Fejezet
1 3| méltóztassék ratificálni.~– Micsoda ez? Nem látok gyertyánál
2 4| senki se gondolná, hogy micsoda ravaszság van benne! A Gyöngyöm
3 5| az allegóriát elérteni.~– Micsoda sárga csikót?~– No, azt
4 5| bámulattól.~– Hát ez már micsoda? Canis tota mater! Ki árulta
5 9| legszebb dinnyeágyba.~– Micsoda tiszttartó? Visegrádon?~–
6 12| mondá:~– Hát ez, bihászman? Micsoda?~Ráby tudta már, hogy mi
7 12| lehetett már tudni, hogy micsoda. A kalapja is megmondta.
8 14| Hivatalkörük? Nem hallotta ön, hogy micsoda adomákat hordtak fel egymásról –
9 16| fel a nótárius. – De már micsoda kupcihér mondhatta azt?
10 17| vadásznánk, majd meglátja az úr, micsoda égrekiáltó igazságtalanság
11 18| már valóságos igazság.~– Micsoda? Hát nem emlékezik már rá
12 19| Petray felpattant.~– Phű! Micsoda vakmerőség ez! Felbontani
13 19| az az én levelem.~– De micsoda vakmerőség az: az embert
14 19| nincs több beszélnivalóm.~– Micsoda? S ki mernéd te énelőttem
15 21| vétkében elmarasztalandó.~– Micsoda ez? – kiálta fel Ráby.~–
16 22| sír keservesen.~– Hát te micsoda bútort árulsz itten? – kérdé
17 24| kihozta contenantiájából.~– Micsoda? – kiálta fel, s most már
18 25| óta kizsarolt harácsot. Micsoda öröm lesz ebben a városban
19 25| megtéríti az elvettet.” Micsoda evangeliumi hírmondás lesz
20 26| De hogy megismerjék, hogy micsoda emberrel van dolguk, tekintetes
21 27| lefoglaltuk a postán.~– Micsoda? Az én levelemet el mertétek
22 30| szeme elé került.~– Hát micsoda disznóság az, Pest vármegye
23 30| írással.~– Nohát! Bihászman? Micsoda? Meg van-e elégedve az én
24 30| Csípték önt?~Ráby vállat vont: micsoda kérdés is ez?~– No, ebben
25 31| lélöttyének! Disznó vagyok én vagy micsoda, hogy nekem moslékot küld
26 36| Ráby azt sem tudta, hogy micsoda nyelven szólítsa meg a fantomokat.~
27 36| megtudhatta belőle, hogy ő micsoda nagy gonosztevő, lázadó,
28 38| megijedt erre a szóra.~– Micsoda? Elvágtatott? Szaladunk
29 39| cselszövők megbízottjai voltak, micsoda távoleső céljuk lehetett
30 40| nem gondolják meg, hogy micsoda rettenetes állapotnak kell
31 41| munkájával?~– Nem tudom, micsoda munkát méltóztatik kérdezni –
32 43| másikra repült.~– Nini, micsoda kicsiny galambok!~Mivelhogy
33 43| biztosok előtt keményen, hogy micsoda infamia volt a kamarás urat
34 48| ledobta magárul a pokrócot.~– Micsoda? Önt akarják mint védőfiskálist
35 54| vesztére komplotizált.~– Micsoda? – kiálta fel elszörnyedve
36 54| Hühühü! Várnagy uram; micsoda nagy patália van odafenn!
|