Fejezet
1 7| voltak. – S Ábrahám föltette magában, hogy ezen a bajon utólag
2 7| kútforrásnál. Okos ember magában a fabrikában vásárol.~Mikor
3 7| volt, meghányta-vetette magában a dolgot, hogyan kezdjen
4 13| Jól van, jól – dunnyogá magában Paprika Péter uram. – Láttam
5 14| friand morceau!”~No, képzelte magában Ráby, ez is valami olyan
6 15| végeig, és meghányta-vetette magában, s nem csupán Venus Anadyomenével
7 15| aki, ha egyszer föltett magában valamit, azt azután véghez
8 17| egész útibőröndöt. Menjen az magában Bécsbe – ha tudja az utat.~
9 17| végigballagott, azon gondolkozott magában, hogy lehet az, hogy ő egyetlenegy
10 17| Ejnye, de furcsa – gondolá magában –, nagyböjtben muzsikaszó!
11 20| is gyáva lenne! – dörmögé magában Ráby, akit kezdett bántani
12 21| ilyen rövid időre! – mondá magában Ráby. De ugyan csalatkozott,
13 22| minden tréfának – mondá magában Ráby. – Itt nem péterbácsizunk
14 22| szépen hazatért.~Gondolkozott magában, amint a város tornyait
15 24| cseléd mit csinált volna ott magában a puszta háznál. Úgysem
16 29| kötélre, s azt mondta volna magában, hogy „Nini, hát ez a kötél
17 29| ezen a vasajtón!” – mondá magában. Vajon mi lakhatik azon
18 30| Ki jött vele?~– Senki. Magában jött.~– Magában? Eressze
19 30| Senki. Magában jött.~– Magában? Eressze be mindjárt.~„Ő”
20 31| istenes foglalatosság, gondolá magában Ráby, s meghúzta magát csendesen,
21 31| De Garabos uram tudott magában is káromkodni. Szidta a
22 36| kiszabadítják.~Jól van, jól! – monda magában Ráby. – Ez az ajtó alatt
23 39| szomszédján akadt meg a szeme. Magában véve is elég feltűnő vala
24 40| leány egy ideig tanakodott magában: aztán odaveté magát apja
25 42| volt ezzel Ráby, mint aki magában tanul sakkozni; természetes,
26 42| csomagot, és olvassa el magában. Én már átnéztem. Ezekben
27 42| szenvedett, s aztán csak magában pirulni, mikor e helyrehozhatatlan
28 50| Ráby még azt is kifundálta magában, hogy mi lenne, ha egy nap
29 53| egy eszmét testesített meg magában, aminek össze kellett törnie.
|