
401 16 | kiment a mellékszobába, s nemsokára visszatért onnan,
402 16 | tisztességes varróvánkos, s azt lehelyezé az elnök elé
403 16 | commissarius úr akként cselekedék, s talált a ládában összevissza
404 16 | hipokrita szomorúsággal, s azt olvan jól adta, hogy
405 16 | van kőműves Szentendrén, s a titkos bejáratot befalaztatni
406 16 | előtte (ha az idő engedi), s beszélje el, hogy mit tud
407 16 | halomra vágatják a fát, s száz meg száz ölével ajándékozzák
408 16 | kapuban várta az érkezőket, s igen megható látvány volt,
409 16 | széttépték a gyilkosok, s aztán egész este le nem
410 16 | sok harangfélreveréstől, s alig engedte magát megnevettetni
411 16 | aerariumnak ilyen nagy kára.~S csak a szép menyecske jelenlétének
412 17 | elővette az útitáskáját, s elkezdett pakolni.~– Te
413 17 | azokat a bizonyítványokat, s egyenesen a megyei sedria
414 17 | odamennék a császárhoz, s elmondanám neki tisztára,
415 17 | a tüzelést Fruzsinka –, s aztán azt mondanám neki: „
416 17 | aztán azt mondanám neki: „S mármost uram, küldj helyettem
417 17 | valahányszor a házból kimégy, s nincs nyugtom, míg visszatérni
418 17 | nélkül leesett a szegről, s az ivópoharad, amíg öblítettem,
419 17 | te szavadra meglágyulnék, s megijedve a phaeákok hadától,
420 17 | hadától, elhagynám a helyemet, s kiszaladnék az országból!~–
421 17 | már a császár is látott, s nevetve mondá Pálffynak: „
422 17 | a konyhamester csinálta, s az összeget a prefektus
423 17 | ez az én javamra történt. S ha azok nem vállalnák magukra?
424 17 | nép panaszait orvosolják, s akik fél év múlva visszajöttek
425 17 | visszajöttek meggörbített háttal, s referáltak nagy fejlesütve,
426 17 | prefektussal szembesíteni találnak, s abból a koromból, ami őhozzá
427 17 | össze az eldobott rongyokat, s abbul gazdagodott meg, azt
428 17 | odaborult a férje vállára, s a szemébe nézett azokkal
429 17 | collegiumai és synedriumai, s utoljára kapta magát, odavágta
430 17 | puskát, tarisznyát meglátta, s örömében a gazdája nyakába
431 17 | puskát meg a tarisznyát, s nem ment se Nagyszombatba,
432 17 | folyosón jókedvűen dalolni, s a honn maradt feleség még
433 17 | Szépen köszönt előre Rábynak, s aztán el akart mellette
434 17 | legény kérges tenyerét, s belécsapott, és aztán ott
435 17 | lyukat égettem a kalapodon, s te még csak meg sem vertél
436 17 | tekintgetett jobbra-balra, s látszott a képén, hogy nem
437 17 | ember aki azt befütyüli, s akkor aztán rájuk fogják,
438 17 | Elvették tőlük kótyavetyén.~– S miért vették el?~– Hát porcióban.~–
439 17 | labdázásból hazafelé jöttünk, s aztán verseket mondtunk
440 17 | uraknak, hogy e kéne, a kéne! S bosszúból aztán még azt
441 17 | dohányzsacskókat készít, s ha az állapotja felől kérdezősködik
442 17 | valaki, veszi a kalapját, s kimegy a házból.~Aztán találtak
443 17 | Rábynak, mikor meglátták, s észre lehetett venni, hogy
444 17 | húszat vágat rájuk sorban, s azzal megírja a császárnak,
445 17 | nótárius, esküdt, kisbíró, s behajtották tőlük a ki tudja,
446 17 | mióta elmaradt porciókat, s elszedték a kapott pénzt.~–
447 17 | összeszedek estig negyvenet, s holnap odaviszem a házához.
