Fejezet

 1     5|          mellett kellett bandukolni egymást fölváltva, hogy amint a
 2     5|            megölelték, megcsókolták egymást, s azzal aztán az egyik
 3     6|            ott aztán meggratulálták egymást a kiállott veszedelem után.~–
 4    14|            pedig – szokás szerint – egymást csipkedék élceikkel. Ez
 5    15| megtartották volna. S úgy szerették egymást, hogy mikor az egyik meghalt,
 6    16|             küzdelmüket, ne bántsák egymást. Minek az a civakodás? Mikor
 7    17|        boldogítjuk, vagy arra, hogy egymást fogjuk boldoggá tenni? Ettül
 8    17|          egy szóra. De régen láttuk egymást!~Azzal megfogta a legény
 9    18|            a pro és contra elidálja egymást.~– Igen bizony – szólt Laskóy
10    20|          bizony komolyan igyekeztek egymást eltalálni; de minden eredmény
11    20|         dolog hogy két jámbor ember egymást lepuskázza miatta? Egyszerre
12    22|    összeverekesznek, s egyébként is egymást minden módon pusztítják,
13    23|           kocsi porfellege kergette egymást; amiből kettő eltűnt a szőlőhegyek
14    24|           hogy kölcsönösen tegezték egymást. De amint ő districtualis
15    26|           kocsiját, amint meglátták egymást.~– Hát urambátyám mire vadászik?~–
16    26|              ugyan régen nem láttuk egymást, öcsém.~– Ezt a szemrehányást
17    31|           hajába kaptak, birkóztak, egymást a földre teperték, megdögönyözték,
18    32|          ksz!”, utoljára belevágták egymást valamelyik ágyba, annak
19    37|         néztek.~S aztán megismerték egymást. A szép leány, az volt a
20    39|              hogy újra megláthatták egymást. Itt már nem kellett félniök
21    39|          hogy önök igen jól ismerik egymást: az utóbbi időkben nagyon
22    41|            a papiroson, betűk, amik egymást agyba-főbe rugdalják, egymásnak
23    49|             aztán úgy ráncigálta ki egymást az ajtón, kölcsönösen szitkozódva.~
24    54|            nyírnak; az emberhad nem egymást vágja, hanem érett aranykalászt,
25    54|         mosta, utoljára elhalmozták egymást olyan titulusokkal, amik
26    54|            Petray úr?~– Úgy szidják egymást, mint két debreceni kásáskofa
27    54|               Bárcsak mind megölnék egymást!~– De mástul félek én, Janosics
28    54|         uram. Az urak nem ölik megy egymást; hanem utoljára is az lesz