bold = Main text
     Fejezet                                            grey = Comment text

1001    32   |         vesszőket raktak ki a legyeknek, s a negyedik ágyat tisztába
1002    32   |            selyempaplant is adtak hozzá, s a porkoláb maga sajátkezűleg
1003    32   |                nyitotta előtte az ajtót, s csakhogy kezet nem csókolt
1004    32   |          egyszer-másszor kedve szottyan, s jó kedvében egyet-mást a
1005    32   |            tekintetes úr közhasználatra, s rábízta az egész darab bükkfa
1006    32   |                  ekkor odafordult hozzá, s megköszönte.~– Én nem dohányzom.~
1007    32   |               azt mondta, hogy „hehem!”, s azzal visszament az asztalhoz,
1008    32   |           levegőbe visszament a Rábyhoz, s felülve az ablak hídjára,
1009    32   |                felülve az ablak hídjára, s onnan lógázva alá a lábait,
1010    32   |                  csoport apró kupicával, s minden embert megkínált
1011    32   |                  ezt is elérte a fátuma, s idekerült a börtönbe. Eszébe
1012    32   |                tudta ezt a cselszövényt, s elősegítette; de most végre
1013    32   |             mégis rajtavesztett valamin, s börtönbe került. De közös
1014    32   |                 egymás mellett aludniok. S ez még itt a börtönben is
1015    32   |               börtönben is urat játszik, s fumigálja az egész vármegyét.~
1016    32   |                 úr megzörgette az ajtót, s arra rohant be hanyatt-homlok
1017    32   |            Nekiült a vendégeivel együtt, s becsületet vallott előttük
1018    32   |                  Aztán bor is volt elég. S hozzáláttak.~Csak akkor
1019    32   |            szobatárs meg odaült melléje, s elkezdtek more patrio pipaszó
1020    32   |             aztán egy kicsit elfeküdtek, s jót aludtak délesti álomra
1021    32   |                   Tud rabolni vakmerően, s a rablottat elajándékozni
1022    32   |            egyenesen a hajdúra bízhatja, s az elviszi. – Jobb érzése
1023    32   |              piszkos mesterség volt az – s aztán ami annál több és
1024    32   |       csinálhattak? Elővették a kártyát, s elkezdtek durnyizni. – Minthogy
1025    32   |         zsebkendőt jó kemény korbácsnak, s azzal annak, aki benne maradt
1026    32   |                   fűzni a beszédje közé, s Garabos uram végzé a mondatait „
1027    32   |            mihaszna kákompille embernek, s úgy szórta maga körül a „
1028    32   |                  fogva kilökni az ajtón, s belülről zárni be magának
1029    33   |                  hát lefekszik az ágyba, s fedőt melegíttet a gyomrára.~–
1030    33   |                 mértföldnyire van innen, s sohasem hallja meg, amit
1031    33   |           bőrötökből a fölséges német!~– S ön ezt el merte mondani! –
1032    33   |             merte mondani! – szólt Ráby, s most már félkönyökére dűlt
1033    33   |        felpaprikázva ugrál fel helyéről, s tüzet, lángot, patkószegeket
1034    33   |                  valamennyivel szemközt, s százfontos gorombaságokat
1035    33   |                  hajigálok jobbra-balra, s azzal a stukatúrrepedeztető
1036    33   |                Amint elkezdtem beszélni, s odavetettem egy ötvenfontos
1037    33   |         zsebemben meg lehetett hallanom. S aztán nemhogy felugráltak
1038    33   |               nemhogy felugráltak volna, s az ökleikkel, meg a kivont
1039    33   |                 nézett rám minden ember, s láttam igen sok ábrázaton,
1040    33   |               somogyi gyerek a zsoltárt, s mikor feltekintettem a karzatra,
1041    33   |                  hatökör vagy te ahhoz!” S erre, mintha egy puskaporos
1042    33   |                  hogy „Gyöngyöm Miska!”, s ebéd után, mikor a pipázóba
1043    33   |                 a Petray odajött hozzám, s megkínált a dohányával.
1044    33   |               biz énutánam a férfiak is, s én gyönyörűségemet találtam
1045    33   |                derék, jó, jámbor férjet, s azt mondják, hogy igen jó
1046    33   |            visegrádi tiszttartói lakban, s Fruzsinka tensasszony ott
1047    33   |                  ott köpültetné a vajat, s melleztetné a libákat. Mert
1048    33   |               meg ezeket a mézesheteket, s egy szép napon búcsút vett
1049    33   |              búcsút vett a kapufélfától, s ott termett nálam.~Ráby
1050    33   |                 vissza magát az ágyában, s a fal felé fordult.~– Sose
1051    33   |               Gazsi barátom is udvarolt, s azt mondták, hogy tetszett
1052    33   |                 hogy már most észre tér, s visszamegy az urához, és
1053    33   |                becsukják egy csőszházba, s ott tartják három napig
1054    33   |      vetélytársamhoz a Csajtay Gazsihoz, s férjhez adják hozzá, velem
1055    33   |                csonkig leégett gyertyát, s levetve magát az ágyába.
1056    33   |              vármegye, de még így ebben! S az ilyen kacagás megőrjíti
1057    33   |                   mint a Gyöngyöm Miska, s kétféle alakot tart, amiben
1058    33   |             lövet meg engem, ha rátörök, s még megszolgálja a fejemre
1059    33   |       fenyegettem, hogy a vízbe dobatom, s szörnyen félt a víztől,
1060    33   |         Sacrigéliumért perbe idéztetett, s akit hét vármegye pandúrja
1061    33   |                 diktált a királyi tábla, s héj, de sok fejkötőt vehetnék
1062    33   |           elvégezte, a fal felé fordult, s rögtön elkezdett horkolni.~
1063    33   |                őrült jeleneteket tovább. S mikor felébredt, nem tudta,
1064    34   |                 töltött már a börtönben, s azalatt módjában volt összehasonlításokat
1065    34   |                közé papirost csíptetnek, s azt meggyújtják.~Ezalatt
1066    34   |             várja be ügyének lefolyását, s védi magát az ország törvényei
1067    34   |            kerülni helybenhagyás végett, s előre látható, hogy ha az
1068    34   |              legfeljebb fogságot kaphat, s ha azt leülte, kiszabadul.