448 17 | szorulva, nem én őrájuk; s ha akarom, itt hagyom őket,
449 17 | uraság alatt készíttették, s soha az egy nótáriuson kívül,
450 17 | berakott ajtót fel nem bontom. S amire én megesküdtem, azt
451 17 | szénátor, egy sem marad meg; s ha aztán új nótárus lesz,
452 17 | országomat, aztán gyere vissza, s adj számot.” Az ám; de az
453 17 | cirkalomnak még két keze is van, s az arrafelé hajlik, ahol
454 17 | megy az ő mérése szerint, s azt az elöljáróság szétosztja
455 17 | bevette magát az írószobájába, s egész nap volt velük dolga,
456 17 | mint a planétakeringés, s tüzet szórva a szép asszonyokra
457 17 | asszonyokra a két szeméből s integetve a legénynek, aki
458 17 | végezték a verbunkos táncot, s jöttek az utcán arrafelé,
459 17 | kulacs volt a kezében; s úgy szeretett volna tenni,
460 17 | mintha rákot loptál volna, s az csípné a fodor hájadat
461 17 | is meg hagyta történni, s azután igyekezett továbbmenni. –
462 17 | zsebéből a lázsiás tallért, s markába nyomta a Marcinak,
463 17 | rárohanjon a kisbíróra, s kettéhasítsa egy csapással
464 17 | kivilágos-kivirradtig.~S csakugyan azt tette a Marci,
465 17 | nagy tappogással a kisbíró, s elkezdi:~– Héj, Dacsó Marci
466 17 | befogod a három lovadat, s ma még bemégy forspontba
467 17 | fél lábbal lépkedjenek, s amíg azok neked szót nem
468 17 | dudát csinálok belőled, s azon muzsikáltatok magamnak!
469 17 | mert én huszár vagyok! S azt tanuld meg, hogy első
470 17 | patkója; azután jön a semmi, s csak azután jössz te, meg
471 17 | hallottad, hát eredj haza, s mondd el otthon, hogy a
472 17 | rálesnek egész baromsokasággal, s csúnyául meghajigálják sárral
473 17 | odatette maga mellé az ülésbe, s még egy szíjnál fogva oda
474 17 | lesz, mint harmadnapja, s nyúllal jön haza.~Az asszony
475 17 | felé ment ki a városból, s bámulva látta, hogy a város
476 17 | rohant elő a földvágásból, s kétfelül az út melletti
477 17 | legény megfogta a kulacsot, s addig le sem vette a szájáról,
478 17 | közévagdalt a lovaknak, s azok megint nekirugaszkodtak,
479 17 | a mellékútnak a lovait, s kegyetlenül közéjük vert.
480 17 | elhajítva a virágos kalapját; s már akkor ló, szekér, mind
481 17 | nemsokára elmerül a szekér, s a rajta ülők; a három lónak
482 17 | szél végigsöpört az avaron, s a távolból egy néptömeg
483 18 | fogalmakkal magasabb erényekről, s képes volt a maga együgyű
484 18 | nekiugrani a sötétségnek, s én, aki látok, ne merjek
485 18 | szerelmed tanúbizonysága, s imádlak érte. De halld,
486 18 | szokott menni a „Liget”-be, s ott egy óráig sétál, a maga
487 18 | megdicsérte az eddigiekért, s megbízta, hogy csak folytassa
488 18 | szükség esetén mutassa elő, s egyáltalában el ne árulja,
489 18 | ejtette, hogy Pestnek jöjjön, s ott megjárja megint a dicasteriumokat.~
490 18 | a vármegyeházához ment, s a jegyzői hivatalba, holmi
491 18 | magához a belső szobájába, s mikor egyedül voltak, azt
492 18 | Hát barátom, vádolva vagy. S találd ki, hogy mivel. Azzal,
493 18 | te vagy a Gyöngyöm Miska, s te raboltad ki harmadnapja
494 18 | azalatt másutt voltál, s azzal vége.~Ráby akarta
495 18 | utasokat fosztogattál volna ki; s az, aki bizonyíthatná az
496 18 | akik csak azt akarják. S a tréfának ez a komoly alapja.
497 18 | rabló, aki fejbe ütötte s kifosztotta, nem te voltál.~–
498 18 | halotti ingbe felöltöztetve, s kezében a Mózses törvényeit
499 18 | a Sion hegyén kiadatott, s tébolyítson meg minden írás,
500 18 | Mózses könyvében megíratott, s ha ez az én esküm nem igaz
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-1702 |