Fejezet
1 4| az útban el ne vegye a „Gyöngyöm Miska”!~– Dejszen jól eldugom;
2 4| micsoda ravaszság van benne! A Gyöngyöm Miska pedig ezúttal Somogy
3 5| Jaj, tekintetes uram! A Gyöngyöm Miska.~A lovas legény odafincoltatta
4 5| urambátyám? Én vagyok a híres Gyöngyöm Miska.~– Hát hogy lett tebelőled
5 5| Hát hogy lett tebelőled Gyöngyöm Miska?~– Tán nem emlékezik
6 5| közepén belekiáltott: „Jaj, gyöngyöm Miska, hat ökör vagy te
7 5| Azóta rajtam száradt a „Gyöngyöm Miska” név. Akármihez kezdtem,
8 5| azzal fogadtak, hogy „Jaj, gyöngyöm Miska!” No, hát mondék:
9 5| No, hát mondék: legyek Gyöngyöm Miska! Majd produkálok én
10 5| Csak éppen egy embernek.~De Gyöngyöm Miska nem várta azt, hogy
11 5| árkon gazdájával együtt. Gyöngyöm Miska csak onnan kiáltotta
12 5| kutya: „canis tota mater”!~A Gyöngyöm Miska pedig nekieresztve
13 5| cumulálja. A detestable latro, a Gyöngyöm Miska, miután az örkényi
14 5| egymás vállát átölelve, s a Gyöngyöm Miska cifra szűrével közösen
15 5| Először az egyik imádóját, a Gyöngyöm Miskát figyelmezteté, hogy
16 14| kapitány, valahányszor a Gyöngyöm Miskát elfogni kirukkolsz,
17 14| hahota.~– Az Isten éltesse a Gyöngyöm Miska urat – mondá bíró
18 18| mivel. Azzal, hogy te vagy a Gyöngyöm Miska, s te raboltad ki
19 18| statárium együtt ül, ami éppen a Gyöngyöm Miska miatt van kihirdetve.~–
20 18| azzal vádoltatik, hogy mint Gyöngyöm Miska, rablónak öltözve,
21 18| azonosságot Ráby Mátyás és Gyöngyöm Miska között kétségtelenné
22 18| panaszkodni. Minek panaszkodnám? A Gyöngyöm Miskát nem hozzák ide nekem,
23 18| legjobban, hogy ki az a Gyöngyöm Miska, hisz engemet is kirabolt!”~
24 19| olyan nagyon. Még nem voltam Gyöngyöm Miska, de ha tetszik, az
25 20| akadályunk. Nekem elébb a Gyöngyöm Miskával kell végeznem.~
26 20| három hétre elég volt a Gyöngyöm Miskából! Hagyd azt később;
27 20| duellálni fogok vele.~– A Gyöngyöm Miskával?~– Igenis: ővele
28 20| őt hívtam ki elébb.~– A Gyöngyöm Miskát kihívtad? Te? Hát
29 20| kihívtad? Te? Hát lehet a Gyöngyöm Miskát kihívni?~– Hát tudod
30 20| Hát tudod te, hogy ki az a Gyöngyöm Miska?~– Azt tudom, hogy
31 20| egyszer a napokban, amint a Gyöngyöm Miska bandáját zavartuk,
32 20| Karcsatájit, hát akkor a Gyöngyöm Miskátul örökre megszabadult
33 20| Hanem most aztán jöjjön az a Gyöngyöm Miska! Most már két ember
34 20| lovaikat vitték.~Maga volt ott Gyöngyöm Miska. Virágos szűrében,
35 20| odaöntve.~Akkor aztán a Gyöngyöm Miska fél kézzel a képéhez
36 20| Így szokott duellálni a Gyöngyöm Miska!~Azzal kiereszté a
37 22| ellenségem, a sedriához, ahol Gyöngyöm Miska helyett akartak elítélni?
38 32| szaladt ki a száján.~– A Gyöngyöm Miska!~– Dehogy az – szólt
39 33| történetet, hogy miért lettem én Gyöngyöm Miska. Hiszen magamnak annyi
40 33| Laskóy, ezt a szót: „Jaj, gyöngyöm Miska, hatökör vagy te ahhoz!”
41 33| azzal szólított meg, hogy „Gyöngyöm Miska!”, s ebéd után, mikor
42 33| gondolatom, hogy „Nohát, ha én Gyöngyöm lettem, hát legyen ez is
43 33| hát legyen ez is az én gyöngyöm!” Nem kellett hozzá nagy
44 33| A Karcsatáji Miska meg a Gyöngyöm Miska két különböző személy.
45 33| akkor felhagytam mindenféle Gyöngyöm Miskasággal. Kibuzogtam
46 33| erdőre; de én többet velük Gyöngyöm Miska nem leszek; mert én
47 33| vezeklek. Nem játszom többet a Gyöngyöm Miskát, a bandát is feloszlattam.
48 33| átkozott vetélytárst! Még Gyöngyöm Miskának sem elég lenni.
49 33| sarkából. Nem volt elég, hogy Gyöngyöm Miskát csinált belőlem,
50 33| bizonyosan tolvajnév, mint a Gyöngyöm Miska, s kétféle alakot
51 38| ezer aranyat levették a Gyöngyöm Miska fejéről, s az övére
|