1069    34   |      Megtartóztatta száját a boritaltól, s nem bánta, akármilyen csúnyául
1070    34   |                  feltérdepelt az ágyába, s összetette a kezeit, és
1071    34   |                 a poharába vizet töltött s addig settenkedett körülötte,
1072    34   |             csendesen meg van háborodva, s azt felelte neki: „Megbocsátok,
1073    34   |             elébb: „Megbocsát, Ráby úr?” S csak a biztosítás után merte
1074    34   |           ügyészi állomást foglalta el), s eléje adva Ráby Mátyásnak
1075    34   |        kézvonásait utánozva, másolja le, s annak a nevét is jól eltalálva
1076    34   |              őhozzájuk írta Ráby Mátyás, s ők azt annak idejében olvasták,
1077    34   |            Zabváry prefektus írt másnak, s őneki mások. Jegyzőkönyveiből
1078    34   |                 tőkepénzekkel tartoztak, s ilyenkor küldték meg a kamatot,
1079    34   |           elmentek valamerre a limbusba, s most pénz helyett a felmondást
1080    34   |                 posta eldugja a frankót, s betűt a levéllel; a másodikban
1081    34   |                 nem fizeti ki a frankót, s akkor a zsámbéki postás
1082    34   |                 ki akarnak tudni tőle.~– S ugyan mit akarnak belőle
1083    34   |               amire nekik szükségük van, s nem kellene senkivel osztályt
1084    34   |               kincsünk? A község kincse! S nem akarja megmondani másnak,
1085    34   |                 eszközt mozgásba hozzon, s rögtön egy deputáció küldessék
1086    34   |             minden szükségessel ellátni, s a kinn levő jó barátjaival
1087    34   |                az ellenkezőre fordultak, s most már készek a vérüket
1088    34   |              előtt csoportosultak össze, s az urakat még csak be sem
1089    34   |               azok visszagorombáskodtak, s amidőn vesztére a kardjára
1090    34   |            katonai erővel tértek vissza, s ötvenet a lármásabb gazdák
1091    34   |      összefogdostatva, felvitték Pestre, s ott láncra veretve tömlöcbe
1092    35   |           azonnal szabadon bocsáttassék, s a sérelmes sikkasztási ügy
1093    35   |                 uram megragadta a karját s visszarántotta.~– Ohó! Rab
1094    35   |                lánccsörgését hallgatni.)~S azzal bevezette őt egy másik
1095    35   |          vasajtaja volt, hármas lakatra, s az ablakain keresztvas és
1096    35   |             lejár.~Azzal magára hagyták, s rázárták hármas lakattal
1097    35   |        szobatárstól. Egyedül lehetett. – S nem bántotta volna az egyedüllét,
1098    35   |          gondolatjai jöttek vele társul, s azok rossz mulattatók. Kalabusz
1099    35   |            Karcsatáji hahotája elnémult, s a rákövetkező csendet a
1100    35   |                tintát, tollat és papírt, s nem alaptalan gondoskodásbul
1101    35   |                  elfogatása óta történt, s mikor készen volt az irat,
1102    35   |             várta, hogy magára maradjon, s ismét megvizsgálhassa a
1103    35   |               ott találta az írószereit, s a postai nyugtát leveléről,
1104    35   |               szokatlan időben felnyílt, s belépett rajta három férfi:
1105    35   |                 lába elé, szolgabíró úr, s aztán adja ki róla az attestatumot.~
1106    35   |               készen. Statárium van ám – s annak az ítélete nem megy
1107    35   |                 közeledtek börtöne felé, s a felnyitott vasajtón egész
1108    35   |                 felfohászkodott az égre, s összetette a kezeit a keblén.~
1109    35   |                át, ami az udvarra nyílt, s vasráccsal és sodronnyal
1110    35   |                megállapodott nyolcvanon.~S ez így tartott négy hétig
1111    35   |                négy hétig szakadatlanul, s a „csak még”-nek mégsem
1112    35   |                 hogy Ráby kezére repült, s az ujja hegyét megcsípve
1113    35   |             ajkait a madárnak a fejéhez, s engedte az arcát annak a
1114    35   |              drága neveket utánamondani, s aközben elfelejtette azt
1115    35   |         kedvencét lábra akarta állítani, s az megint csak félrehajtá
1116    35   |                 összehúzná szemöldökeit, s úgy nézne rá; s lehet-e
1117    35   |            szemöldökeit, s úgy nézne rá; s lehet-e valami iszontatóbb
1118    35   |                mintha megsajnálta volna, s a saját cinegéjét hozná
1119    35   |            azonnal. De kitalálta bizony.~S amint a porkoláb visszajött
1120    35   |            visszajött hozzá a cinegével, s azt a kalitkában letette
1121    35   |                  valamit hazudott hozzá, s aztán magára hagyta; hát
1122    35   |               csak lerogyott a térdeire, s kezeit összekulcsolva, odaborult
1123    35   |                  a fejét az egérlyukból, s óvatosan szaladt végig a
1124    35   |             kolossz tenyerébe sikamlott, s aztán két hátulsó lábára
1125    35   |             hosszú bajuszát táncoltatva, s parányi fekete szemeivel
1126    35   |          pártfogó óriás arcát vizsgálva.~S ez az arc nem volt már szép.
