Fejezet

 1     3|      átadatik, s azzal mindenki kedves egészségére kívánja egymásnak
 2     9|       idegen stutzerben a saját kedves Matyi öccsét ismerte fel;
 3     9|       mert jót akar a néppel.~– Kedves öcsém, beszéljünk most a
 4     9|    valót imádkoztál.~– Jól van, kedves urambátyám. Mihelyt a házat
 5    11|  elnevette magát.~– Azonban én, kedves urambátyám, egy kisujjammal
 6    12|        dolgot.~– Csak bízd rám, kedves barátom, én utána fogok
 7    12|    színházba menetel ideje van, kedves barátom. Ott játszik a trupp
 8    15|         János urabátyját.~– No, kedves urambátyám, itt vagyok az
 9    15|         hiányosságod.~– No hát, kedves urambátyám, mármost arra
10    15| végigkefélje.~– Nem lesz az jó, kedves öcsém. Az ilyen nagy urakhoz
11    15|        énhozzám. Az a leány oly kedves, oly szelíd, oly jószívű,
12    16|    között szorítá át visszatérő kedves urának a nyakát; azt hitte
13    17|  amellyel egy néptömeg a távozó kedves vendéget szokta útnak ereszteni.
14    18|     asztal mellől, akiben egyik kedves iskolatársára ismert rá;
15    19|         van a feleségem?~– Jaj, kedves édes tekintetes úr, kérem
16    19|         Fruzsinkám. Megértettem kedves leveledből, hogy zsarnokod
17    20|        én.~A levélben ez állt:~„Kedves Miskám. A stíriai dolog
18    27|            Jaj, dehogy ülök le, kedves barátom, jaj, dehogy iszom!
19    30|        az ajka, örömében.~– Oh, kedves, oh, édes, oh, áldott jó
20    32|       örök barátságot fog kötni kedves cimborájával mind a sírig –
21    34|       Hát rögtön nem volt olyan kedves ember több a világon, mint
22    35| gondolkozott soká. Volt még egy kedves madara, egy cinege, azt
23    35|     visszahozták a tömlöcébe, a kedves cinkét is ott találta halva,
24    40| kérdésre bátorítá fel magzát:~– Kedves édes jó apám: – rossz ember
25    40|         tekinte fel rá:~– Az én kedves apám – azoknak a pártján,
26    41|       kell ereszteni.~Ez volt a kedves embere az elnök úrnak. Cinikus