Fejezet

 1     3|           javából.~A mellette ülő táblabíró, tekintetes Laskóy Bálint
 2     3|          három mázsa mondliszt.~A táblabíró úr nem állhatta meg, hogy
 3     4|           esküdtet összecsapták a táblabíró bricskájába, a két úr pedig
 4     4| veszedelem sem bírta elnémítani a táblabíró hahotáját; amíg csak a töltésnél,
 5     4|         nyugodalmasan bevárhatá a táblabíró úr az utána jövő bárkáját.
 6     4|           kezdetleges emberhez. A táblabíró úr, amint e tréfás alakú
 7     4|          fojtá vissza a szájába a táblabíró úr. – Aztán letörülgetve
 8     4|   elsétált az odvas fűz mellett a táblabíró, mindig megújult nála a
 9     5|       aztán az az egész hivatal a táblabíró úr patvaristájának a nyakában
10     5|         azt helyrelódítsa.~Maga a táblabíró úr felült a hintóba, amivel
11     5|          mater!~Ez sem hozta ki a táblabíró urat a jókedvéből; eszébe
12     5|        aztán mehet Isten hírével.~Táblabíró úr nem akarta az allegóriát
13     5|           szokás suttyomban adni.~Táblabíró úr ezen is igen jóízűt nevetett.~–
14     5|          kényesen odakoppintott a táblabíró úr feje búbjára, ahol a
15     5|          Hát itt mi csörög, la?~A táblabíró úr szájából egyszerre kiszakadt
16     5|            s egyet hasítva vele a táblabíró úr bársony csákóleffentyűjén,
17     5|          van! – dohogá a kirabolt táblabíró, akinek azzal a kalpagleffentyűjén
18    14|         főszolgabíró urat.~Laskóy táblabíró nevetése elnyomta a többi
19    14|          König.~Amin aztán Laskóy táblabíró úr, a Pudelt négylábú értelemben
20    14|      Efölött oly kacagásba jött a táblabíró úr, hogy szétnevette az
21    18|          széket pedig maga Laskóy táblabíró úr vitte, aki olyan jó nevető
22    18|           Ezúttal is volt ott egy táblabíró, aki erélyesen felszólalt,
23    18|    csuknának be.~A Rábyt pártfogó táblabíró erre közbeszólt, hogy íme,
24    18|          nagy cifra jajgatással a táblabíró úr elé térdre, arcra, s
25    18|     segíthetek rajtatok – monda a táblabíró farizeusi jámborsággal –,
26    18|           ajtón keresztül.~Laskóy táblabíró úr majd megpukkadt a nevetésvágy
27    18|        kezdeni a nevetést, Laskóy táblabíró úr!~Ráby Mátyást szabadon
28    20|         pontosság nem tulajdona a táblabíró uraknak. Azt gondolta, ez
29    21|       ismét Laskóy mint legvénebb táblabíró elnökölt, a másodalispán
30    21|      csendességet csinált. Laskóy táblabíró úr összehúzta a szemöldökeit,
31    26|           ott vannak aztán Laskóy táblabíró, Petray szolgábíró és Zábváry
32    33|       beszédembe az a vén pókhasú táblabíró, a Laskóy, ezt a szót: „
33    34|         kell, amit a fiskális meg táblabíró urak parancsolnak. Ez mégis
34    43|       hanem szokás szerint Laskóy táblabíró úr suppleálta. Plötzlich
35    43|        császár nevében!~– Jaj! (A táblabíró úrnak nagyon gyönge szíve
36    43|           okait, amit megértve, a táblabíró úr is egész indignatióba
37    46|          úgy csörömpölt, mintha a táblabíró úr eleven török muzsikát
38    47|        mindig fogva tartatik.~No, táblabíró! Most mutasd meg, hogy mit
39    48|     nyomán nincs az az incarnatus táblabíró, aki fel ne mentsen totaliter.~–
40    54|      semmit sem tudok! Rágalom! A táblabíró úrtól jött! Én csak a kész