1127    35   |          Felszaladt a földrül a vállára, s mikor lefeküdt, összevissza
1128    35   |                bebújt az öltönye ujjába, s ott aludt; ha hítta, cincogásával
1129    35   |                  cincogásával felelt rá, s mintha tudná, hogy mi fáj
1130    35   |              annak a bilincsnek a kezén, s elkezdte azt finom fogaival
1131    35   |               hozzá, az ágya szegletébe, s csak olyankor szaladt odújába
1132    36   |                az archívumot kirabolták, s bizonyítványaimat mind elvitték.~–
1133    36   |           Láncaim kinyúlnak a börtönbül, s elérnek a trón lábáig; minden
1134    36   |               aki önöknek ura és bírája, s itt lesz nemsokára Pesten,
1135    36   |             tábort húz össze Pest alatt, s hadiszemlére maga le fog
1136    36   |              jönni a nyáron személyesen, s hogy a szentendrei és izbégi
1137    36   |              Ráby szabadon bocsátásáért, s az őt fogva tartó megyei
1138    36   |                 belecsempészi a levelet, s a porkoláb nem tud róla
1139    36   |       aranyflastromot ragasztott reájuk; s ez, ha jól felvesszük, nem
1140    36   |                 a helytartósági elnököt, s legnagyobb haragját tudatva
1141    36   |               hogy szabadon bocsássanak, s most ezek azt szeretnék,
1142    36   |                 is lenn volt a táborban, s elég veszedelmet kiállt.~
1143    36   |                  ittasnak tetette magát, s elesett a folyosón. Az őrt
1144    36   |                   Kemény hideg idő volt. S az ő börtönét nem fűtötték.
1145    36   |                  behívatta a porkolábot, s kegyetlenül meghagyta neki,
1146    36   |                 kályhája szétrepedezett, s éjszaka úgy világítottak
1147    36   |                 a fullasztó hőség miatt, s a homlokát a hideg falhoz
1148    36   |               arcát ismét beszappanozta! S úgy örült neki, mikor az
1149    36   |                ágyára új pokrócot adtak, s a szobáját nem fűtötték
1150    36   |              tömlöcébe a tele holdvilág, s ő bátran azt hihette, hogy
1151    36   |                 handzsáraikat rántották, s minden oldalról a Ráby mellének
1152    36   |             rögtön utol fogja őket érni, s mindnyájukat lekaszabolja:
1153    36   |                 fickó felkapta az ölébe, s kirohant vele a tömlöcbül,
1154    36   |                zajt nem hallották volna. S aztán végig az udvaron,
1155    36   |             megyei hajdú szokott alunni, s aztán ki az utcára, végig
1156    36   |                 a Kecskeméti utca végén, s az be volt zárva, azt még
1157    36   |                annak a két ajtaján által s ki lehetett járni. Azután
1158    36   |              napon azok is ébren voltak, s ott ültek már a helyeiken.
1159    36   |                  nyeregbe vetette magát, s azzal vágtattak az óbudai
1160    36   |                 hétköznapi ábrázatjával, s meg is mondták a neveiket
1161    36   |              gyönge betegnek való ételt, s nagyon kérték, hogy meg
1162    36   |                  hátha üldözni találják, s utolérik.~Az egyik kísérője,
1163    36   |    sertéskereskedőknek adták ki magukat, s ő az egyiknek a testvérhúga
1164    36   |            üldözték, beszéltek is velük; s elmondatták maguknak az
1165    36   |                 volt szegezve a táblára, s megtudhatta belőle, hogy
1166    36   |                is ki van festve az arca; s aki nem értett más szót,
1167    37   |               császár visszatért Bécsbe, s új hadsereget húz össze,
1168    37   |               Bécsben fogja már találni. S most már kezdett gyöngén
1169    37   |                amikor külháborút viselt, s újoncokra és contributióra
1170    37   |                maga vezeti a gazdaságot, s azt suttogják felőle, hogy
1171    37   |                 megnyálazza a két ujját, s elcsípi vele a hamvát.~A
1172    37   |      megfordított végét fogja a szájába, s azt szopogatja; a hosszú
1173    37   |               tyúkász, akit a hideg lel, s akiből a fogvacogás minden
1174    37   |           paraszt csak csemegének ismeri s „alamáziának” híja.~Ezek
1175    37   |                elvágja a torkát álmában, s alattomban azt tapogatja
1176    37   |                csatolva a pénzestüszője, s keze ügyébe esik-e a pisztolya
1177    37   |             csirke nagy hamar elkészült, s ők hárman nekiültek, és
1178    37   |                 a húgocskája ábrázatját, s aztán a cserecsikával megint
1179    37   |           Kezében tartotta a karabélyát, s a kivont kardja szíjra akasztva
1180    37   |           beszéljünk – dörmögé Kurovics, s fél szemmel az oldalán ülő
1181    37   |              uram megtöltötte a pipáját, s a karabinját a térde közé
1182    37   |                elhibáztak valami dolgot, s most azt nekem kell helyrehoznom.
