Fejezet

 1     9|              olyan virágai, aminőknek soha senki hírét sem hallotta:
 2     9|            kitűnőek voltak. Ő azokból soha egy szeletet maga meg nem
 3    10|              pedig nem következett el soha.~– Isten áldja meg! – rebegék
 4    13|            még most is fedetlen volt. Soha jobbkor nem jöhetett volna
 5    14|          gondolat nem kerül felszínre soha. – S ez a mi világunk!~Ráby
 6    17|             között a nép között élni: Soha bosszúállóbb, alattomosabb,
 7    17|          uraság alatt készíttették, s soha az egy nótáriuson kívül,
 8    17| megesküdtettek nagy kegyetlenül, hogy soha senkinek másnak, mint a
 9    18|            minden hozzámtartozó, hogy soha Ábrahám kebelébe el ne jussak,
10    18|          kerül semmiféle juramentumra soha. Declarálja őkegyelme az
11    19|              aztán asszony a házamhoz soha. No, de régen volt az! Sok
12    20|              később; úgysem fogod meg soha.~– De már ezúttal meg is
13    20|            senki más. Azért nem lehet soha megfogni; mert ha már mindenünnen
14    21|     billogával megpecsételve.~– De én soha Zaránd megyének meg a katonai
15    21|        matricula. Nem sütheted azt ki soha, hogy annak a két dámának
16    21|               annyit sem hallottam én soha, hogy „Ördög bujjék beléd!”,
17    22|              mindig megnyugosznak, és soha az ő perlekedéseik után
18    24|              nemes kardjából nem lesz soha rőf! Nem vált a magyarból
19    24|             rőf! Nem vált a magyarból soha tyúkász, olajkáros, babkáros,
20    24|          magyar ember nem kereskedett soha egyébbel, mint búzával;
21    25|      Illés-kútból. Nem hallotta az úr soha az Illés-kútnak a hírét?
22    30|             penészes barlangba, ahova soha napfény nem jut, ahol emberhangot
23    36|          fognak küldeni a currensben, soha senki rá nem talál. Afelől
24    37|             az ő személyleírásuk után soha senki se fogja el a dezertort;
25    39|        kisfiadat, nem is kapod vissza soha, most már itt marad az,
26    40|             akinek semmi familiájával soha ismeretségben nem volt,
27    41|            vágja meg. A báró úr pedig soha életében nem próbálta, hogyan
28    41|             nem is lett abból írótoll soha, addig faragott, addig nyiszált
29    41|                 úgy odább áll, mintha soha itt se lett volna. De nagyon
30    42|              messzire, ahol egymásnak soha többé hírét sem hallják.~
31    47|          akiben emberi vér lángol, ha soha nem is, de már akkor csak
32    55|              hazafiai jóléteért küzd, soha sincs a szerencsétlenségben