Fejezet

 1     5|            pozdorjává vágta: úgyhogy utoljára a két úrfi közül az egyiknek
 2     5|      apprecálván, ha még egyszer, és utoljára intermediálna illustre cousinjánál
 3     5|            Azt se hiszem. De ha van, utoljára bizonyosan még majd azt
 4    10|          viszonozni, s aminek a vége utoljára ez a szó: „örökké”. – Így
 5    13|              nem hagytak neki békét, utoljára még szénát, zabot is ígértek
 6    14|       emellett pipázni nem lehetett, utoljára az indítványt tevő plebánus
 7    16|              senki se fogadott szót. Utoljára kisült, hogy a város egyetlen
 8    17|        collegiumai és synedriumai, s utoljára kapta magát, odavágta a
 9    17|             rekrutának ez egyszer és utoljára civil kiküldetéseért.~Fél
10    17|         küzdenek a halálos ár ellen; utoljára azok is elbuknak a hullám
11    18|          felesége a földön hempereg. Utoljára odamegy hozzá a rabbi. Teljes
12    18|           bebizonyítaná az alibit, s utoljára még engem csuknának be.~
13    18|             vagy pörölnek egymással.~Utoljára a vén zsidó a két gyönge
14    19|              hol Ráby a szolgabírót. Utoljára sem mentek vele semmire,
15    20|          rongyra megvizsgáltattuk, s utoljára a bocskortalpában megtaláltuk
16    23|          ácsi”, amiből az lesz, hogy utoljára egyszerre éneklik mind a
17    26|      veszekedett a cseléddel, míg az utoljára kivallotta, hogy biz itt
18    30|              Laskóy úr ötölt-hatolt, utoljára meg nagyon is felbuzdult,
19    31|            folytatta, ahol elhagyta. Utoljára belenyugodott Ráby. Meg
20    31|           idején mondandó imádságot, utoljára a húsvéti páskabárány fölött
21    31|       meg-megállt a kezében a kanál. Utoljára lecsapta a kezéből a kanalat,
22    31|          Boldog, ki hivatal nélkül…)~Utoljára is Garabos uram lett az,
23    31| visszahajigálta azokat az ő fejéhez; utoljára kiugráltak az ágyaikból,
24    32|   megszelídült, ott ragadt közöttük. Utoljára elkezdtek dalolni, olyan
25    32|          magad! Húzd le! Ksz, ksz!”, utoljára belevágták egymást valamelyik
26    32|         sírig – mind az akasztófáig! Utoljára Karcsatájinak úgy kellett
27    33|              volt karmolva a pofája. Utoljára is a menyecske unta meg
28    34|        kínozzák, bosszantsák, míg az utoljára kínjában meg halálfélelmében
29    34|        botjaik után nyúltak, úgyhogy utoljára örülhetett a három hintó,
30    36|      lekaszabolja: nem hajtottak rá! Utoljára egy hórihorgas fickó felkapta
31    39|   Ilyenformán Ráby a két kísérőjével utoljára egyedül maradt a controllor-folyosón.~
32    41|            addig nyiszált rajta, míg utoljára is fogpiszkáló lett belőle.~
33    41|             nagyítóüveggel is nézte. Utoljára visszaadta a püspöknek,
34    43|     boldogabb, aki rászedhette őket. Utoljára Plötzlich úr elővette az
35    44|            emberi józan ész nevében. Utoljára kivitették a teremből.~Egy
36    48|           akarta megkínozni senki. – Utoljára elhozatták Pilisről a cigánykovácsot,
37    51|          tizenháromból elenged neki.~Utoljára annyira dühbe hozta Rábyt,
38    54|           mocskolta, és magát mosta, utoljára elhalmozták egymást olyan
39    54|             ölik megy egymást; hanem utoljára is az lesz belőle, hogy
40    55|            szaladt fel a memorandum. Utoljára nem találták sehol – bizonyosan
41    55|  utánajárásra nem tudott hozzájutni.~Utoljára arra a vakmerőségre vetette
42    55|         elolvasni, takarodjék innen. Utoljára, hogy Ráby nem szűnt meg
43    55|          állítva. Sehol sem találta.~Utoljára kezdett alkalmatlanná válni.