1183    37   |                tömlöcben megborotválták, s olyan sima képe lett neki,
1184    37   |              Azon volt, hogy felugorjék, s elkiáltsa magát: „Én vagyok
1185    37   |            egérre, rátegyék a körmeiket, s aztán diadallal visszavigyék
1186    37   |          megnézni – mondá Janosics uram, s Ráby Mátyás egy jéghideg
1187    37   |            húgocskám? Tudok ám én rácul!~S azzal fölemelte Ráby arcát
1188    37   |               Ráby arcát a két karjáról, s a szeme közé vigyorgott
1189    37   |             ajtón a kinn hagyott pandúr, s elordítja magát:~– Itt vannak
1190    37   |              eldobálták a karabinjaikat, s hogy könnyebben futhassanak,
1191    37   |               kardjaikat is lecsatolták, s azzal ki az ablakon egymás
1192    37   |                Azután feltárult az ajtó, s belépett rajta Villám Pista,
1193    37   |              csaplárné felkapta a nótát, s ő dalolta el az utolsó versét,
1194    37   |              Kökényszemű lyányom is van!~S azzal a hamis szemével odakacsintott
1195    37   |             valami piros viganó kivirít, s azzal Kurovics uramat félkézzel
1196    37   |              Volt-e már betyár szeretőd?~S azzal megkapva Ráby kezét,
1197    37   |         kipenderíté őt a szoba közepére, s átölelte a derekát, s aztán
1198    37   |          közepére, s átölelte a derekát, s aztán egymás szemébe néztek.~
1199    37   |             aztán egymás szemébe néztek.~S aztán megismerték egymást.
1200    37   |              szép leány, az volt a férj, s a deli legény, az volt a
1201    37   |               megtalálta a Fruzsinkáját, s a Fruzsinka a Rábyját. Minő
1202    37   |                  rajtam? Nézz meg engem, s nézd meg magadat! Mivé tettél
1203    37   |                 Szaladj! Vissza ne nézz! S úgy vigyázz magadra, hogy
1204    37   |                  elkezdett tovairamodni, s aztán vitte magával Rábyt
1205    38   |                  felismeri az álruhában, s ekkor aztán nagy hűhóval
1206    38   |                  hajtásból az űzött vad, s a maga eszével valósággal
1207    38   |                  a kicsinált komédiához, s el is rontotta az egészet.~
1208    38   |                 eldobta az asszonyruhát, s férfiköntösbe bújt bele.
1209    38   |        kiraboljátok a szegény embereket, s megosztoztok a pénzükön
1210    38   |                  kirablom a nagy urakat, s megosztom a pénzüket a szegény
1211    38   |                  Gyöngyöm Miska fejéről, s az övére tűzték ki.~Hát
1212    38   |                  a pozsonyi pandúroknak.~S felkerekedett hetedmagával;
1213    38   |              vagy megérkezik a Lajtához, s ott az osztrák határőrök
1214    38   |              vármegyei pandúr tulajdona, s akkor kiadják őt a magyar
1215    38   |                felugrott egy pandúrlóra, s úgy elvágtatott, hogy fittyel
1216    38   |             kezébe egy pisztolyt fogott, s mint az asszonyságok szoktak
1217    38   |                  pisztoly magától elsül, s kilövi a rossz fogát.~_
1218    38   |               kecskét a hónad alá fogod, s a könyököddel szorongatod,
1219    38   |                 fát meg a kezedbe kapod, s az ujjaddal billegeted a
1220    38   |              jött le csendesen az ajtón, s azt dörmögé halkan Villám
1221    38   |                  négyen menjetek eléjük, s fogadjátok őket becsülettel;
1222    38   |          hegyével a két ujja közé fogta. S aztán odahajítá a Rácz Palya
1223    38   |            kedvvel kacagva Villám Pista, s megint felkapta a baltát,
1224    38   |               távolban hangzó lövéseket, s szemöldökével inte a két
1225    38   |                rárohanni, földre teperni s megkötözni.~Csakhogy a betyárnak
1226    38   |                 a puskáját az asztalról, s kiugrott a nyitott ajtón.
1227    38   |          egyenesen a földről felpattant, s mikor aztán a nyeregben
1228    38   |                kis puskázást támasztani, s bevárta az üldözőit puskalövésnyire.
1229    38   |                  ennek meg csak kétszáz, s a pandúr is tanult algebrát.~
1230    38   |              strázsáló határ-vámőröknek, s azalatt Ráby Mátyás a befagyott
1231    38   |            keresztül a háta mögé került, s elvágta az útját a többi
1232    38   |                már előtörtek a bozótból, s rárivalltak:~– Add meg magad!~
1233    38   |               kantárszárát a fogai közé. S mikor aztán közelébe értek,
1234    38   |               volt ahhoz! Hanem a lovat. S bizony, nem hiába lőtt az.
1235    38   |               magasra, a fejét megrázva, s aztán lovagjával együtt
1236    38   |            szaladhattok a kis uram után!~S mikor így tapsolt és kacagott,
1237    39   |             vágja őt ki a veszedelemből, s még aztán meg is fenyegesse
1238    39   |               kellett hagynia vesztében, s gyalog menekülnie ki a partra.
