Fejezet
1 6| irtóztató sok volt a hamis.~Amíg Ábrahám a két kisbíró meg két esküdt
2 6| a pénzleszámlálással, s Ábrahám előjött a nagy fekete táblával,
3 6| már azt a hamis pénzt is, Ábrahám szomszéd? – mondá bíró uram.~–
4 6| zsidónak ezen az észrevételén.~Ábrahám azután megmondta, hogy az
5 6| az aranyak körülmetélve, Ábrahám? – tréfálózék, a végzett
6 6| eladtak?~Tréfás fiú ez a vén Ábrahám!~– No, mármost aztán, nótárus
7 6| kis igazságlevelet – monda Ábrahám –, hogy ezt az aprópénzt
8 6| híja kendet minden ember, Ábrahám; a névosztogató comissio
9 6| i” betűcskével.~– Hej, Ábrahám, sok szép pénzébe kerülhetett
10 7| pvnctvmochcaarvl.)~Tudniillik, hogy az Ábrahám zsidónak tizenkét gyermeke
11 7| a nép csúfondáros ajka.~Ábrahám nem jött ugyan üres kézzel
12 7| kenyérre, sóra valót.~Hanem az Ábrahám nagy pszichológ volt. Előre
13 7| borkiviteli tilalom articulusa is. Ábrahám megtalálta az utat a Dunán
14 7| praktikus nézpontok voltak. – S Ábrahám föltette magában, hogy ezen
15 7| már minden készen van is.~Ábrahám egyet gondolt. Volt neki „
16 7| Olyanformán jutott pedig Ábrahám ennek az ismeretségéhez,
17 7| minden alkalommal, amikor Ábrahám beszólt hozzá, a borszállítás
18 7| küldözött az öccsének Ábrahám által nagybecsű falusi ajándékokat:
19 7| szalonnát, sonkát is, amit Ábrahám csak elvitt híven; de, ha
20 7| a batyuban!” Ilyenformán Ábrahám mindig szívesen fogadott
21 7| inas.~Tehát azt gondolta ki Ábrahám a maga furfangos eszével,
22 7| ilyen körtét vásárolt meg Ábrahám a nürnbergi árusnál; hanem
23 7| hanem maga írta meg az Ábrahám, e rövid sorokban: „Fölséges
24 7| munícióval ellátva indult neki Ábrahám bevenni a Burgot. Az ugyan
25 7| hogy mi járatban van itt Ábrahám, „Tréfaság az egész dolog!” –
26 7| bejelenti a császárnak.~Ábrahám, mikor megtudta, hogy őtet
27 7| az úrfi.~– Bemehet kend, Ábrahám.~S azzal betuszkolta az
28 7| reszkető kezében.~De nem látott Ábrahám a császárbul egyebet, mint
29 7| szárnyajtón megint az előszobába Ábrahám.~A Matyi úrfit már akkor
30 7| sietős dolga lehetett: írt.~Ábrahám meg volt főve a dicsőségtül;
31 7| Aj weh!~– No, mi baj, Ábrahám?~– Őfelsége elfelejtette
32 7| kimaradt.~Azzal kikapta az Ábrahám kezéből a folyamodást, s
33 7| kendnek pedig szerencsés utat.~Ábrahám eltette az írását a tarsolyába,
34 7| négy falialmárium, azokba Ábrahám mind benyitogatott, azt
35 7| megragadja az egyik kezével az Ábrahám veres palástjának a gallérját,
36 7| ezt ott az én asztalomon?~Ábrahám mosolygásra fogta a dolgot.~–
37 8| Otthon leszek egész este.~Ábrahám megjelent a mondott időben
38 8| mármost érthetővé válik, amit Ábrahám bíró uramnak arra a szavára
39 18| hozzámtartozó, hogy soha Ábrahám kebelébe el ne jussak, törüljön
40 18| sejtetted, hogy amint Rotheisel Ábrahám megtudja, hogy tégedet ily
41 18| hogy meg fog esküdni az Ábrahám.~– Akkor nagy a hited. –
42 18| ijesztgetés. A Rotheisel Ábrahám mégiscsak meg fog esküdni.~
43 18| járni.~Arra a hírre, hogy az Ábrahám kész a tanúbizonyságot esküvel
44 18| Rothesel, alias Rotheisel Ábrahám nevű zsidót a stíriai erdőben
45 18| történendőkre nagy félelemmel. Az Ábrahám a két legöregebb fiára támaszkodva
46 18| készülékekkel.~– Hát, Rotheisel Ábrahám – szólt hozzá az elnök –,
47 18| Gondolja meg kend jól, Ábrahám zsidó, a dolgot. Sötét volt,
48 18| eltört a mécsescserép” az Ábrahám mind a két fiánál; odaveték
49 18| aztán dühbe jött az öreg Ábrahám a két fiára.~– Keltek fel
50 18| templomszolgát, lehúzatá az Ábrahám lábairól a fűzött bocskorokat;
51 18| jajgatni.~Mikor vége volt, Ábrahám megtörlé a halottas ingével
52 30| röptében ott volt a Rotheisel Ábrahám a Ráby levelével Bécsben.
53 46| Levelét felvitte Bécsbe az Ábrahám zsidó.~Ez a hír átmelegíté
54 51| meg. Elvitte azt magával Ábrahám zsidó a császárt keresni
55 54| végigmenjen.~Egy vén zsidó, Ábrahám. Ez volt a minden reggeli
56 54| Budára.~Ezen a reggelen Ábrahám zsidó a cédula helyett magát
|