Fejezet
1 5| Amelyik itt a kezemben van.~– Dehogy evett!~– Hát ebből a borból
2 5| Aki itt az üvegben van.~– Dehogy ivott.~– Hát hogy hiányzik
3 5| veszed el a lovaimat?~– Dehogy! Nem rablok én ki senkit;
4 9| mint egy arabs a háremére. Dehogy engedte volna másnak azt
5 12| kisleányom.~– Pöröltek?~– Dehogy pöröltünk! Országos dolgok
6 15| mind a kettő egyet tesz.~– Dehogy tesz. Az egyik is, a másik
7 17| panaszkodnak ezek már senkinek. Dehogy árulták volna el az úrnak,
8 18| hisz engemet is kirabolt!”~Dehogy tette, hogy azt mondja!
9 21| mi történt veled.~– Jaj, dehogy érek én most arra! – monda
10 21| S futott az istállóba. Dehogy beszélt volna addig a maga
11 23| az ellenséget megvetni.~– Dehogy vetjük meg. Csak azt nem
12 27| képet csinált erre.~– Jaj, dehogy ülök le, kedves barátom,
13 27| le, kedves barátom, jaj, dehogy iszom! Bizony Isten, nem
14 28| egy rab hiányzik: a Pápis.~Dehogy hiányzott! Mikor a porkoláb
15 32| száján.~– A Gyöngyöm Miska!~– Dehogy az – szólt sarkantyúit összeveregetve
16 32| pipaszó mellett anekdotázni. Dehogy volt szó a „Szentek Hegedűjé”-
17 33| Tudom, hogy nem ment. Dehogy tért észre. Most kezdett
18 37| Janosics uram volt a hős. Dehogy volt. Ez a Villám Pista
19 38| Eb fújja, kutya járja”.~– Dehogy tudom!~– Hogyne tudnád!
20 41| lesz a hivatalos órának. Dehogy volt vége. A biliárdszobában
21 44| No, hát megnémult kend?~Dehogy némult; hiszen egyre mondta:~–
22 46| kóserprófontról akar velem beszélni. Dehogy az volt a baja! Az első
23 46| békével.~Jaj, ne tessék hinni! Dehogy van otthon! Most is Rab
24 51| pokolban is veres barátok~– Dehogy lesznek!~– No, akkor én
|