1239    39   |                  más, mint betérőkocsma, s ott azután elhistórizált
1240    39   |               német elhitt neki mindent, s még aztán maga a legényeivel
1241    39   |                  a megmenekült leányhoz, s nagy volt az öröme mind
1242    39   |                nyugodtan (korán reggel), s alhattak a vetett ágyban
1243    39   |               császár megbízottja lehet, s nem az ellenségeinek a barátja,
1244    39   |              uram egészen beszédes lett, s elmondta, hogy ő bizony
1245    39   |             Teréziától kapta a donációt, s ő maga a császárnak nagy
1246    39   |                  csutorába a lopótökkel, s olyat iszunk belőle, hogy
1247    39   |             érkeztek meg Bécs városában, s a veres torony melletti „
1248    39   |               tanúsított Bécs városában, s ezáltal még jobban confundálta
1249    39   |                 Pest vármegyei currenst, s ha alul kezded a dolgot,
1250    39   |    Batthyány-lépcsőről lehetett bejutni, s ami egyenesen az uralkodó
1251    39   |              műértőt bámulatra ragadják, s amiknek egyikén magyar őseinknek
1252    39   |            helyet foglalhatott a sorban, s mikor József kijött a dolgozószobájából,
1253    39   |                 népeinek minden nyelvén, s ha paraszt volt a kérelmező,
1254    39   |           nincs-e rajtuk páncélvállfűző. S akkor megkérdezi, hogy melyik
1255    39   |              elébb, akit maga kiszemelt, s valamennyire rákerült a
1256    39   |         keresztül-kasul sebhegedésekkel, s két olyan hatalmas bajusz
1257    39   |               egy varjút nyelt volna el, s annak a két szárnya akadt
1258    39   |                 érdemrendjével játszani, s ha az nyűgösködni kezdett,
1259    39   |              őhozzá, rá sem igen nézett, s mikor egyszer a kis nyughatatlan
1260    39   |                  zománcot sajátított el, s kétfelől lecsüngött vonásain
1261    39   |                  riktájk! Jön a császár!~S arra az a kis gyerek is
1262    39   |              tarsoly, lóding az oldalán, s egy kis gyerek a karján.~
1263    39   |                  állította a regementet, s „karabint a kézbe” kommandérozott.
1264    39   |                 a hátam mögé a nyeregbe, s mire a szpáhik nagy baromsokasága
1265    39   |               azután meg „kard ki kard!” s „rajta, magyar, rajta!”,
1266    39   |                  nekivágtunk a töröknek, s addig vágtuk, amíg értük:
1267    39   |                előkecmelgett a nádasból, s kérte a kisgyerekét, hogy
1268    39   |                előtt!~József mosolygott, s hátratolta a gyerek csákóját,
1269    39   |                 vállára vert a hadfinak. S aztán ötvenaranyos tekercset
1270    39   |               vidd vissza a regementhez, s fogadd ezt jutalmul.~– Pardon
1271    39   |                börtönben, láncok között, s küzdeni tehetetlenül, szemébe
1272    39   |              szemébe nevető ellenséggel, s most itt állani asszonyruhába
1273    39   |                 nyújtani.~– Nun, was ist’s? – szólt németül József,
1274    39   |                    szólt németül József, s aztán elvette tőle az iratot,
1275    39   |                  elvette tőle az iratot, s anélkül, hogy belenézett
1276    39   |                 többi folyamodások közé, s azzal odább ment.~Akivel
1277    39   |                megfogta Rábynak a kezét, s egy szót sem szólott többet,
1278    39   |            látják először a kisasszonyt, s a nevét sem tudják.~– Ez
1279    39   |            derült hangulatot idézte elő.~S ez az első hatás megmarad.
1280    39   |                  tizenkét pontos iratot, s átnyújtá a császárnak.~A
1281    39   |                  hogy én tudok rácul is, s a cirill betűket is tudom
1282    39   |                  a controllor-folyosóra, s nemsokára visszajött azzal
1283    40   |                elterjeszteni a világban, s azokért pénzt szed be a
1284    40   |                 azt kulimásszal bekenje, s papirosra lenyomtassa –
1285    40   |                  és nyomatódott Bécsben, s arra praenumeráltatott Magyarországon.
1286    40   |                 aztán elhordatták mások, s úgy olvasták sorban; hiszen
1287    40   |        abbahagyni a megkezdett munkáját, s elfogadni a nuntiumokat,
1288    40   |              megfordult a Magyar Híradó. S mikor aztán a vége felé
1289    40   |                  maga szűk ismerősvilága s az ismeretlen nagy világ
1290    40   |             megtudni azokból a betűkből, s várta régen ezt a kérdést.~–
1291    40   |                  rohanni a veszedelmébe, s akkor elpusztul, nyomorultul
1292    40   |              volt. Határos a támadással. S Tárhalmy arra is megfelelt –
1293    40   |           belemelegedett az ostromlásba, s nem akart tőle tágítani.~–
1294    40   |              megértsd, miért van ez így, s miért nem lehet másképp?~
1295    40   |    Magyarországnak híják-e, vagy másnak? S akik csodálkoznak rajta,
1296    40   |              nekem pianofortén játsszál, s a szolgálóid németül beszéljenek,
1297    40   |                 tehetem, amit nem tudok; s inkább fekete kenyeret eszem,
1298    40   |             megszüntette a restauratiót, s a meglevő tisztviselőket
1299    40   |            megvédelmezésére együtt tart, s az igaz, jó hazafiaknak
1300    40   |          mindenki ezeknek fogja pártját, s a császár által leküldött
1301    40   |                 öröklött nyomorúságából, s nem tudják, hogy mit cselekesznek.
1302    40   |               keleti keresztyén népeket. S nem törődik azzal, hogy
1303    40   |                  az adót és subsidiumot. S most ő még új contributiókat,
1304    40   |              népszabadságnak szolgálnak, s nem gondolják meg, hogy
1305    40   |         gonoszság és istentelenség volt, s amíg a rablóbandát, aki
1306    40   |                 elhallgatott a főjegyző, s végigsétált alá s fel a
1307    40   |              főjegyző, s végigsétált alá s fel a szobában.~Aztán hosszú
1308    40   |           leírnom, amit nekem elmondtál, s aztán elküdenem Rábynak?~
1309    40   |                 suttogá:~– „Te teheted.”~S aztán, hogy könnyebben menjen
1310    41   |               mondta, hogy „bihászman?”, s úgy ült rajtuk, mint a kősó. –
1311    41   |                  még nincs olyan messze, s a Nádasdyak, Frangepánok
1312    41   |                Rábynak egyik kollegáját, s leküldte Budára, őexcellenciája
1313    41   |                fölülről lefelé szolgált. S aki ebbe a tökéletes gépezetbe
1314    41   |         hausknecht ment előtte lapáttal, s hányta el az útjából a havat,
1315    41   |              betűket rajzolni a papírra, s azokat kisatírozni veres
1316    41   |         kellemesebb szónak vette a báró, s követte őexcellenciáját
1317    41   |             íróasztal, leülhetett mellé, s aztán végignézhette, hogy
1318    41   |            került tollrágó bürokratáról, s telefirkált cifra iniciálékkal
1319    41   |         instánsok után itt maradt sarat, s a komornyik jelenté, hogy
1320    41   |           magához a hátramaradt aktákat, s amíg a levest felkanalazta,
1321    41   |              leülhetett az íróasztalhoz, s csinálhatott patológiai
1322    41   |            kifogása. Szidta a szakácsot, s izengette neki, hogy elkergeti.
