Fejezet

 1    10|        Tárhalmyékat felkeresse Pesten.~Tárhalmy megyei főjegyző volt, s
 2    11|              csak elbámult.~Most aztán Tárhalmy arca elkomorult.~– Én tudom
 3    11|              hágy el.~– Ki az? – szólt Tárhalmy, azt vélve, hogy Ráby a
 4    12|            fejét Mariska leányasszony. Tárhalmy úr még ott járkált nagy
 5    12|              van! – szólt elmosolyodva Tárhalmy. – Persze, hogy mondtam.
 6    18|              kikerestetni.~Ott találta Tárhalmy főnótáriust.~Tárhalmy se
 7    18|          találta Tárhalmy főnótáriust.~Tárhalmy se nyájasabb, se komorabb
 8    18|             Éjenként nem tudok aludni.~Tárhalmy majd mondott neki rá valamit –
 9    18|                a helleborusos kúrádat.~Tárhalmy úgy beszélt Ráby Mátyáshoz,
10    30|             lépcsőkön az atyja lakáig.~Tárhalmy még nem tudott semmit, s
11    40| vármegyeházához is járt. Természetesen Tárhalmy főjegyző járatta; ő volt
12    40|          ismeretlen nagy világ között.~Tárhalmy gyakran rajtakapta a leányát,
13    40|    megszabadult-e szegény Ráby Mátyás?~Tárhalmy szomorúan tekinte rá: kitalálta
14    40|                Határos a támadással. S Tárhalmy arra is megfelelt – egyenesen.~–
15    40|                okbul kell szenvednünk?~Tárhalmy elbámult a gyermeki ékesen
16    40|             alá nevek voltak írva; ezt Tárhalmy odateríté Mariska elé az
17    40|               aztán elküdenem Rábynak?~Tárhalmy elérzékenyülve suttogá:~– „
18    44|               Ráby bámulva látta, hogy Tárhalmy egész hivatalos készséggel
19    44|               asszesszor könnyezett. – Tárhalmy kezével eltakarta arcát. –
20    52|            ahol a rablót vetkőztették; Tárhalmy, a főjegyző.~Első tekintetre
21    52|           rendezték be tömlöcül.~Mikor Tárhalmy kiszabadította a fékezhetlen
22    52|         holnapra meghalok…~Amint aztán Tárhalmy maga felvezette őt a börtönébe,
23    52|            megrontja még a levegőt is.~Tárhalmy megmondta a dolgot a leányának.
24    52|                az orvostul meghallotta Tárhalmy, akkor aztán határozottan
25    53|                talált rajtuk irgalmat. Tárhalmy ott ült az elnök mellett
26    53|              erre mindenki felállt. De Tárhalmy még akkor is eltakarta kezével
27    53|                ki férfi a gáton.~Ekkor Tárhalmy kikapja az aljegyző reszkető
28    53|              magát az ablak felé siető Tárhalmy lábaihoz.~– Uraim! Elismerem,
29    53|                nem hallja többé senki!~Tárhalmy kirántotta az öltönye szárát
30    53|  salétromfüstje beszűrődött a terembe.~Tárhalmy az ablakban állva, meg nem
31    54|                legjobban átalakult, az Tárhalmy volt.~A hosszútűrő, jéghideg
32    54|           hajdúk jelenlétében történt.~Tárhalmy hóna alá csapta az irományait,