bold = Main text
     Fejezet                                              grey = Comment text

1001    49   |                    mérgezve.~Ráby sejtette azt.~De hát mit csináljon? Akkor
1002    49   |                   El kell neki veszni!”, ő azt mondta rá: „Én nem engedem!”
1003    49   |                     de nem találhatott rá; azt mondták neki: már kiszabadult
1004    49   |                tudni, hová ment a császár. Azt mondják: Törökországba ment.~
1005    49   |                    hozzá. Ebben bízhatott. Azt súgta neki, mikor az ágya
1006    49   |                  hajdú elértette a szót, s azt a szalmaszálat is a szemét
1007    49   |                     No, majd én megpuhítom azt a kemény embert, ha az urak
1008    49   |                    előtt. Kinevették vele. Azt mondták rá, hogy álmodta
1009    49   |                   mondták rá, hogy álmodta azt.~
1010    50   |                kiterjed a gondja; Ráby még azt is kifundálta magában, hogy
1011    50   |             nyelvének, hogy némán kimondja azt a nevet…~Nem igaz, nem igaz,
1012    50   |                Azután rázendíték egyszerre azt a jól ismert gyászdalt:~
1013    50   |             hallgató nem ért egyebet, mint azt, hogy „circumdedérum”, még
1014    50   |                lélek mennybeli üdvéért.~És azt bizonyára nagyon jól tette
1015    50   |                   mi volt a katasztrófája, azt majd elmondjuk később; hanem
1016    50   |                    őexcellenciája.~Hej, ha azt megtudná Rab Ráby, hogy
1017    51   |                   kívánta, hogy hoznák bár azt a megmérgezett ételt és
1018    51   |              meglátogatná börtönében. Mert azt fel kell jegyeznünk az igazság
1019    51   |                 mit találgatna rajta?~– Ez azt jelenti, hallod-e, hogy
1020    51   |      visszaérkezett. Ott is megerősítették azt.~Nem bánta már. Csak azt
1021    51   |                   azt.~Nem bánta már. Csak azt kérte, hogy végezzék hát
1022    51   |                  elérhessen mindent.~A rab azt felelte, hogy nincs már
1023    51   |                  is megtartották még akkor azt a szokást, hogy haláluk
1024    51   |                Ráby számára.~– Vigye innen azt a barátot! – monda Ráby
1025    51   |              töltvén a poharába, megízlelé azt, s azt mondta rá „vere valet”,
1026    51   |                 poharába, megízlelé azt, s azt mondta rá „vere valet”,
1027    51   |                  állt benne a szusz.~Akkor azt kérdezte tőle: – Lesznek-e
1028    51   |                nagy utat tett meg. Elvitte azt magával Ábrahám zsidó a
1029    51   |                 kisietett az előszobába, s azt mondta a titkárnak, hogy
1030    51   |               Gutaütést kapott.~Jól mondta azt: „Mégis az az ember ölt
1031    51   |              menthetetlenül el van veszve, azt kérdezte, hová lett az a
1032    51   |                    ölni, de elfogták. Erre azt mondta a titkárjának, hogy
1033    51   |                   van egy kis házam Budán, azt is neki hagyom – legyen
1034    52   |                    török határszélről. Ott azt nagyon olcsón adták.~Amint
1035    52   |                azon kezdé a porkoláb, hogy azt leoldja onnan.~– Ne nyúlj
1036    52   |                  úrnak…~– Mivel tehetné ön azt, szegény asszony?~– Azzal,
1037    52   |           szolgálatára, az összeroskadó nő azt suttogá neki:~– Uram! Önnek
1038    52   |               gyermek, egyetlen. Küldje el azt innen a háztul azonnal,
1039    52   |            megmondta a dolgot a leányának. Azt is megmondta neki, hogy
1040    52   |                    itt; hadd ápolja ő maga azt a nőt.~Bizony csak még ez
1041    52   |            bocsátása iránt.~A megye rendei azt mondták rá: „Nem!” – El
1042    52   |                    elül el kell távolítani azt a gyönge leányt. Ez nem
1043    52   |                 angyalától, s így váltotta azt fel az ő életének, szerencsétlen
1044    53   |           halálesete, a nehéz csapás, mely azt okozta, nem rémíté meg őket.
1045    53   |                   mindenkorra eltörölte, s azt életfogytiglan való hajókötél-húzásra
1046    53   |          fenntartani, hogy állva hallgassa azt végig. Halálsápadt arca
1047    53   |                    is! Vajon mely dobja el azt hamarább a kezéből?~Nos,
1048    53   |            tapadozó nyelvvel: ez nem fogja azt megtenni; Laskóy elnöknek
1049    53   |                  nyugodtan a keblébe dugta azt.~Azután „vállra” parancsolta
1050    54   |                   A főjegyző hivatala volt azt felvenni, felbontani és
1051    54   |                    csapta az irományait, s azt mondta:~– Menjünk, urak!