1323    41   |          izengette neki, hogy elkergeti. S ezt annak az éhes embernek
1324    41   |            Hiszen már négyre jár az idő, s még ő nem ebédelt. Kínjában
1325    41   |           felrakták a pyramidlipartie-t, s elkezdtek játszani. Őexcellenciája
1326    41   |           Egyszer aztán bejön a janitor, s jelenti; hogy őméltósága,
1327    41   |              botosok is a lábain voltak, s a téli kesztyű a nyakába
1328    41(1)|                                  Vergelt’s Gott.~
1329    41   |              excellenciádnak megírni, Y, s mivelhogy „docti male pingunt.”3~–
1330    41   |                 avagy pedig arabs talik? S végre pedig mind az egész
1331    41   |                haragosan őexcellenciája, s kezébe vette saját autographonját.~
1332    41   |                 leült a feketekávéjához, s elköltötte azt csendesen,
1333    41   |          szokásakint, el fog szunnyadni, s akkor ő aztán „ill a berek,
1334    41   |          szfinkszeket, Memnon-szobrokat, s más efféléket faragtattak),
1335    41   |            mellett terem „bor: istenes”, s ha még Cambyses sem magyar
1336    41   |              pedig világos, hogy „ízes”; s aki azt meri tagadni, hogy „
1337    41   |                 már a szeme az éhségtül, s még mindig nem lett elbocsátva.
1338    41   |            tovább is nyelni az éhkoppot! S őexcellenciája jó asztalt
1339    41   |        hipochondra, estére aszkéta lett, s olyan lakomára adta magát,
1340    41   |                  aki nem kap a retekből, s aközben elővették az ostáblát,
1341    41   |            figyelemmel a „lange puffot”, s hagyták őt csendesen dolgozgatni.
1342    41   |                hogy holnap megint eljön, s folytatják. – M…szky is
1343    41   |          megtette, ami parancsolva volt, s a kamarás egyedül maradt
1344    41   |                lefeküdt az ágyba alunni. S nem volt több egy ágynál
1345    41   |               újrakezdheti a kamarás úr. S meggyőződhetik róla. Most
1346    41   |               kiette magát, kocsira ült, s meg se állt Bécsig.~Ott
1347    42   |                utcában egy kis szállást, s senkinek sem mondta meg,
1348    42   |        tartományától készül megfosztani, s mikor mindezeknél óriásibb,
1349    42   |             annak is van ám saját terve; s azáltal az övé egészen másképp
1350    42   |                   akinek visszaküldetése s az ország rendes törvényszékei
1351    42   |               elé állítása követeltetik. S mindezekre éppen annyi adat
1352    42   |                 Ráby a maga bevádoltait.~S a császár a legfőbb ítélő
1353    42   |                 előadva annak tartalmát, s megmagyarázva, hogy a bizonyítékok
1354    42   |             csendesen végighallgatta őt, s aztán elvette tőle a vastag
1355    42   |                régi. Olvassa őket végig. S ha ön akkor, amidőn ezeket
1356    42   |                  a veszedelmes iratokat, s végig mulatott rajtuk.~Átkozott
1357    42   |           gazember, aki itt le van írva? S csak most kezdi megismerni
1358    42   |                  nem volt neki egyik is, s most ez a rongy ellene támad,
1359    42   |                 vágja az egész népügyet, s aztán elfusson a hazájától
1360    42   |                  méltatlanul szenvedett, s aztán csak magában pirulni,
1361    42   |                eseményeire visszagondol, s aztán kiirtani szívéből
1362    42   |               visszatértében reá várnak, s esengve kérte: „Vissza ne
1363    42   |            földhöz csapja ezt a könyvet, s ne olvassa tovább Rab Ráby
1364    42   |                  hazája földére rálépni, s egész nemzetét bírául fölhíni,
1365    42   |               indulatos kitöréssé válik, s követel, parancsol! Minő
1366    42   |                meg, annál biztosabban.”~„S akkor szabad vagy.”~„A pesti
1367    42   |               békózva.”~„Törd széjjel.”~„S akkor aztán keresd fel ezt
1368    42   |              fenn Budán! Szállok elétek! S ha akkora istenek vagytok
1369    42   |                  én leszek az Enkelados, s rátok döntöm az Ossát Pelionnal!”~
1370    42   |                 császár elé az asztalra, s ráütve a tenyerével, azt
1371    43   |            közpénztárakból utalványozni, s a császár utasításait élőszóval
1372    43   |           összeesküvőt hurokra kerített. S olyan impozáns fellépése
1373    43   |              között, hogy az szétfusson, s elhagyja Plötzlich úr által
1374    43   |             mezőn valami gödröket ástak, s azokbul majd itt, majd amott
1375    43   |               Győr városába bevergődtek, s vacsora után egy szobában
1376    43   |          Plötzlich úr kihúzza a kardját, s maga mellé fekteti az ágyba.~–
1377    43   |   hivatalszobájában kellett megtörténni, s a districtualis commissarius
1378    43   |              valaki a vámnál ráismerjen, s előre szaladjon értesíteni
1379    43   |             Összecsücsörítette a száját, s valami visszafelé fordított
1380    43   |          őexcellenciájához a palotájába, s kérjenek tőle rögtön kihallgatást.
