Fejezet

 1     6|              bírák uraimék. Úgy kell nekik! Ha ők nem sajnálták a drága
 2     6|          semmit. Annál könnyebb volt nekik benne megnyugodni.~Egyszer
 3     6|       szaladjanak, hát csak azt kell nekik mondanom: „No, jertek, ti
 4     7|          földén. Minek is lett volna nekik a családnév? Hisz az ő ősiségük
 5    12|              törtek! – S ő maga adta nekik hozzá a mozsarat, hogy hadd
 6    12|              azonkívül kosztot is ád nekik! Mit meg nem értünk? Pozsonyban!
 7    13|           míg elvégre Ráby megmondta nekik kereken, hogy ide hiába
 8    13|      lekenyerezésül. S ő ajándékozta nekik a megvetett bűndíjt. Most
 9    17|           Marci bizony oda se nézett nekik, dolga volt, sietett. Hanem
10    20|    árvalyányhajas süvegét, odakiálta nekik:~– Így szokott duellálni
11    21|          sírj! Majd megadom én ezért nekik!~S úgy járt a jobb kezében
12    23|         kocsmárosnét, hogy csináljon nekik magyar kávét.~Az volt ám
13    23|             concessiót mégis kellett nekik tenni, hogy ők két szekérrel
14    24|   ablakmélyedésbe, s hátat fordított nekik, és hagyta őket lármázni.~
15    24|           titkárja meg nem magyarázá nekik, hogy a Tripartitum III.
16    24|             kaptak, s ezt ki is adta nekik írásban, hogy az otthon
17    25|        evangeliumi hírmondás lesz az nekik! Előre kéjelgett a lelke
18    26|             takarodás idején kiadták nekik a parancsot, hogy el kell
19    26|             meg nem értik. Beszélhet nekik. Szóhoz sem hagyják jutni,
20    26|            azt a barátságot megtegye nekik. Csak halva maradt az, s
21    28|              keresztülásásán. Voltak nekik jó eszközeik hozzá, amiket
22    33|       szeretik, ha sokat deklamálnak nekik, mikor egyszer valaki abban
23    33|        korhely cimborát, nem kellett nekik nagy biztatás, lovat, fegyvert
24    33|      biztatás, lovat, fegyvert adtam nekik; az ábrázatomat valóságos
25    33|         járogassanak hozzám; ha kell nekik valami, hát izenjenek be,
26    34|           egyszerre megkapnák, amire nekik szükségük van, s nem kellene
27    34| esküdttanácsot; prefektus úr előadta nekik a titkot, amit véletlenül
28    36|        bizonyosan megparancsolta már nekik, hogy szabadon bocsássanak,
29    36|              Ráby könyörögni kezdett nekik, hogy ne tegyék szerencsétlenné,
30    37|           utánad mennek; de ne higgy nekik, ne várd be őket. Ne higgy
31    39|             távoleső céljuk lehetett nekik azzal, hogy egész a végső
32    42|             cirpelésük elvész. Pedig nekik is bizonyosan igen fontos
33    46|            tehát ha nem competált is nekik, de jólesett nekik.~Azzal
34    46|      competált is nekik, de jólesett nekik.~Azzal aztán a Rab Rábyt
35    51|            maga a prímás megtiltotta nekik két óra járásnál messzebbre
36    55|           meg, ha tudják! Ő helytáll nekik bárhol és bármikor.~Mi történt