1052    54   |                    akarja magára vállalni. Azt mondják, ártatlan volt,
1053    54   |                 majd teszek én! Ha ők most azt mondják, hogy a Ráby Mátyás
1054    54   |                    ocsúdott fel aléltából. Azt hitte, viszik a hajókötélhez
1055    54   |                  csak el nem csendesül. Az azt jelenti, hogy meghalt.~Akkor
1056    54   |                    nélkül.~A közönség csak azt tudakolja, hogy vajon elég
1057    54   |              siheder a legkisebb fia volt. Azt azért hozta magával, mert
1058    54   |                   a nagy kincsesládájukat; azt ugyan jól el találták tenni!~
1059    55   |                   Történelmi befejezés~Aki azt hitte, hogy regényt olvasott,
1060    55   |                    vele Bécsbe. Meg akarta azt mutatni a császárnak.~Hanem
1061    55   |            végighallgatták kegyesen. Akkor azt mondta neki a kancellár:~–
1062    55   |            dicasteriumi pereputtynak, csak azt követelte, hogy neki állítsák
1063    55   |                 vállat vont a kancellár, s azt mondta neki, hogy no, hát
1064    55   |                  mókust szelídített meg, s azt elereszti a gyümölcsöskertben.
1065    55   |             elereszti a gyümölcsöskertben. Azt azután kergetheti egyik
1066    55   |                   keríthesse. Sohase fogja azt el!~Expeditor, registrator,
1067    55   |         memoranduma keresésében, mikor már azt hitte, hogy no, most leborítja
1068    55   |                 Ráby szenvedéseit, s akkor azt kérdezé tőle, hogy volna-e
1069    55   |            csengettyűvel. Kérdezősködésére azt a választ kapja, hogy most
1070    55   |                    a kabinettitkár bevitte azt a levelet a császárhoz,
1071    55   |          császárhoz, s a császár elolvasta azt.~Ráby nyugtalan éjszakát
1072    55   |                 egy cédulát adott át neki, azt a császár diktálta véglehelletével. –
1073    55   |                memorandumot még egyszer, s azt átadta az uralkodó fiának,
1074    55   |                  elő akarta adni az ügyet, azt mondta neki:~– Mindenről
1075    55   |                minden közönséges ember fia azt tette volna, hogy elfogadja
1076    55   |                    nehéz láncok között, és azt senki sem tudja, hogy miért.
1077    55   |                   s vigyáznak a szavaikra; azt mondják róla, hogy „denuncians”!~
1078    55   |                 egy kabineti rendeletet, s azt megküldte minden dicasteriumnak,
1079    55   |             bevádlónak jutalmat ígér.~Ráby azt hitte, hogy ezzel ő most
1080    55   |               legyalázta a pertárnok előtt azt a Rábyt irgalmatlanul. –
1081    55   |                 jól összeszidta, hogy meri azt a derék embert rágalmazni?
1082    55   |           személyét, de az aktáit olvasva, azt meri mondani, hogy az egy
1083    55   |                     míg I. Ferenc megtette azt, ami eddigelé hallatlan
1084    55   |                  ketten hímeztek-hámoztak; azt mondták, hogy nincsenek
1085    55   |               inkább tartott, határozottan azt mondta ki, hogy Ráby semmiben
1086    55   |           legmagasabb körök is, bizonyítja azt, hogy a döntő szavazatú
1087    55   |          minisztertanács elé került, s ott azt mondták, hogy az ugyan nagyon
1088    55   |                 ember, de azért mégis neki azt az ítéletet nem lehet kiadni,
1089    55   |                 mert ha a kezébe kapja, az azt bizonyosan ki fogja nyomatni,
1090    55   |         dicasteriumok megneheztelnek érte; azt pedig a mostani háborús,
1091    55   |               olyan, mint a boldogság, ami azt akarja, hogy elbújjanak
1092    55   |                    van támasztva.~A király azt mondta neki:~– Fiam, én
1093    55   |          becsületbíróság ítéletét.~A nádor azt felelte neki:~– Azt az ítéletet
1094    55   |                  nádor azt felelte neki:~– Azt az ítéletet nem lehet kiadni.
1095    55   |              vétkesnek kell maradnia; mert azt lehetetlen kihíresztelni,
1096    55   |                  mondott a nádornak. Akkor azt tanácsolta neki, hogy indítson
1097    55   |            könyörögve az ítéleteért.~Ekkor azt a választ nyerte, hogy a
1098    55   |                 másikhoz nyargalt, keresni azt az írást, amiben a becsülete
1099    55   |                   becsületén, mosogathatja azt már; rajtaszárad az örökké!~
1100    55   |                   voltak jakobinusok, mert azt tanácsolták neki, hogy meneküljön
1101    55   |               lámpával. A leskelődő rendőr azt hitte, valakit gyóntattak
1102    55   |               bírta eltitkolni.~Most aztán azt hitték róla szentül, hogy
1103    55   |                 dandár főparancsnokát, aki azt mondta, hogy „Puszta gyanúra
1104    55   |              valakit, aki tudott magyarul, azt előhívatta, s átadta neki
1105    55   |                fogva tarták az őrszobában.~Azt hitte, hogy utolsó órája
1106    55   |               francia katonatisztek ültek.~Azt hitte, a haditörvényszék
1107    55   |                 ritkaságok közé sorolható.~Azt mondja az emlékirat végén
1108    55   |              rendkívüli emberrel tovább? – Azt nem tudjuk.~Ráby Mátyásnak