1381    43   |               magamhoz veszem a kulcsát, s két strázsát állítok az
1382    43   |                   Rab Ráby” lett belőle. S még áldania kellett a sorsot,
1383    43   |                az „inquisit” lefekhetik, s hallgathatja a két alá s
1384    43   |                 s hallgathatja a két alá s fel sétáló katona lépését
1385    43   |              mutatni.~Az elnök úr leült, s hagyta a két fő-fő biztost
1386    43   |              őfelsége védelme alatt áll, s csupán a törvényes eljárás
1387    43   |             azonnal a policájdirectióra, s vitesse át Pestre a vármegyeházához
1388    43   |            igyekezett az utcára lejutni, s meg sem állt addig, amíg
1389    43   |                tenni, ha megharagítom.~– S erre az esetre nincsen instrukciónk
1390    43   |     prosopopoeával, hogy „Méltóztassék!”~S azzal éjjel és sűrű ködben
1391    43   |      kötelességének tartotta utánamenni, s helyet foglalni a padokon.~–
1392    43   |            kormányos eloldotta a láncot, s az egyik evezős eltaszította
1393    43   |               Hát visszavitték a partra, s engedték őt kiugrani a csónakból;
1394    43   |                   az nem fullad a vízbe.~S azzal újra betaszíták a
1395    43   |               ünnepélyesen protestálunk.~S a két rendőrbiztos rögtön
1396    43   |              bőrbe kötött bugyellárisát, s a helyszínén, a szép holdvilág
1397    43   |             törtetett tovább a jég hátán s lehetett hallani a Luláj
1398    43   |                 összezúznék az a csónak, s odaveszne Ráby Mátyás kamarás
1399    43   |          kiugráltak a jégen át a partra, s aztán egy hosszú kötélnél
1400    43   | Nyulak-szigeténél fennakadt a felső jég, s azon alul a Duna kitisztult;
1401    43   |                eddig egy szót sem szólt, s akit különben Habersack
1402    43   |               hogy ő tud valamit diákul, s ettül fogva ő lett Cicero.
1403    43   |           Pilátushoz küldözték őket, alá s fel, előre, hátra: az volt
1404    43   |         strázsának is adtak egy tallért, s azért az megengedte, hogy
1405    43   |               féljen ön; mi itt vagyunk, s ezt nem fogjuk eltűrni.~–
1406    43   |                  a leányát adta férjhez, s amiatt el kellett utaznia
1407    43   |             akiket éppen benevolizáltak, s odarohant a legnagyobb hasú,
1408    43   |               megmagyarázta idejöttüknek s haragba jöttüknek az okait,
1409    43   |               Villám Pista megtisztelte, s nagyon megjuhászodottnak
1410    43   |              mindjárt vegye le a békóit, s bánjék vele rangja szerint
1411    43   |            méltóztassék azon megjelenni, s akkor aztán visszavihetik
1412    43   |               kötve higgyenek a komának, s még egyszer fölkeressék
1413    43   |             belül Rab Ráby tartózkodott, s megújítsák az ajtón keresztül
1414    43   |          fenyőmagot meg köményt hintett, s azzal a folyosót befüstölte.~–
1415    43   |               soká várni; az ajtó nyílt, s jött ki rajta a vármegye
1416    43   |                  tárkonyecetes víz volt, s abban elébb az arcát, azután
1417    43   |           levendulaszeszes zsebkendőbül, s aztán odasúgta a biztos
1418    44   |                 ne akaszthassa rá magát, s aztán bekísérték a hajdani
1419    44   |          bekísérték a hajdani börtönébe, s jó éjszakát kívántak nagy
1420    44   |              esetben jön maga a császár, s majd akkor lesz aztán haddelhadd!
1421    44   |                ott is voltak az ajtaján, s beszélhetett velük. Az akkori
1422    44   |             meglátogatta a megyei orvos, s a porkoláb segélyével kegyetlenül
1423    44   |           elszenvedésével megsúlyosítva, s országos vásárok alkalmával
1424    44   |                  éjjel innen elragadták, s akikről az ellene intézett
1425    44   |                 már mind kézre kerültek, s itt ülnek a vármegye börtönében.”~
1426    44   |                 tekintett Janosics felé, s a két kezét a két füléig
1427    44   |                 csak a vállait mozgatta, s az öklével fenyegette Rab
1428    44   |           mormogá Laskóy úr Janosicsnak, s a nyelvét mutatta neki. –
1429    44   |                  is az oldalánál álltak, s íme, ez a Sipos, az a Nagy.
1430    44   |            szárazon akarna megmosakodni, s aztán úgy nyögött, mint
1431    44   |          leánynak, aztán szöktessük meg, s kísérjük el Bécsig. A Nagynak
1432    44   |              szőtték-fonták azt ellenem! S most a saját imposturájukért
1433    44   |                 rá brevi manu Laskóy úr. S aztán quinquaginta solidos
1434    44   |              tudja elhajítani a sulykot, s gyanítható, hogy egészen
1435    44   |                  avatva a cselszövénybe, s abban vezérszerepet játszott.~–
1436    44   |            valami nagy csattanás hallik, s arra felnyílik Rab Ráby
1437    44   |               felnyílik Rab Ráby ajtaja, s ő maga kijön rajta egy tüzes
1438    44   |                  ördög veres dolmányban, s az úgy pofon csapta a farkával
1439    44   |          törvények, a császár parancsai, s az emberi józan ész nevében.
