Fejezet

 1     1|        voltak, hogy bíró és peres fél hadd menjen haza szántatni,
 2     3|      baromfi, pulyka, lúd, ~54 és fél pint tejszín,~174 és fél
 3     3|          fél pint tejszín,~174 és fél font hal,~24 1/2 font mandula,~
 4     4| salláriumát). Hanem azt a nyertes fél, a prefektus titokban visszaadta
 5     6|          szétiramodik menten; úgy fél a város kenyerétől!~– Pedig
 6     9|    kirilájszum ott maradt a káros fél kezében. S azóta János úr
 7    10|         másikon keresztbe téve, a fél vállával nekitámaszkodott
 8    12|         és az is vereses; öltönye fél magyar, fél német, kopott
 9    12|      vereses; öltönye fél magyar, fél német, kopott és piszkos;
10    16|     nemsokára visszatért onnan, a fél tenyerén hozva egy vasládát,
11    16|       kávézásnál, hogy az éjjel a fél erdő leégett.~Ez volt a
12    17|      panaszait orvosolják, s akik fél év múlva visszajöttek meggörbített
13    17|           verebeknek, hogy ezután fél lábbal lépkedjenek, s amíg
14    17|    utoljára civil kiküldetéseért.~Fél óra múlva készen állt a
15    19|             Aki másra kardot húz, fél fejváltságot fizet.)~– Köszönöm,
16    19|        vele tenni.~A két duelláns fél nekiállt annak az egy renitens
17    20|             Most tehát nyolc óra. Fél óra alatt kiérünk a puszta
18    20|         szolgájának, hogy pontban fél tízkor felköltse az urat,
19    20|        kimondani, hogy kinél.~Még fél órája volt elsétálni való.~
20    20| elesetteknek. Ezek pedig még csak fél font ólmot lövöldöztek el
21    20|      Akkor aztán a Gyöngyöm Miska fél kézzel a képéhez emelve
22    20|         fejéről. – Azzal a betyár fél szemére csapva árvalyányhajas
23    22|            hogy mindig az alperes fél községének a nemesi hadnagya
24    23|           meglátják, hogy a másik fél már elfoglalta a jobbik
25    24|     negyvenet a polgárok közül, a fél magisztrátust, kékre, veresre
26    24|       csúnyául megviselt, kinek a fél karja, kinek az álla volt
27    24|       markában hordta a feldagadt fél pofáját, amelyikből a fél
28    24|         fél pofáját, amelyikből a fél szeme csak úgy pislogott
29    24|          disputát, amelyben egyik fél sem akart engedni a másiknak,
30    26|          mer idejönni hozzá, mert fél, hogy meglátják, s hogy
31    26|          minden ember tudja, hogy fél alma nem terem a fán. Hát
32    30|        megmondja az uraknak, hogy fél óra múlva magam is ott leszek,
33    30|          a dolgát szép csendesen. Fél óráig nem távozott el. Mikor
34    31|      sétálni a friss levegőn? Még fél órája van rá.~Hogy aztán
35    31|       egyik lábára; hanem azért a fél bajusza (a másikat ki tudja,
36    35|   bölcsesség; az otromba sártömeg fél annak a közeledtétől, aki
37    36|    kiabálással végigroboghatott a fél városon, anélkül, hogy egy
38    37|    embernek is más vármegyében?~A fél szemét félig felnyitva,
39    37|  beszéljünk – dörmögé Kurovics, s fél szemmel az oldalán ülő leányalakra
40    37|          szájában, a túri kalap a fél szemére lecsapva.~– A pandúros
41    38|        mindig előbbre jár az esze fél lófejjel a pandúrénál.~Villám
42    41|             No, hát holnap reggel fél hat órakor méltóztassék
43    41|          kamarás úr erre a szóra! Fél hatra Bécsben az ember le
44    41|          biztatás.~Őexcellenciája fél szemmel a kamarás úrra sandít,