Fejezet

 1     2|         részt vehet, s mikor az elnök úr felhívja a votumáért: „
 2    12|       Első volt a helytartósági elnök, akinél prezentálnia kellett
 3    12|   Bécsbe.~Amint a helytartósági elnök úrhoz benyitott a titkárja,
 4    16| varróvánkos, s azt lehelyezé az elnök elé az asztalra.~– Íme,
 5    16|       tessék azt ránk bízni. Az elnök úr azt mondta rá, hogy ez
 6    18|    nevette el magát eközben!~Az elnök egész komoly arccal fordult
 7    18|        Ábrahám – szólt hozzá az elnök –, mondja el kend, hogy
 8    18|      Igen bizony – szólt Laskóy elnök úr –, de hát tetszik tudni
 9    21|   Lenyelvelte az az asszony.~Az elnök közbeszólt végre. (Addig
10    21|   keresztvíz sem maradt meg.~Az elnök meg a két hajdú nagy nehezen
11    21|         őket a folyosórul, s az elnök úr tudatá velök a törvényszék
12    24|      kiálta fel a helytartósági elnök úr, felpattanva a helyéről. –
13    24|     Mátyás meghajtotta magát az elnök előtt mélyen; a kegyelmes
14    26|        elhallgatott, úgyhogy az elnök kimondhatá, hogy Ráby Mátyás
15    26|      kútgémre!~Ekkor felállt az elnök a székéről, s inte, hogy
16    26|        procedúránkát – mondá az elnök, midőn a comissió magára
17    34|   fejéből, amit a helytartósági elnök mondott, hogy fogságát a
18    35|  befejeztessék.~A helytartósági elnök ezt a parancsot is odatette
19    41|      veres plajbásszal, amíg az elnök úr felöltözködik.~Az pedig
20    41|      Keltz Gott!1 – viszonoz az elnök úr. No, Johann, mit jelent
21    41|     fölöstököm jól fog esni.~Az elnök úr opulentiával szokott
22    41|          a száját megtörülve az elnök úr. – Tessék utánam jönni,
23    41|       nyaláb aktákkal jöttek az elnök urat az ország legkülönbözőbb
24    41|        következtetheté, hogy az elnök úr az ebédre sem invitálja
25    41|         volt a kedves embere az elnök úrnak. Cinikus ember; csak
26    41|      estéken át eldisputálni az elnök úr. Mind a kettőnek egy
27    41|        az íróasztal mellett, az elnök úr pedig levetkőzött, és
28    43|       elő tudta azt mutatni.~Az elnök úr leült, s hagyta a két
29    43|  gézengúzt! – igazítá helyre az elnök úr.~– Kérem! Ő a császár
30    43|    szónál felugrott helyéből az elnök és csengetett.~A titkár
31    44|        börtönében.”~Erre Laskóy elnök úr haraggal ütött az asztalra.~–
32    46|     császárhoz volt intézve. Az elnök úrnak azt is el kellett
33    46|         saját keze írásával, az elnök úrhoz meg a császárhoz?~…
34    51|      már tudni, hogy „hová”?~Az elnök arca rákveresre gyulladt.~–
35    53|   irgalmat. Tárhalmy ott ült az elnök mellett jobbrul, s arcát
36    53| Istennek nevében! – hangzott az elnök szava.~Erre az aljegyző