1440    44   |             elítélnék, védelmezze magát; s nincs a világon oly zsarnok
1441    44   |            mentségét meghallgatta volna. S miért vagyok én üldözve?
1442    44   |                   csak igazságot kértek, s én az igazságot kerestem
1443    44   |                  hogy életét védelmezze, s az embertől meg akarják
1444    44   |               Híják a vármegye-lakatost!~S hítták a vármegye-lakatost.~
1445    45   |               becsődült a járó-kelő nép, s a vármegyeházából minden
1446    45   |         selyemruhás ifjú úrnak a lábára.~S ilyen látványnál a publikum
1447    45   |                  leültették a kövezetre, s az egyszerre megszisszent
1448    45   |                 fakadt minden körülálló, s elkezdett fennhangon sajnálkozni
1449    45   |            fejökről a patyolatkendőiket, s azt hajigálták oda neki.
1450    45   |              neki. Az pedig csak bámult, s nem tudta kitalálni, hogy
1451    45   |                  hozzá a néptömeg közül, s letérdelve mellé, megmutatta
1452    45   |                ha soká együtt lesz vele.~S letépte a lábairól a zsebkendőket.~
1453    45   |                vékony selyem lábravalót, s már felsebesíté a bokáját,
1454    45   |           négyszöglábnyi ablak az utcára s egy vasajtó a folyosóra,
1455    45   |                 nagy kőkolonc befalazva, s abba volt egy rőfnyi hosszúságú
1456    46   |                  keresztül.~Oda figyelt. S aztán számítgatta, hogy
1457    46   |                  lett a fúrás hangjának, s mintha az égből zengene
1458    46   |                észre sem lehetett venni. S ez volt benne a jó.~Alig
1459    46   |                kopogtatás a feje fölött; s aztán az édes, ismerős hang:~–
1460    46   |                  a nádszálba beleférjen, s aztán tollat, kalamárist,
1461    46   |             betódult a februáriusi szél, s ahová egy hétig (előre megmondták
1462    46   |            nagyon lassan szeretett enni, s amíg a falatját rágta, addig
1463    46   |                 a pesti vármegyeházánál, s ha még ott egy Rab Rábyt
1464    46   |              cassából neki kifizettetem. S azoknak a fizetéséből, akik
1465    46   |              törvényszék elé állíttatom, s akire egy makulányi bebizonyul,
1466    46   |           ahonnan a Rab Rábyt kihozatom… S amíg ezt elbeszélte őexcellenciája,
1467    46   |           kulcsain a porkoláb rajta hál, s a foglyot úgy megvasaltatták,
1468    46   |                nekem intimált relatióra, s azt gondolva, hogy csak
1469    46   |                 etcetera, és így tovább… S a császár olyan maliciózus
1470    46   |             kettős vasajtó mögé bezárva, s amibe az utolsó commáig
1471    46   |            kihúzta az óráját a zsebéből, s azt mondta: „Igazítsa ön
1472    46   |               vörös toronyba becsukatni, s mindennap hideg vizet csepegtetni
1473    46   |               azt a két speciosus fülét, s annál fogva a feje tarkóját
1474    46   |             csomó kulcsot a két kezében, s elsápadva hebegé:~– Akkor
1475    46   |                még tegnap elbocsátottuk, s ő egyenesen hazakívánkozott.~
1476    46   |                is egészen visszahúzódik, s saját ökonomiája rendbe
1477    46   |       őexcellenciája által elolvastatni, s ha helyeslését megnyeri,
1478    46   |                derék tisztviselői karnak s különösen őexcellenciájának
1479    46   |                 levelet, lepecsételteté, s ő maga írta rá a császár
1480    46   |               volna!”~Azzal búcsút vett, s visszadöcögtette magát a
1481    46   |               idő. Visszaveszi a Böskét, s tehenet szerez mellé… Bírja
1482    46   |             otthon! Most is Rab Ráby az, s ott ül a tömlöcében, még
1483    46   |       feszegették fel a tömlöc padlatán, s dühösek voltak, hogy sehol
1484    46   |              valaki egy drót segélyével, s ez csak az őrt álló strázsa
1485    46   |                odaláncoltatták a falhoz, s a bezárt vasajtón a kulcslyukat
1486    46   |          pecsételte le saját gyűrűjével, s kegyetlen fogadást tett,
1487    46   |                 odafenn az őriző angyal, s még aznap küldött le neki
1488    46   |               vászondarabkákba a békóit, s reggel megint kibontani
1489    46   |             elfogják, magam megyek érte, s kihozom börtönéből kézen
1490    46   |          levették a vasajtót a sarkábul, s Rab Ráby ismét látta megjelenni
1491    46   |                 egyszer hóhérnak nézett, s aki a vármegye kőművespallérja
1492    47   |               összegyülekezik a Rákoson, s a császár személyesen fog
1493    47   |                 mustrát tartani felette, s aztán ő maga vezeti azt
1494    47   |                megint kibontják a falat, s helyre teszik a vasajtót;
1495    47   |                 zúzmaráz tapasztott oda! S egyúttal a haját s bozontos
1496    47   |                  oda! S egyúttal a haját s bozontos szakállát is bevonta
1497    47   |             boglárosan, aranysújtásosan, s szolgálnak neki, aki kopott,
1498    47   |                szivárványrozsdát kapott, s amíg őfelségének egy karcsú
1499    47   |                mikor született ez a bor, s hányféle virtus van abban.~
1500    47   |               poharat a világosság felé, s keresztülnéz rajta.~S még