Fejezet

 1     6|                 Az aztán csak rátette a kezét a két kulcsra, s mindjárt
 2     7|                neki. S azzal megfogta a kezét, bevitte magával három-négy
 3    10|              nagy úr. Mármost nyújtsa a kezét, hadd adjam vissza a kézcsókot.~
 4    10|                pedig a leány mind a két kezét eldugta a háta mögé.~– Akkor
 5    10|                 Isten áldja meg” szónál kezét nyújtá a leánynak, aki félve
 6    10|           Ahelyett úgy tartották egymás kezét a kezükben, mint akik mind
 7    10|           szoríthatták meg többé egymás kezét.~
 8    11|               szónál cordialiter nyújtá kezét az ifjúnak.~– Ez tiszta
 9    14|                ajkához emelte Fruzsinka kezét, s forrón megcsókolta azt.~
10    15|              járatban van: a kisasszony kezét kéri.~E szóra Nepomuk János
11    15|              megmondta, hogy ma eljön a kezét megkérni.~– Ön násznagy
12    15|             hogy a keblére borult – egy kezét kérték, s mind a kettőt
13    17|             képén, hogy nem bánná, ha a kezét eleresztenék.~– Már hiszen
14    17|           egyszerre eleresztve a legény kezét. – Attól tartasz, hogy gyanúba
15    17|           Marcinak, meg is szorította a kezét.~De most már igazán ment
16    18|            orrát meg a derekát, nyakát, kezét, lábát a tekintetes zsivány
17    18|            térdre, arcra, s csókolták a kezét, lábát, hogy ne tegye az
18    18|              ennek csókolgassátok meg a kezét; annak csak egy szavába
19    21|               két csípőjére tette a két kezét, úgy állt a Rábyval szemben,
20    21|               már rátette a kilincsre a kezét. – Akkor aztán pofon ütötte
21    21|           megfogta a parasztcselédnek a kezét, s úgy vitte ki a városházából.
22    21|              házáig el nem eresztette a kezét, bármint húzódott is az
23    23|                 úrnak!~E szókkal nyújtá kezét másnap reggel (az áldomás
24    25|             izzó ágy fenekéről az egyik kezét vagy a lábát kidugta, jót
25    26|              annak a vezérkolomposnak a kezét nyújtja, az meg az öklét
26    26|               aki aztán karja alá öltve kezét, félrevonta őt a néptömeg
27    27|           pozitúrába tette magát, a bal kezét a kardja markolatára, s
28    28|                kis cigány kinyújtotta a kezét a cseber takarója alól,
29    30|                s megragadva annak a két kezét két forró kezével, odafekteté
30    30|                 gézengúz.~A leány a két kezét a kegyelmes úr szája elé
31    30|               szóra aztán a leány a két kezét a keblére feszíté; majd
32    30|            kalapját. Megfogta a leányka kezét, s felvezette a lépcsőkön
33    31|               imádkozás; úgyhogy Ráby a kezét sem merte megmozdítani,
34    35|       vádlevelet!~De Ráby eldugta a két kezét a hóna alá, nem lehetett
35    37|         szeretőd?~S azzal megkapva Ráby kezét, kipenderíté őt a szoba
36    37|               asszony megragadta a férj kezét.~– Nincs idő a beszélgetésre.
37    39|                 csákójához emelte a kis kezét és szalutált. De a huszár
38    39|                 erre megfogta Rábynak a kezét, s egy szót sem szólott
39    40|            kisleány megragadta az atyja kezét.~– Oh, édesapám. Szabad
40    44|        tekintett Janosics felé, s a két kezét a két füléig emelve, befelé
41    46|              megvasaltatták, hogy az se kezét, se lábát meg nem mozdíthatja;
42    48|                aláírom! – kiálta a rab, kezét az égre emelve; pedig úgyis
43    54|                mellé, a szívére tette a kezét – még dobogott.~Azután leveté
44    55|                 és senki rá nem tette a kezét. Leutazott Szentendrére
45    55|         lábaihoz, s megragadva a király kezét, úgy könyörgött neki, hogy
46    55| katonatiszteknek hozzá ment, megfogta a kezét, s így szólítá:~– Testvér!~–