Fejezet
1 13| rögtön elkergeti. A szegény Böske nagyon elbámult ezen. –
2 19| hogy nyissák ki.~A szegény Böske, mikor kinyitotta az ajtót,
3 21| tömlöcajtót:~– Gyere ki, Böske!~– Jól van, jól, no – szabódott
4 21| kieresztem mindjárt.~– Gyere ide, Böske! – szólt Ráby.~Azzal megfogta
5 21| én most arra! – monda a Böske. – Hosszú história az! De
6 21| Aztán répát vett elő a Böske, azt aprított szakajtóba,
7 21| azon kezdte aztán, hogy no, Böske hugám, hát tudod-e, hogy
8 21| szekérrel.~– Ezt jól megmondtad, Böske.~– Várjon csak a tensúr.
9 21| felnyitották a konyhaajtót, a Böske, aki elöl ment, csak földhöz
10 21| Zsiványok! – sivalkodék a Böske.~– Nem hallgatsz? – kiálta
11 21| az álluk!~Erre a szóra a Böske megvigasztalódott.~– No,
12 21| átkozottak! – sopánkodék Böske. – Bizonyosan zsirban sült
13 21| S már most azt mondom, Böske, hogy te arról, hogy engemet
14 21| sártól, azt mondta neki a Böske:~– Ejnye, tensuram ugyan
15 22| álmélkodva látta, hogy a Böske ott ül kinn az utca szélén,
16 22| Micsodát ám! – fortyant fel a Böske. – Hát csak ismeri tán a
17 24| fej mind panaszra megy.~A Böske már korán reggel jött jelenteni,
18 25| vitték fel.~S ha a szegény Böske ott nem lett volna, bizony
19 26| tudakozódjék, a chirurguson meg a Böske cseléden kívül.~Pedig hiszen,
20 26| zsendülni kezdett, a jó Böske egy tányérka gohérral lepte
21 26| hogy ki hozta azt a szőlőt?~Böske azt hazudta, hogy Szentendréről
22 26| fillentés.~Erre aztán a Böske ríva fakadt, hogy őneki
23 26| nem mondta ezt meg nekem a Böske?~– Hát úgy, hogy a Böskének
24 26| bizonyos, hogy ha teneked a Böske megmondja, hogy itt egy
25 26| Hát ezért nem szól veled a Böske.~– S hogy haragudtam érte
26 45| egy fehérszemély (talán Böske volt, nedves szemeitől jól
27 47| Erre a napra Mariskát Böske szolgálójával együtt elküldték
|